A magas drótkerítéssel elzárt területen mindenütt kilógó vezetékek, szemét, középen fogadóháznak csúfolt, félbehagyott betonförmedvény: ennyi készült el Vác mûemlék épületekkel körülölelt fõterétõl alig ötven méterre fekvõ, nyüzsgõ kereskedelmi központnak megálmodott városrészbõl, amire három és fél éve hiába várnak a helyiek. A belvárost kettészakító, mintegy 3000 nm építési terület alatt 2010 januárjától egy 292 autó befogadására alkalmas mélygarázs vár beüzemelésre; de ennek átadása, valamint a felszín parkosítása lehetetlen a jogi, politikai viták, betartások meg az építõiparban szokásos körbetartozások miatt.
Sorsok
A közelben lakó K. László erre nyíló, jól menõ irodáját kénytelen volt bezárni az elhúzódó építkezés miatt, azóta alkalmi munkákból tengõdik. "Évek óta tart az alibizés, mindenki hárít, a másikra mutogat. A városvezetés azt mondja, amíg nem veszik át a magánberuházásban épült mélygarázst, addig nincs közük hozzá, de hát õk kötötték a szerzõdést, õk adták át a területet a beruházónak, engedték körbekeríteni. A városvezetõk, a bank és a beruházó közös bûne, hogy tönkretették az életünket" - háborog. Jess Kinga, az építkezés kezdete óta egy mindössze ötvencentis pallón megközelíthetõ Lyra Könyvesház tulajdonosa azt mondja: "Úgy gondoltuk, nekünk is jó lesz, ha a mellettünk lévõ, hatalmas felszíni parkoló a föld alá kerül, és helyette kis oázis fogadja a városba érkezõket. A beruházás befejezését 10-12 hónapra ígérte az akkori városvezetés és a beruházó. Jelentõs forgalomkieséssel számoltunk az építkezés ideje alatt, úgy terveztük, egy év alatt a tartalékainkat felhasználva túléljük ezt az elzártságot. De semmi nem úgy történt, ahogy ígérték." Mivel mást nem tehettek, elviselték az eleinte hét végén is dolgozó munkagépek dübörgését, a fullasztó port, az olykori áramkimaradást, de elõfordult, hogy le kellett zárni az üzlet bejáratát, és a saját garázsukon keresztül engedték be a vásárlókat.
A környezõ házaktól alig két méterre 11 méter mély gödör tátongott hónapokig, az építkezés környezetében a régebbi házak megsüllyedtek, a falak megrepedtek, és az ott lakók három éve nem tudják használni a garázsukat. A beruházó ellen emiatt számos per indult. Az évek óta tartó elzártság és a jelenlegi fõutca-rekonstrukció miatt gyakorlatilag az összes parkolóhely megszûnt a belvárosban. Az üzletbezárásokkal csaknem száz munkahely tûnt el, folyamatosak az elbocsátások.
A belvárosi vállalkozók és a környéken lakók életét évek óta megkeserítõ váci mélygarázsépítést 2006-ban a szocialista polgármester kezdeményezte. Az üzleti konstrukció a következõ volt: a 292 parkolóhelyes beruházás megközelítõleg 2,12 milliárd forintját az építõ cég, illetve a mögötte álló finanszírozó bank biztosítja. Az átadásig a város egy fillért sem fizet a háromszintes építményért, az eredeti szerzõdés azonban arra kötelezi az önkormányzatot, hogy az átadás után 20 évre vegye bérbe és üzemeltetesse a garázskomplexumot, amelynek végösszege a törlesztési idõ lejártával eléri az 5,3 milliárd forintot. Amennyiben a mûködtetésbõl befolyt összeg nem fedezi az építõ cégnek a finanszírozó banktól felvett hitelét, úgy azt az önkormányzatnak a saját költségvetésébõl kell kiegészítenie.
