A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai épülete előtti 40-50 fős tömegen a szelíd elszánás hangulata érződik: többen csak egy-két órára jöttek, míg mások (főleg, de nem kizárólag a Szolidaritás aktivistái) egész éjszakára maradnak. Az emberek lassan cserélődnek, Nagy Navarro Balázs a kis tér sarkán szerényen félrehúzódva figyel.
A már kis dózisban is felettébb idegesítő, végtelenített zene folyamatosan megy, amíg ott vagyunk, a reflektorok közül már csak az egyik pár ég. Ma nem történt ezen kívül semmi különös, számol be Nagy Navarro, kordonépítéssel nem próbálkoztak újra. Kónya Péter Szolidaritás-társelnök is vele töltötte a szombatról vasárnapra virradó éjszakát, csak reggel 9 körül ment el. A jelenlévő aktivisták szerint azért is maradt végig, hogy figyelje, próbálkoznak-e újra a terület körülkerítésével. Az MTVA-nál dolgozó tüntetők be tudnak menni aludni a székházba, a többiek viszont az előtérbe, a „melegedőbe” sem tudnak beülni. A szakszervezetnek volna ugyan joga neveket leadni, de a számítógépes rendszert úgy alakították át, hogy e joggal ne élhessenek. Nagy Navarro erről megjegyzi: a jogérvényesítéssel próbálkoznak ugyan, de egyre kevésbé bíznak benne. A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz már számtalan kifogást nyújtott be szakszervezete különböző ügyekben, amelyek azonban egy furcsa véletlennek köszönhetően ugyanahhoz a bíróhoz kerülnek, aki formai okok alapján rendre elutasítja azokat.
Az LMP képviselői is jártak itt, ígérték, hogy a folyamatos zene ügyében jogi lépéseket tesznek. Szakértők szerint a zaklatás bűncselekménye állhat fenn, de Nagy Navarro szerint az, ami történik, inkább kínzás. Később, nyolc óra körül megjelenik az LMP közleménye is, amelyben már ők is kínzás miatt fontolgatnak feljelentést (a hírek szerint Schiffer András később személyesen is kilátogat).
Fotó: Németh Dániel
Nagy Navarro belemelegszik, és sorolni kezdi az anomáliákat: a Lomnici-ügy belső vizsgálata szerinte külön botrány. „Megnevezik az állítólagos felelősöket, majd a nagy nyomás miatt kirúgják a valódi felelősök egy részét, bizonyítva, hogy a belső vizsgálat nem volt valódi.” De mindez csak a jéghegy csúcsa, szerinte rengeteg „milliárdos összegű ügy” említhető. Azt sem vizsgálja senki, rendben van-e, hogy a pár hónapja távozott vezérigazgató-helyettes, Závodszky Zoltán cége gyártja például a köztévé Maradj talpon! című műsorát, ahogy azt sem, hogy ki dobta ki a rengeteg közpénzt arra a plakátkampányra, amely a később kirúgott Teszári Nóra arcával is hirdetett műsort. Az is igencsak megérné a kutakodást, hogy míg a Duna TV teljes székházát a stúdiókkal együtt gyakorlatilag kiürítették, egy másik egykori közmédiás vezető érdekeltségébe tartozó cégtől kellett stúdiókat bérelni a Pólus Centerben egyes műsorok leforgatásához.
Az éhségsztrájkolók között van a Szolidaritás két aktivistája, egyikük öt gyermekes édesanya. Mint mondja, végül, ha nehezen is, de sikerült meggyőznie a családját, hogy ez az ügy nagyon fontos, és muszáj csatlakoznia. A „civilek” hálóhelyeként szolgáló lakókocsik egyikét a Szolidaritás hozta, míg a másikról a téren lévők sem tudják, ki hozta. Nem is mindenki használja őket. A szombat estét a tüntetők egy része a szabadban töltötte a kordonok mögötti sátornál ülve, mert attól féltek, hogy ha üresen marad a terület, „bezárják a rácsot, és kiebrudalnak bennünket. Tegnap reggeltől tartjuk a frontot, mióta felhúzták a kordont, négyen aludtunk kinn előző éjjel.” Amennyiben sikerülne körbekeríteni a teret, üzenik Orbán Viktornak és a Fidesz-frakciónak, hogy számítanak kordonbontó rutinjukra. Ha az éhségsztrájkolók kidőlnének, úgy tervezik, hogy felváltják őket: megkérik tagjaikat, hogy álljanak be a helyükre.
A hátunk mögött karácsonyi csillagszórók gyulladnak, feltűnnek néhányan a közmédia régebbi dolgozói közül is, hogy bátorítsák az éhezőket. Egy harmincas férfi egy kempingszékben ülve meditál, mikor motivációiról kérdezzük: arról beszél, hogy Nagy Navarroék miatta, az őt megillető korrekt tájékoztatás miatt fáznak és éheznek, legalább egy éjszakányi időre viszonoznia kell a nagyvonalúságukat. Van, aki csak annyit felel: jó itt lenni.
Fotó: Németh Dániel
A helyszínről távozva telefonon megkerestük Cserháti Ágnest, az MTVA kommunikációs igazgatóhelyettesét, aki meglepetten kérdezett vissza, amikor a zenés szadizmusról faggattuk, hogy hallottuk-e. Igenlő válaszunkra megjegyezte: akkor végképp nem érti, mi a baj, hiszen karácsony van, ezért sugároznak szép, karácsonyi zenét, és épp ezért nem is kívánják abbahagyni. (Azóta mégis abbahagyták, talán az ünneprontó LMP-közlemény hatására.) Azon kérdésünkre, hogy tervezik-e végleg elbocsátani Papp Dániel hírhamisítót, azt a választ kaptuk, hogy a Lomnici-ügyben már elnézést kértek, Daniel Cohn-Bendit pedig nem tett feljelentést. Arra nem kívánt válaszolni, hogy ennek mi köze a hamisítás tényéhez. Annyit mindenesetre az igazgatóhelyettes megosztott velünk, hogy Papp Dániel felmentése a közéleti műsorok főszerkesztői beosztásából továbbra sincs napirenden.
