"Ismered az orosz rulettet?" – kérdezte tört magyarsággal egy ismeretlen hang Mónus Ferenc agrárvállalkozótól, Pikó Sándor ügyvéd egyik adósától 2005 tavaszán. Pikó egy másik "ügyfelétől" azt tudakolták, hogy "látta-e már a Keresztapa-filmet", majd közölték, hogy
rágyújtják a házat
és megölik a gyerekeit. Az akcentussal beszélő hívók olykor román verőlegényeket ígértek be. A Pikó Sándornak legtöbb pénzzel tartozó Olasz György ügyvédet állítólag azzal fenyegették, hogy "öt kobrakígyót hoztak be az országba, ezzel ölik meg őt és családját". (A Békés Megyei Ügyvédi Kamara Pikó és Olasz tagságát is felfüggesztette, vagyis nem gyakorolhatják hivatásukat.)
A fenti eseteket zsarolás kísérleteként tárgyalja a Pikó elleni vádirat. Több forrás, így a rendőrség is elismerte, hogy bizonyítékként hangfelvételek sora áll rendelkezésére.
Pikó Sándor a Narancsnak erre úgy reagált: ez mind "nagyon szép", de neki semmi köze az egészhez. Logikailag is nagy bukfencnek tartja, hogy életveszélyesen megfenyegetné adósait, hiszen így bukná a pénzét. Lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a hatóságok nem vették komolyan bejelentését az ellene szerződtetett bérgyilkosról, aki – némiképp szokatlanul – a keresztapján keresztül jelentkezve tárta fel, mi lenne a feladata.
Békés megyei jogász- és rendőri körökben nem a legjobb Pikó Sándor megítélése, aki szerint csupán a vélelmezett nagyzolásairól költött mesék miatt irigyek rá. Kétségtelen: földjei vannak, 15 százalékos tulajdonnal rendelkezik egy ingatlanokat – köztük szállodát, bárt, éttermet és kocsmákat – bérbe adó cégben, továbbá tulajdonostárs a békéscsabai volt Centrum Áruházban is. Vagyonát egyesek többmilliárdosra saccolják, amit ő "nagyon erős túlzásnak" tart, bár nem tagadja, jómódban él.
"A Pikó még él?" – hangzik el gyakran viharsarki jogászok között. Miközben nem egy céhbeli szerint Pikónak "sok necces ügye" volt, jogerősen csak egy csabaszabadi földügylet kapcsán megállapított okirat-hamisítás miatt ítélték el – 176 ezer forint pénzbüntetésre.
Legenda, ámbár több független forrás is megerősítette, hogy a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság egyik magas rangú vezetője évekkel ezelőtt öt liter whiskyt ígért annak a beosztottjának, aki vád alá tudja helyeztetni a gyulai ügyvédet. E történetet Pikó is ismeri, s ebben is annak a bizonyságát látja, hogy rosszakarói összeesküdtek ellene.
Bár a büntetőügy nyomozása során a gyulai ügyvéd többször jelentett be elfogultsági kifogást a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal szemben, ennek nem adtak helyt. Azt azonban sikerült elérnie, hogy a vádhatósági szak ne Békésben bonyolódjon, mert vádat a Debreceni Városi Ügyészség emelt Pikó Sándor ellen jogosulatlan pénzügyi tevékenység és csalás bűntette, valamint zsarolás bűntett kísérlete miatt. A Szegedi Ítélőtábla, ugyancsak elfogultsági kifogások miatt, a Szegedi Városi Bíróságot jelölte ki az első fokú tárgyalás lefolytatására.
A terjedelmes vádirat
szerint 1999 és 2004 között Pikó 72 személynek könnyítette meg a hitelfelvételét négy pénzintézeten keresztül, mintegy négyszáz esetben óvadék letételével. A vádlott az óvadékvállalás fejében a kölcsönfelvevőtől a kölcsönszerződés megkötésekor előre kikötött, a tőke 10 százalékát kitevő, de legalább 100-200 ezer, esetenként pedig több millió forint ún. közreműködői díjat kért. A szerződések konstrukciói szerint az adósok a futamidőben a bankoknak csupán a kamatokat törlesztették, a tőkeösszeg visszafizetési kötelezettsége a futamidő lejártával vált esedékessé. A kölcsönszerződések rövid – néhány hónapos, de legfeljebb egyéves – futamidejűek voltak, a felvett tőkeösszegek viszonylag magasak – az adósok a futamidő végére nem is tudták visszafizetni. E problémát a hitelek meghosszabbításával, többnyire azonban újabb hitelfelvétellel hidalták át. Az újabb hitel tőkeösszege általában a korábbival volt azonos. Ám amikor az adósok már a banki kamatokkal is elmaradtak, az újabb hitel nagysága a korábbi tőkeösszeg elmaradt banki kamataival megnövelt összege lett. A vádirat szerint a vádlott a hosszabbításért alkalmanként előre kikötött hosszabbítási díjat kért. Ez ugyancsak a tőkeösszeg 10 százaléka, vagy legalább 200-300 ezer forint volt. Ha az adós a közreműködési díj megfizetésére is képtelen volt, akkor Pikó újabb hitelfelvétel lehetőségére hívta fel a figyelmét, s persze ezért is díjat kért a maga számára. Ha a kamatteljesítés is gondot okozott, az ügyvéd saját erőből rendezte, majd ennek megfizetését külön kérte az adósaitól.