Közvetlenül a 2006-os önkormányzati választások elõtt a váci képviselõ-testület a budapesti székhelyû Rapo-Bau Kft.-t bízta meg a projekt megvalósításával. Hogy az akkor még országgyûlési képviselõ és polgármester Bóth János, valamint a baloldali többségû városvezetés ismerte-e a mélygarázs megépítésére kiválasztott Arch Holding csoporton belül létrejött Rapo-Bau Kft. üzleti referenciáit, nem tudni. Tény, hogy a váci mélygarázs-beruházás mögött az a Rácz Gábor budapesti vállalkozó áll, aki az 1998-2002 közötti Fidesz-érában még autópálya-építésekben vett részt. Az általa vezetett Dach Holding '94 Kft., amely 2001-ben többségi tulajdonosa lett a Vasas Labdarúgó Kft.-nek, építette ki például az Állami Autópálya Kezelõ Rt. megbízásából az informatikai kábelhálózatot az M1-es és M15-ös nyomvonalán. Akkori hírek szerint mintegy ötven alvállalkozó hiába várt elvégzett munkája ellenértékére. Hasonló sorsra jutottak 2008-ban a Rapo-Bau Kft. egyik "leányvállalataként" a soproni mélygarázsprojektre alakult SPT Mélygarázs Kft.-vel szerzõdött alvállalkozók is, akiknek közel 600 millió forinttal maradt adósa a generálkivitelezõ. Természetesen szerettük volna megszólaltatni Rácz Gábort is, de többszöri próbálkozásunk ellenére sem értük el.
Régóta gyanús
A Rapo-Bau a váci mélygarázs-beruházásra mindössze hárommilliós törzstõkével hozta létre a Váci Központi Parkoló Beruházó Kft.-t. (lásd: Földre vinnék, Magyar Narancs, 2007. április 5.). A váci testületben akkor ellenzékben lévõ jobboldali Összefogás frakció kezdettõl fogva túlzottnak találta a mélygarázs árát, és azt is kifogásolta, hogy mivel ugyanaz a vállalkozói csoport áll a soproni építés mögött is, a váci beruházás kimenetele bizonytalan. Késõbb szakértõkre hivatkozva bejelentették, hogy mindezt 700 millióval kevesebbért is meg lehetne valósítani. Slosár Gábor, a Váci Központi Parkoló Beruházó Kft. akkori gazdasági igazgatója úgy nyilatkozott errõl, hogy a jobboldali aktivisták a jogi, gazdaságossági és mûszaki dokumentáció alapos ismerete nélkül kardoskodnak a beruházás ellen.
2008 szeptemberében megkezdõdött az építkezés, de már 2009 húsvétján elszámolási vita alakult ki a fõvállalkozó és egyik legnagyobb alvállalkozója, a Strabag között. A Strabag levonulása után néhány héttel újabb alvállalkozók folytatták a mélyépítést, és 2009 végére elkészült a föld alatti építmény, amit azóta sem adtak át a forgalomnak. A felszínt nem hozták rendbe, a körbekerítést nem szüntették meg, érdemi munka a területen azóta sem volt. Olykor megjelenik egy kifizetetlen alvállalkozó, hogy leszerelje az általa beépített szerelvényeket, ilyenkor általában õrzõ-védõk és rendõrök is a helyszínre sietnek, de ez minden. Tartozás miatt egy idõre kikapcsolták az áramot a mélygarázsban, ezzel egyidejûleg leálltak az építményt körbevevõ szivattyúk. Őrzés híján az átázásokra a szomszédok figyeltek fel, õk értesítették a beruházót.
Az elõzõ két ciklusban a várost irányító Bóth János szerint, aki részben a befejezetlen mélygarázs miatt veszített a tavalyi önkormányzati választáson és most képviselõként vesz részt a testületi munkában, ezt a nagyberuházást korábbi ellenzéke politikai szándékkal állíttatta le, ám a megváltozott gazdasági viszonyok között nem tudja ismét beindítani. Úgy véli, a mélygarázs csõdje nem más, mint "politikai megalapozottságú bûncselekmény, egy hazugságcsapda", hiszen a választások elõtt a jobboldali Összefogás frakció egy olyan szakértõi véleményre hivatkozott, amely a teljes beruházást 1,4 milliárd forintból is kihozhatónak tartotta; errõl azonban azóta is hallgatnak.
Az elõzõ ciklusban a jobboldal büntetõfeljelentést tett hûtlen kezelés és adócsalás kísérletének alapos gyanúja miatt, majd amikor két szocialista képviselõ átállásával többségbe került a városházán, a szocialista polgármestert kétszer is felfüggesztették. Az újdonsült többség a bizottsági helyek újraosztásával gyakorlatilag átvette a vezetést, és Bóth szerint minden eszközzel akadályozta a mélygarázs befejezését: például a közútkezelõi hozzájárulást annak ellenére sem adta ki az illetékes hivatal, hogy a beruházó vállalta, letétbe helyezi a város által biztosítékként kért 120 millió forintot, továbbá az önkormányzat nem kezdte meg a környékbeli telkek kisajátítását sem.
