A zuglói önkormányzat tavaly október 18-án és 19-én két ütemben, előzetes bejelentés nélkül, ám rendőri biztosítás mellett dózeroltatta le azokat a kunyhókat, melyek évek óta álltak a Francia úti MÁV tulajdonú ingatlanon. A lépéssel tizenöt ember vált földönfutóvá egyik pillanatról a másikra. Az intézkedést semmilyen értesítés nem előzte meg, az ott lakóknak az önkormányzat nem biztosított elhelyezést, legfeljebb felajánlotta, hogy vegyék igénybe az éjjeli menedékhelyet, ahol azonban nem lehet napközben tartózkodni, ráadásul a limitált elhelyezés érkezési sorrendben történik.
„Most meg nincs semmim”
Ahogy a múlt héten Ferencvárosban, úgy a tavalyi zuglói intézkedés apropója is „a szemét eltakarítása” volt, noha a terület nem volt szemetes, az ott élők rendben tartották a környezetüket, hiszen ezekre a házikókra otthonukként tekintettek.
„Tény, hogy jogtalanul éltünk ott, de ha figyelmeztettek volna, hogy ez lesz, legalább ki tudtuk volna hozni azokat a dolgokat, amiket összegyűjtöttünk az évek alatt. Én hat éve éltem a bungalómban, volt egy kis aggregátorom, tévém, most meg semmim nincs. Voltak, akiknek a hivatalos papírjai is odalettek" – mondta Motel Lajos, annak a hat hajléktalannak az egyike, akik most a zuglói önkormányzatot perlik A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) támogatásával.
Sokk az októberi bontás után
Fotó: MTI
„Március 28-án nyújtottuk be a keresetet a Budapesti Törvényszékhez személyhez fűződő jogok, ezen belül az egyenlő bánásmód és az emberi méltóság megsértése miatt" – nyilatkozta a narancs.hu-nak Muhi Erika, a NEKI jogásza. „Úgy gondoljuk, hogy a legeslegfőbb probléma ebben az ügyben az, hogy egyik pillanatról a másikra rendelte el és hajtotta végre a bontást az önkormányzat úgy, hogy előtte semmiféle jogi eljárást nem indított.” A NEKI jogásza nem vitatja, hogy a kunyhók építői önkényesen foglalták el a területet, ám úgy véli, az önkormányzat avval, hogy önkényesen, előzetes figyelmeztetés nélkül lépett, jogsértést követett el. „Nyilván kérdéses az is, hogy az önkormányzatnak volt-e egyáltalán jogi lehetősége arra, hogy ezeket az embereket felszólítsa a terület elhagyására, hiszen az nem is Zugló, hanem a MÁV tulajdonában van."
Az egynapos szerződés
Mindez a bontás idejére nem okozott problémát, mivel a MÁV és Zugló egy nappal a dózerolás előtt olyan szerződést kötött, amely alapján az önkormányzat bérbe veszi a területet, de ez nem bérleti jogviszonyra, hanem „köztisztasági tevékenység”-re vonatkozott. Tehát az önkormányzat még fizetett is 33 ezer forintot, hogy embereivel felvonulhasson és akcióba léphessen a 7000 négyzetméteres területen.
„Nem lehet ilyet tenni – szögezte le a jogász. – Egy ilyen intézkedés előtt valamilyen jogi eljárást le kell folytatni, ugyanis mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a védekezésre. Erre alapozzuk a keresetünket."
A zuglói önkormányzat akciójáról Szabó Máté ombudsman tavaly decemberi jelentése is azt állapította meg, hogy sérültek az alapvető emberi jogok és a jogállamiság normái. A hajléktalanok közel 6 millió forintos vagyoni és nem vagyoni kártérítés iránti igényt is benyújtottak a bírósághoz. Azt remélik, hogy a per még a nyári szünet előtt megkezdődik.