Amikor az érintettek anyagilag teljesen ellehetetlenültek, tartozásaik nagy részét a letett óvadékból egyenlítette ki az adott pénzintézet.
A Debreceni Városi Ügyészség vádirata szerint az adósok fizetésképtelenségének nyilvánvalóvá válásakor Pikó néhány esetben az ingatlanvagyonuk megszerzésére törekedett, és fenyegetéssel próbálta őket rábírni a fizetésre, vagy váltókat íratott alá velük. A vádirat szerint a hitelintézeti törvény értelmében a vádlott az óvadék rendelkezésre bocsátásával és annak későbbi visszafizetésére vállalt garanciájával valójában kölcsönjogviszonyt létesített. Még abban az esetben is, ha kifejezetten ilyen nevű szerződés nem jött létre a felek között. De a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell vizsgálni - áll a dokumentumban.
Az ügyészség úgy látja, Pikó ebbéli tevékenysége megfelel a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó "pénzkölcsönnyújtás pénzügyi szolgáltatásnak". Ezt üzletszerűen azonban kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével lehet végezni. Bár az ügyben készült szakvélemény csak "valószínűsíti", Pikó Sándor ilyen engedéllyel nem rendelkezett.
A vádirat ugyancsak a vádlott terhére rója a már említett zsarolási kísérleteket. Szó esik egy csalásról is, ami egy ingatlan adásvétele után az eladó és vevő közötti bonyolult jogvitára vezethető vissza.
Szó sincs
jogosulatlan pénzügyi tevékenységről, csalásról, szó sincs zsarolás kísérleteiről - összegezhető a védelem álláspontja. Egy jól összehangolt összeesküvésről annál inkább - állítja Pikó. (Lásd: HVG, 2006. június 17.)
"Ügyfelem nem a nyereség célzatával, legális banki termék felhasználásával segítséget nyújtott ismerőseinek, barátainak, akikkel hosszú évek óta ismerik egymást. Nem hirdette meg újságokon keresztül, és más módon sem ajánlotta ki ezt a szolgáltatást, így nem látjuk alátámasztva a PSZÁF-nak azt a nyilatkozatát, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységről lenne szó" - fejtette ki Dobrossy István, Pikó Sándor jogi képviselője. Úgy véli, hogy veszélyezteti a jogbiztonságot, ha ügyfelét az ügyészség ezzel vádolja, mivel Pikó csupán óvadékot nyújtott egy bank által megvizsgált pénzkölcsönügylethez. (A hitelt nyújtó pénzintézet a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet, a CIB Bank és a HVB békéscsabai fiókja, valamint a Létavértes és Környéke Takarékszövetkezet volt.)
Dobrossy megjegyezte: az ügyfelek közül csak az a néhány tett feljelentést és tanúvallomást védence ellen, akik
nagyon sok pénzzel tartoznak
neki, és ezt máig "elfelejtették" megadni – vagyis szerinte elfogult tanúkról van szó. Kifogásolták azt is, hogy a nyomozó hatóság tanúként hallgatta meg azt a Sólyom Sándort is, aki Pikó és élettársa elrablásának értelmi szerzője volt (az esetről lásd keretes írásunkat); elfogulatlan vallomás aligha várható tőle. Pikó Sándor a védőjét kiegészítve elmondta: ügyfeleinek száma nem 72, hanem alig 30, s köztük van ő maga és élettársa is. (Nem tévedés, az óvadék biztosításával a maga számára is megkönynyítette a hitelfelvételt.)
