A közoktatási támogatás feltételeinek megváltoztatása

Rászorulók kérnék

szerző
Iványi Zsófia
publikálva
2012. júl. 31., 08:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kikerült a rászorultság mint feltétel abból az állami pályázatból, amelynek korábbi nyertesei hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásával foglalkoznak. Néhány ilyen intézményt az ellehetetlenülés, az ott oktatott gyerekeket a lemorzsolódás fenyegeti. Legalább ennyire lehangoló a közoktatási államtitkárság indoklása.

Csak az eredményhirdetéskor derült ki, hogy a hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű gyerekeket oktató alapítványi iskolák számára kiírt kiegészítő normatív támogatás pályázatában több ponton megváltozott a rendszer. A változtatások számos, (mély)szegénységben élő gyerekeket oktató alapítványi iskolát súlyosan érintenek. A kiíró Emberi Erőforrások Minisztériuma közoktatási államtitkárságának nagyfokú szociális érzékenységéről tanúskodik például az, hogy kikerült a „rászorulás” mint kitétel a pályázati kiírásból, és a helyére egy elég rugalmas, az országos hatáskört és a szakmai eredményeket előtérbe helyező vonatkozás került. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy miért volt szükség erre a változtatásra, de az írásban elküldött reakciójukból erre a kérdésre vonatkozóan mi magunk nem sokat értettünk meg, legfeljebb annyit, hogy nem válaszolnak a kérdésre.

Emellett kiterjesztették a pályázás lehetőségét a kollégiumokra és az amúgy is igen sok támogatásban részesülő egyházi iskolákra – ez önmagában nem lenne baj, ha nem eredményezte volna azt, hogy több, nehéz sorsú gyerekekkel foglalkozó és nem mellékesen állami támogatás nélkül ellehetetlenülő intézmény kiszorult a támogatottak köréből. Erre a kérdésünkre a következő választ kaptuk az államtitkárságtól: „Az egyházak a második világháború után kisajátított – addig az iskolák finanszírozását lehetővé tevő – vagyon helyett az államtól kiegészítő támogatásban részesülnek. Ők természetesen a jelen pályázaton nem szerepeltek a támogatottak között, így nem is szorítottak ki más szervezetet. Egyetlen kis létszámú, egy helyi református gyülekezet által fenntartott művészeti iskola képez kivételt, mely csökkentett összegű támogatásban részesült. Ők egy olyan kivételes pedagógiai kísérlet bevezetésére kaptak hozzájárulást, mely a hátrányos helyzetű gyermekek művészeti nevelésében, az alapvető finanszírozáson túli költségeket jelent.”


Fotó: Sióréti Gábor

„Fontos értéket képvisel”

 

„Derült égből villámcsapásként ért minket, hogy nem kaptuk meg a támogatást, hisz rengeteg itt a rászoruló gyerek, és mi egy sikeres, nemzetközileg elismert módszerrel igyekszünk őket felzárkóztatni” – mondja L. Ritók Nóra, a Berettyóújfalui kistérségben halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozásával foglalkozó Igazgyöngy vezetője. (A mélyszegénységben élő gyerekek utolsó esélyének is tekinthető Igazgyöngyről lásd cikkünket itt.)

A tehetséggondozás mellett személyiségfejlesztéssel, családgondozással, sőt esetenként településfejlesztéssel és munkahelyteremtéssel is foglalkozó intézmény maga kifejlesztette módszereit több európai országban alkalmazzák, rendszeresen tartanak továbbképzéseket itthon és külföldön – többek közt az egyik olyan iskola is tőlük tanulta a módszereit, amely nyert a pályázaton. Állami támogatás nélkül az Igazgyöngynek esélye sincs arra, hogy folytassa a mélyszegénységben élő gyerekek felzárkóztatását: 600 tanulójukból 470 hátrányos helyzetű, ebből 300 halmozottan – olyan családoktól, amelyeknek gyakran ételre sincs pénzük, akkor sem lehetne tandíjat szedni, ha a törvény nem tiltaná ezt. A kicsivel jobb körülmények között élőktől pedig nem kérhetnek annyi tandíjat, hogy abból az állami támogatástól most elesettek oktatását is fedezni lehessen, más forrás pedig nem áll rendelkezésre. „Miután a bekerülő költség 30 százalékától estünk most el, nagyon úgy néz ki, hogy a gyerekek egyharmadától meg kell válnunk, tehát azokon a telephelyeken, ahol csak hátrányos helyzetű gyerekek vannak, az oktatást, így a hozzá kapcsolódó esélyteremtő alapítványi munkát sem tudjuk beindítani – mondja L. Ritók Nóra. – Az is egy nagy dilemma, hogy egyáltalán elindítsam-e a tanévet úgy, hogy nem tudom, végig tudjuk-e vinni. Márpedig ha elindítom, fenntartóként kötelességem végigvinni, és ha közben becsődöl az iskola, az én felelősségem lesz, hogy miért kezdtük el a tanítást szeptemberben.”

