Orbán szerint Horthy Miklós kivételes államférfi volt, aki megmentette Magyarországot

  • narancs.hu
  • 2017. június 21.

Belpol

Korábban még bírálta a kormányzót, de most már vége a finomkodásnak.

Orbán Viktor szerdán a megújult Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán adta elő gondolatait a minket fenyegető apokalipszisről, szokás szerint zavaros szóképekbe bonyolódva. Az MTI szerint arról beszélt, hogy Európa ma új típusú veszéllyel szembesül, olyan külső és belső támadás alatt áll, amely a gyökereire irányul. Úgy fogalmazott: az „európai kulturális altalaj” kicserélését tűzték ki célul, és Európa minél inkább hagyja, hogy sorvasszák gyökérrendszerét, annál kevesebb esélye lesz visszatérni a valódi európai keresztény gondolathoz.

false

 

Fotó: MTI

Ezután Orbán rátért a történelemre, és azt találta mondani, ugyancsak az MTI szerint, hogy „néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt »mégsem temetett minket maga alá a történelem«”.

Orbán korábban ennél árnyaltabban fogalmazott Horthyról. 2015-ben a parlamentben még így válaszolt egy szocialista képviselőnek a Hóman-szobor kapcsán:

„Nem támogatok olyan szoborállítást, ezért nem fogok támogatni személy szerint egyébként Horthy Miklósnak történő szoborállítást sem, aki egyébként a magyar alkotmány szerint egy olyan időszakban volt politikai vezető, amit a magyar alkotmány világosan úgy határoz meg, hogy Magyarország elvesztette a nemzeti szuverenitását. 1944. március 19-én elvesztettük a szuverenitásunkat, 1990. május 2-án pedig visszanyertük. A két időszak között megszállt ország voltunk; persze a megszállt hatalmakkal való kollaborálásnak különböző okai, minősége, mélysége és egyebek lehetnek, ezekbe nem kívánok belemenni, csak azt a tényt rögzítem, hogy olyan politikusnak nem támogathatja a kormány a szoborállítását, aki elnyomókkal működött együtt, és kollaborált Magyarország elnyomóival, akármilyen egyéb érdemei is vannak.”

Az elmúlt hetekben több Horthy-szobrot állítottak szélsőjobboldali szervezetek, amelyek magukat azzal reklámozzák, hogy csak ők mernek kiállni Horthy Miklós mellett. A miniszterelnök talán erre reagálhatott mostani meglepő kijelentésével.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.