A Pikó Sándor polgári pereit képviselő debreceni Dobrossy Ügyvédi Irodában megtudtuk: a büntetőügyben feljelentést tevő Vura Ferenc szeghalmi vállalkozó 20 millióval, Mónus Ferenc agrárvállalkozó 11,5 millióval, Varjú József 16 millióval, míg Olasz György békéscsabai ügyvéd összesen 203 millió forinttal tartozik Pikónak. (Olasz a Balaton partján társasház építésébe fogott.) E követeléseket első fokú vagy jogerős bírói ítéletek is alátámasztják. Olaszt azért zárta ki a Békés Megyei Ügyvédi Kamara, mert Pikó 2003-ban 15 millió forintot helyezett el nála ügyvédi letétben, hogy abból mezőgazdasági ingatlanokat vegyen – ám Olasz a pénzt végül másra költötte. Dobrossy István szerint ez a legsúlyosabb etikai kérdéseket veti fel, egyben megingatja a bizalmat az ügyvédi szakma gyakorlóival szemben.
Pikó Sándor meggyőződése, hogy a feljelentést tevő Vura Olasz György által felkészítve ment a rendőrségre. Egyesek azt is tudni vélik, hogy a rendőrség, valamint a feljelentő és a tanúk között vádalku született. Ezt a feltételezést a rendőrség és a tanúk határozottan viszszautasították. A büntetőügy azon tanúi, akik tartoznak Pikónak, azt szeretnék elérni, hogy a bíróság polgári perben, jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt mondja ki a létrejött jogügyletek semmisségét. Így – reményeik szerint – mentesülnének a ténylegesen átvett és általuk elköltött tíz- és százmilliók visszafizetésétől.
A gyulai ügyvéd nehezményezte, hogy a rendőrség nem tisztázta: a hitelügylet adósaiból a büntetőügy tanúivá lett személyeknek tényleg szándékukban állt-e a törlesztés, vagy sem. Pikó Sándor egy ítéletet mutatott lapunknak, mely szerint Vura Ferencet a békéscsabai bíróság a hatóság félrevezetése miatt 90 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte. Egy közöttük létrejött szerződésről Vura azt állította, hogy nem ő írta alá, utóbb pedig azt, hogy üres lapot szignált. Pikó többek között hamis vád és hamis tanúzás miatt indíttatott eljárást Olasz György és Vura Ferenc ellen.
A védelemtől azt is megtudtuk, hogy a pénzmozgás a vádiratban említett közel 1,5 milliárd forinttal szemben jóval kisebb volt. A prolongálás, a hitelek többszöri meghosszabbítása miatt tornászta fel ilyen magasra a vádhatóság. Tény viszont, hogy Pikó eddig mintegy 250-300 millió forintot vesztett az ügyleten. "A szabályos banki művelet által előírt 2-3 százalékos kamaton felül nem volt ügyfelemnek nyeresége" – hangsúlyozta Dobrossy István, vitatva a vádiratban szereplő hitelügyletenkénti 16-17 százalékos hasznot. Pikó elismerte: a hitelek lejárta után telefonon többször felhívta a szóban forgó nem fizető ügyfeleit, és néhány keresetlen, durva szó is elhagyta ilyenkor a száját, de nem fenyegette meg őket. Arról fogalma sincs, hogy kik lehettek azok az akcentussal beszélők, akikről adósai beszéltek.
Pikó Sándor 2004 márciusában csalás miatt tett feljelentést Olasz György és Vura Ferenc ellen. Vura hónapokkal ezután a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon az óvadékolási technika miatt feljelentette Pikót. Az ügyvéd szerint onnan már "csak rá nyomoztak", semmi más nem érdekelte a rendőröket. Egy összeesküvés-elméletet felvillantva elmondta: azért sem kedvelik a hatóságok, mert a rendőrséggel szemben vállalta több sértett jogi képviseletét. Úgy véli, bizonyítási indítványait sorra leseperték a rendőrök. A rendőrök viszont megalapozatlannak tartják Pikónak a nyomozásra vonatkozó kritikáit.
Pikó úgy gondolja, ha nem a Békés megyei rendőrök nyomoznának, nem lenne "ügy". A nyomozás alapján azonban a nem Békés megyei Debreceni Városi Ügyészség emelt vádat.
Az ügy pikantériája, hogy az óvadékolási technikával nyújtott hitelek kedvezményezettje volt a gyulai és a békési városi vezető ügyész is, akik autóvásárlás miatt vették igénybe Pikó segítségét.
2004. december 4-én Pikó Sándort közvetítőn keresztül megkereste a börtönből akkor szabadult Szabó László, hogy felbérelték a meggyilkolására. A közvetítő a keresztapja, Dávid Péter volt. (Szabót 1999 februárjában a gyulai éjszakában megverte két rendőrtiszt, ő erre a hajnali órákban a piacon lövöldözni kezdett - lásd: Megütötték a bokáját, Magyar Narancs, 2000. október 26. –, míg Dávid Péter olajos ügyeivel többször foglalkoztunk – lásd: Meggyónta, Magyar Narancs, 2001. március 29., Hosszú menetelés, 2002. március 28.).