Gloviczki helyettes államtitkár azonban jobban tudja, mit jelent a pályázat elbukása az igazgyöngyös gyerekek számára, mint az iskola igazgatója: „Az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működése fontos értéket képvisel – működési nehézségei ugyanakkor nem gyerekek iskola nélkül maradását jelenti. Hozzá hasonlóan mintegy százhetven iskola nem jutott ezúttal támogatáshoz.” Elvi indokot is mond (és ezzel tulajdonképpen megválaszolja azt a kérdést, hogy a rászorulás miért nem szempont, még ha a válasz szemtelenül cinikus is): „Alapítványi és magániskolákat a rendszerváltozás időszaka óta lehetséges alapítani Magyarországon. E tevékenység sokaknak komoly üzletet, másoknak embermentő, akár karitatív tevékenységet jelentett. Ezek az iskolák mind szakmailag, mind finanszírozás szerint végletesen ingadozó képet mutattak és mutatnak. Egy azonban mindenképpen közös bennük: semmiféle állami ígérvényük, biztosítékuk nincs arra nézve, hogy az alapfinanszírozáson túl állami segítséget kapnak a működéshez. 2006-ban írtak ki először a mostani pályázathoz hasonlót, mely nagyjából a mai szempontrendszerrel, de alapvetően egy szakmai szervezet keretein belül, az ő felügyeletükkel zajlott. A megállapodások nemegyszer abszurd összegekre és időintervallumra szóltak, gyakran felbonthatatlan szerződések születtek.”

De simogat is az atyai kéz: „A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek gondozására, nevelésére, oktatására természetesen vannak oktatáspolitikai tervek. Maga a nemzeti köznevelésről szóló törvény is foglalkozik a kérdéssel, míg továbbra is léteznek azok a hazai és EU-projektek, melyek kimondottan a felzárkóztatást segítik (Tanoda programok, Arany János Tehetséggondozó Program stb.).”

 

A természetes kapcsolat

 

Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár

Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár

Fotó: MTI/Beliczay László

A pályázat körüli furcsa változtatások közé tartozik az is, hogy úgy növelték majdnem kétszeresére az egy gyerekre jutó támogatás összegét (évi 250 ezerre), hogy közben az állami támogatási keret ugyanakkora maradt, ergo az új rendszerben kevesebb gyerek fog több pénzt kapni. Emellett a szakképző intézményeket (magyarul szakmunkásképzőket) kizárták a pályázók köréből, miközben arányaiban náluk van a legtöbb hátrányos helyzetű fiatalkorú. Gloviczki helyettes államtitkár indoklása szerint: „A bírálóbizottság a szűkös anyagi lehetőségekre való tekintettel a szakképző intézményeket valóban nem javasolta támogatásra. A Munkaerő-piaci Alap mellett számukra szakképzési típusú hasonló szerződési rendszert tervez 2013. január 1-jétől az NGM a szakképzésről szóló törvényben megfogalmazottak szerint. Ezenkívül a vállalkozói és üzleti szférával is természetes kapcsolatban állnak.”

 

„Huszonhét éve mondjuk, hogy diszkrimináció, hogy az alapítványi iskolák nem kapják meg az állami normatívát, miközben közfeladatot látnak el – mondja Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, az AKG pedagógiai vezetője. – Ezt még elfogadjuk, sőt azt is, hogy az egyházi iskolák alanyi jogon minden támogatást megkapnak. De akkor legalább azoknak adjanak pénzt, amelyeknek nincs más forrásuk, és amelyek kifejezetten olyan gyerekekkel foglalkoznak, akiknek ezek az iskolák jelentik az egyetlen esélyt a felzárkózásra.”

szerző
Iványi Zsófia
publikálva
2012. júl. 31., 08:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 3
    Éva Tibor
    2012. augusztus 06., hétfő 18:47
    Tejesen logikus a FIDESZ-től ez a lépés. Nem viselik el, és pláne nem támogatják, ha valaki más tesz valami jót. Jó csak az lehet, amit ők tesznek. A meglévőt le kell rombolni, csinálni mást, vagy ugyanolyat, vagy rosszabbat vagy semmilyet, lényeg, hogy amit nem ők csináltak, az jó nem lehet. Új alkotmány kellett, máshol kellett felépíteni a Nemzeti Színházat, Apertus Alapítvány lett a Nyitott Szakképzésért Közalapítványból, sorolhatnánk még a példákat ...
  2. 2
    Andy Mage
    2012. augusztus 03., péntek 07:50
    A NER célja a bunkóképzés
    http://endresy.blogspot.hu/2012/08/felazsiai-bunkokepzes.html
  3. 1 valeriana
    valeriana
    2012. július 31., kedd 22:33
    Ezt nem akarom elhinni, hogy ezt megteszik többek között az Igazgyönggyel! Nóra emberfeletti munkát végez, kezdetektől olvasom a blogját, fantasztikus eredményeket ért el! Ez olyan, mint amikor végre termőre fordul a diófa és kivágják! :-( Minden jót elpusztít a NER, ez a cél, eszközökben pedig nem válogatnak...

    http://nyomorszeleblog.hvg.hu/2012/07/27/314-mi-lesz-velunk/

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Interjú Bodolai Lászlóval
Kié lett az Index?
A fele tán igaz
Magyar–iráni atombiznisz
Ezt is megússza
Orbán és az Európai Néppárt
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra