Sokadik felvonás – Kék Pont kontra Józsefváros

Belpol

Ismét nagy a felfordulás a Kék Pont háza táján. E hét keddjén ugyanis a Józsefvárosi Önkormányzat humánszolgáltatási bizottsága elutasította az alapítvány 2013-as szakmai beszámolóját. A Kék Pont tovább működik – a kérdés az, hogy vajon meddig?

Hosszú hónapok óta megy a vita az alapítvány és az önkormányzat között. 2013 szeptemberében mindenféle előzetes megkeresés nélkül a nyolcadik kerület felmondta a Kék Ponttal kötött együttműködési szerződést, majd kezdeményezte az alapítvány kizárását a kerületi Kábítószer-egyeztető Fórumból is. A keddi bizottsági ülésen az alapítvány tavalyi évre vonatkozó szakmai beszámolója is napirendre került. Dr. Ferencz Orsolya önkormányzati képviselő a dokumentum több pontját megtámadta, a tények hitelességét megkérdőjelezte, majd 9 elutasítás és 4 elfogadás mellett végül elutasították a beszámolót. Az önkormányzat honlapján az ülés előtt más civil szervezetek tárgyalt beszámolói és az azokkal kapcsolatos előterjesztések mind-mind elérhetők voltak, a Kék Ponté azonban nem.

Vádak

„Az elutasításról nincs semmiféle hivatalos papírunk, sem az ülés előtt, sem utána nem hoztak semmit nyilvánosságra ezzel kapcsolatban a képviselők” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Barna Erika, a Kék Pont Alapítvány kommunikációs igazgatója, és hozzátette, azokat a vádakat tudja felsorolni az elutasítás indoklására, melyeket ő is végighallgatott kedden. „Ferencz Orsolya kiemelte például, hogy a kerületben a mi feladatunk lenne a drogszemét begyűjtése, mi mégsem teszünk ennek eleget. Nyilván azért nem, mert téves elgondolás az, hogy ez csupán a mi reszortunk. Van ugyanis egy megállapodás az önkormányzat, a közterület-fenntartók és az alapítványunk között, hogy a drogfogyasztásból származó hulladékot közösen, együttműködéssel kell eltávolítanunk. A vita során egyébként ezt egy ellenzéki képviselő is megjegyezte” – mondta el Barna. További vádként merült fel az ÁNTSZ-igazolás csatolásának elmaradása is, holott eddig ez sem volt szükséges. „A programhoz nem ÁNTSZ-engedélyre van szükség, hanem szakhatósági véleményre, ami nekünk meg is van – bárki megnézheti –, de sosem csatoltuk a beszámolónkhoz, eddig ugyanis nem kérték” – vázolta a helyzetet a kommunikációs igazgató.

Tiszta víz

Tiszta víz

Fotó: MTI – Mathé Zoltán

Nem fért a képviselők fejébe az sem, hogy ha a tűcsereprogram anonim, honnan tudják a kékpontosok a kliensek számát. „Sokszor elmondtuk már, hogy az anonimitás ellenére a programba való regisztrálás kötelező. A kliens ennek során kap egy kódot, amit egyébként a kormány is használ, amikor elküldi jelentését az Európai Uniónak – védekezett Barna. – Ha a mi adatainkat nem fogadja el Józsefváros, akkor a kormányét sem.” Probléma Ferencz szerint továbbá az is, hogy nem tudhatjuk, hány ember jön le a szerről, hányan „gyógyulnak meg”. Barna erre elmondta, hogy arra végképp nincs kapacitásuk, hogy utánkövetéses kutatásokat végezzenek. Azt tudják, hogy az alapítvány konzultációs központjába tavaly 113-an kerültek be, de arról már nincsenek adataik, hogy ha egy kliensnek ajánlanak egy másik programot vagy helyet, ott valóban meg is jelenik-e. „Ez különben is egy álságos kérdésfelvetés, hiszen ha lenne Józsefvárosnak drogambulanciája, akkor látnánk, hány embert delegálunk oda, és hánynál sikeres a program. Így azonban, hogy nincs a kerületnek ambulanciája, ez lehetetlen” – jegyezte meg Barna.