Új fiúk, régi nóta
A 2010 õszén fölállt testületben a jobboldal masszív többséget szerzett, a polgármester a függetlenként indult Fördõs Attila lett. Fördõs korábban gazdasági bizottsági elnökként tárgyalt a finanszírozó Raiffeisen Property Lízing Kft.-vel a beruházás befejezésérõl. Emlékeztetõk és jegyzõkönyvek hiányában ezek gyakoriságáról keveset tudni, legfeljebb annyit, hogy - bár a felek ennek az ellenkezõjét állítják - az álláspontok nem közeledtek.
Fördõs Attila a helyi MIÉP-ben kezdte politikai pályafutását. 2006-ban már Fidesz-támogatással indult a polgármesterségért, majd 2010-ben - a váci Fidesz-csoport váratlan feloszlatása után - a kereszténydemokraták támogatásával nyert szoros küzdelemben szocialista és fideszes kihívójával szemben. Egyik fõ választási ígérete az volt, hogy a megválasztása után három hónappal a lakosság használatba veheti a mélygarázst. Azóta eltelt egy év. Idén szeptemberben arról tájékoztatta a helyi sajtót, hogy decemberre, de legkésõbb jövõ januárra elkészül a teljes beruházás, és sikerült az árat is csökkenteni.
A másfél éve partvonalra állított Városi Központi Parkoló Beruházó Kft. állítja, a felszíni munkákat az idõjárás függvényében akár két hónap alatt elvégeznék. Azon kérdésünkre azonban, miként szereznék be a kifizetetlen alvállalkozóktól a használatbavételi engedély kiadásához szükséges mûszaki nyilatkozatokat, nem kaptunk választ.
Czikora Ákos alvállalkozó egy közmeghallgatáson kijelentette: majd' hatszázmillió forinttal tartozik a fõvállalkozó az alvállalkozóknak, amit - legalábbis õk úgy tudják - a beruházó cég már megkapott a banktól. A Raiffeisen Property Lízing Zrt.-tõl lapunk biztató hangvételû, ám semmitmondó választ kapott. "Elsõdleges érdekünk - írják -, hogy a beruházás a lehetõ leghamarabb megvalósuljon, és a kivitelezés megnyugtató módon lezáruljon".
"Máig nem tudjuk, hová lett a pénz és mi zajlik a háttérben" - mondja László Attila, a mélygarázs felszínére nézõ egyik lakás, valamint üzlet és garázs tulajdonosa, aki a magyar fociválogatott korábbi technikai igazgatójaként "magasabb szinten" is lobbizott a váci mélygarázs befejezéséért, és Bábiné Szottfried Gabriella, a körzet fideszes országgyûlési képviselõjének segítségét is kérte. A képviselõ asszony azonban idõhiányra hivatkozva nem vetette föl az ügyet a Fidesz legutóbbi frakcióülésén. "Egy 35 ezres város élhetõségérõl van szó, és erre nem volt idejük?" - reagált a hírre László Attila.
A városvezetés érdektelenségét megunva tavaly közel száz belvárosi lakos és üzlettulajdonos fogott össze és határozott arról, hogy a saját kezébe veszi az ügyet (lásd: A végét várják, Magyar Narancs, 2010. április 22.). Tüntetést szerveztek, minden testületi ülésen beszámoltak egyre tragikusabb helyzetükrõl, találkoztak a bank felsõ vezetésével, és kérték, hogy ha a használatbavételi engedély kiadásáig a mélygarázst nem nyitják is meg, legalább a felszínt adják vissza a gyalogosforgalomnak. Érdemi választ senkitõl nem kaptak. Nem mellékes, hogy az önkormányzat veszteségeit is növeli a boltbezárások miatti iparûzésiadó-kiesés és az önkormányzati tulajdonban lévõ üzlethelyiségek bérleti díjából befolyó összeg elmaradása.
Kettler Bernadett virágkötõ, a Váciak a Mélygarázsért civil szervezõdés egyik kezdeményezõje az elmúlt három évben többször elhatározta, hogy bezárja a felszínre nyíló üzletét, mivel jó néhány alkalmazottját is elbocsátani kényszerült. "Minden reggel úgy jövök dolgozni, hogy talán ma nekifognak a rendezésnek. Nagyon bíztunk abban, hogy az új testület kimozdítja az ügyet a holtpontról. A képviselõink érdektelenségére jellemzõ, hogy amikor összegyûjtöttünk 1500, a mélygarázs azonnali befejezését követelõ aláírást, és a már bezárt 19 üzletre hivatkoztunk, egyikük úgy kommentálta mindezt, hogy 'csak néhány vállalkozó hisztizik'."