Pikó a rendőrséghez fordult, de mint mondja, feljelentését nem kezelték súlyának megfelelően. A rendőrségen arról tájékoztatták lapunkat, hogy az ügy minden lehetséges fórumot megjárt, de Pikó állításai bizonyíthatatlanok voltak.
A "bérgyilkos"
jelentkezése után öt nappal, 2004. december 9-én viszont közölték Pikóval, hogy meggyanúsították a jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel. A gyulai ügyvéd sok más mellett amiatt is értetlenkedik, hogy büntetőügyében csak 2006 januárjában közölték vele a zsarolás és csalás gyanúját - holott arról a hatóságok már 2004-2005-ben is tudtak (ügyvédi kamarai tagságát is e gyanú miatt függesztették föl). Azon értesülésünket, hogy adóhatósági vizsgálat is folyt ellene, Pikó úgy kommentálta: erre "a jelen idő a helyes".
"Öt százalék alatt nem mozdul a pénz" – idézték a Narancsnak a per tanúi Pikó Sándor állítólagos szavajárását. Ezzel is cáfolni szeretnék, hogy az ügyvéd az emberbaráti segítségen túl a mindössze 2-3 százalékos kamatnyereségért vett volna részt az óvadékolási hitelügyletekben. A tanúk, akik nem kis részben Pikó Sándor adósai, nem értik, miért nem került egyetlen napra sem őrizetbe, majd utána előzetes letartóztatásba a gyulai ügyvéd. Olasz György úgy véli, ha Pikót rács mögött látták volna az ügyfelei, akkor többen is "dalolnak".
Kis Péter, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője szerint sem az őrizetbe vétel, sem az előzetes letartóztatás törvényi tényállása nem állt meg az akkor még gyanúsított ügyvéddel szemben. A rendőrtiszt újabb és újabb kérdéseinkre írásba adta, hogy nem tart lapunk munkatársának iratismertetést – noha ezt senki nem is kérte. (A közérdekű adatokhoz való hozzáférés egyik tétele azonban az, hogy ne az adott tisztségviselő belátásán múljon, mit ismertet és mit nem a sajtó képviselőjével.)
A büntetőper tárgyalása áprilisban kezdődik a Szegedi Városi Bíróságon.
Ismerősök
Pikó Sándort néhány évvel ezelőtt élettársával és Sólyom Sándorral együtt emberrablók tartották fogva Gyulán, s csaknem 50 millió forint váltságdíj ellenében engedték szabadon. A rendőrök nem hittek Pikónak: életszerűtlennek tartották, hogy harminc nappal a szabadulása után tett feljelentést. Pikó azzal védekezett, hogy fogvatartói a Sólyom-gyermekek megölését helyezték kilátásba, ha a rendőrséghez fordul. Utóbb kiderült: az ország több helyén is előfordult ilyen vagy hasonló bűncselekmény. (Lásd: Két túsz között, Magyar Narancs, 2002. május 30.) A gyulai akció értelmi szerzője Pikó egykori üzlettársa és barátja, a látszólag ugyancsak elrabolt Sólyom volt. Sólyomot, a Falcon Bróker volt tulajdonosát, aki évekkel ezelőtt az ÚTE FC labdarúgó-szakosztályát is birtokolta, néhány hete ítélték el – többek között emiatt – 2 év 9 hónapos szabadságvesztésre.
Pikó neve – ügyvédként – feltűnt az egyik nagy békési olajperben is. Dávid Péter egymillió forintos törzstőkéjű kft.-je Európa legnagyobb olajcégeit verte le a Körös Volán meghívásos pályázatain, és szállított összesen 11 millió liter gázolajat a közlekedési cégnek. Az üzemanyag meglehetősen rossz minőségű volt, de az igazi gond az volt, hogy Dávid utóbb nem tudta megmutatni a beszerzésekről szóló számlákat, s nem tudta igazolni a közterhek befizetését. Dávidot 9 éves szabadságvesztésre ítélték (nemrég szabadult). Megbízóiról, partnereiről semmit nem árult el a bíróságnak, noha tudható volt, hogy ő volt az utolsó előtti láncszem a sorban – bizonyosan nem véletlenül hallgatott. A büntetőperben az egyik védője Pikó Sándor volt, aki egyszer sem jelent meg a bírósági tárgyaláson. A per másodrendű vádlottja, az "olajos emlékiratát" megíró Marton János (lásd: Meggyónta, Magyar Narancs, 2001. március 29.) viszont az előzetesből azt írta fiának: "Ha pénzre van szükséged, menjél Pikóhoz."