Ferencz képviselő asszony szerint a Kék Pont érdekelt továbbá a kerületi drogfogyasztás fenntartásában, illetve tudatosan keltett pánikot azzal, hogy közölte, ha nem lesz tűcsereprogram a kerületben, akár még HIV-robbanás is fenyegetheti a várost. Barna erre csak annyit reagált, hogy ez nem pánikkeltés volt, csupán a román példa felemlegetése, ott ugyanis valóban ez történt. „Mi azonban ebben a klienskörben még nem szűrtünk ki HIV-pozitív klienst, és ezt el is mondtuk” – tette hozzá.

Csendet!

false

 

Fotó: MTI

Az alapítvány képviselői egyébként részt vettek a testületi ülésen, és jelezték is, hogy a vádakra reagálni kívánnak, de a bizottság elnöke nem adott automatikus megszólalási lehetőséget nekik – amit egyébként az előző években eddig mindig megadott. A kérdést szavazásra bocsátotta, és a kormánypárti képviselők egyhangúlag amellett tették le a voksukat, hogy a Kék Pont nem képviselheti az álláspontját. Más civil szervezetek képviselői megkapták a hozzászólási jogot.

A szakmai beszámoló elfogadásának hiánya praktikusan azzal jár, hogy – az önkormányzat és az alapítvány közötti helyiségbérleti szerződés értelmében – Józsefváros megvonja a Kék Ponttól a kedvezményes bérleti díjat, sőt az alapítvány köteles lesz megfizetni a kedvezményes és a piaci bérleti díj különbözetét is visszamenőleg, 2014 januárjától. Ez nagyjából 120-150 ezer forintnyi pluszköltséget jelent a Kék Pontnak havonta.

„Nem tudom megmondani, hogy mi lesz – mondta Barna a jövőt illetően. – Sok mindent kell mérlegelnünk, most folynak az alapítványon belül is az egyeztetések. Azért azon nagyon el kell gondolkodnunk, hogy rendben van-e, hogy egy civil szervezet, amely pályázatokból és adományokból tartja fenn magát, és hiánypótló munkát végez, havi 150-200 ezer forint bérleti díjat fizet az önkormányzatnak.” Ráadásul a Kék Pont forgalma is egyre növekszik: míg tavaly naponta átlagosan 80-100 kliens jelent meg a tűcsereprogramon, addig idén ez a szám már van, hogy eléri a 170-et. És még egy szempontot figyelembe kell vennie a Kék Pontnak: „Sokat árt ez a vita a szervezetünknek, a Kék Pont Alapítványt ugyanis sokan a VIII. kerületi tűcsereprogrammal azonosítják, holott jelen vagyunk a III. és a IX. kerületekben is, ahol nem mellesleg a kerületi önkormányzat támogat minket, anyagilag is” – tudtuk meg Barnától.

Az ügy már csak azért is érthetetlen, mert az elmúlt három évben – 2010-től kezdve – az önkormányzat minden alkalommal elfogadta az alapítvány szakmai beszámolóját, az idén felemlegetett szempontok pedig soha nem merültek fel kifogásolható elemként. Barna szerint arról lehet szó, hogy míg a civil szervezetek letettek valamit az asztalra és javasoltak egy megvalósítható drogstratégiát, elmondták, miért lenne szükséges egy drogambulancia létrehozása, miért és hogyan kellene erről a problémáról értelmes párbeszédet folytatni, addig az önkormányzat nem tett semmit a kerületi drogprobléma megoldásáért. „Könnyebb ezt elfedni, mint azzal foglalkozni, ami mögötte van. Így látszólag foglalkoznak a drogkérdéssel, valójában azonban épp a lényegi részről nem beszélnek.”

Kérdéseinkkel megkerestük a Józsefvárosi Önkormányzatot és Ferencz Orsolyát is, aki azonban azt válaszolta, hogy a kollégáival való egyeztetés után arra jutottak: nem kívánnak arra reflektálni, ami most a sajtóban folyik; ha mégis, majd kiadnak egy sajtóközleményt.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.