Szélerőművek a Tési-fennsíkon: Légből kapott energia

szerző
Szilágyi LászlóVilágtrend
publikálva
2001/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az ország első 250 kW-os szélturbinája Inotán épült, a Transelektro Rt. építette a Bakonyi Erőmű (BE) Rt. területén. Több hónapos hatósági aktatologatás után négy-öt nap alatt készült el a 30 méter magas, 30 méter rotorátmérőjű torony, amely 300-400 MWh áramot képes termelni évente (ez 120-160 család áramellátását biztosítja). Hasonló beruházásra készülnek Ajkán is, ahol ugyancsak elavult szénerőművet működtet a BE Rt. A Duna mellett, Kulcson egy-két hónap múlva átadnak egy 600 kW-os szélkereket, amelyet az Első Magyar Szélenergia Társaság kivitelez. Utóbbi beruházást a Gazdasági Minisztérium 32 millió forinttal támogatta, a környezetvédelmi alap (kac) 32 millió vissza nem térítendő és ugyanannyi visszatérítendő kamatmentes hitellel szállt be. A fenti összegek adják a teljes beruházás 40 százalékát. Amiből az is kiderül: nem olcsó mulatság szélerőművet építeni.

Az ország első 250 kW-os szélturbinája Inotán épült, a Transelektro Rt. építette a Bakonyi Erőmű (BE) Rt. területén. Több hónapos hatósági aktatologatás után négy-öt nap alatt készült el a 30 méter magas, 30 méter rotorátmérőjű torony, amely 300-400 MWh áramot képes termelni évente (ez 120-160 család áramellátását biztosítja). Hasonló beruházásra készülnek Ajkán is, ahol ugyancsak elavult szénerőművet működtet a BE Rt. A Duna mellett, Kulcson egy-két hónap múlva átadnak egy 600 kW-os szélkereket, amelyet az Első Magyar Szélenergia Társaság kivitelez. Utóbbi beruházást a Gazdasági Minisztérium 32 millió forinttal támogatta, a környezetvédelmi alap (kac) 32 millió vissza nem térítendő és ugyanannyi visszatérítendő kamatmentes hitellel szállt be. A fenti összegek adják a teljes beruházás 40 százalékát. Amiből az is kiderül: nem olcsó mulatság szélerőművet építeni.

Tés közelében komolyabb

beruházás készül. A GWM GmbH a fennsíkon 70-106 darab, egyenként közel száz méter magas szélkereket kíván telepíteni. A vállalkozás körül egyelőre sok a nyitott kérdés. Az engedélyező hatóság (tizennyolc szakhatósági állásfoglalás begyűjtése után!) a várpalotai jegyző, de Szathmári Kálmán, a városgazdálkodási iroda főtanácsosa szerint az energiatörvény betűje értelmében ilyen teljesítményű erőművek engedélyezéséről a kormány dönt.

Wittmann József, Tés polgármestere lapunknak elmondta: a falu 98 százalékban támogatná a beruházást. A polgármester szerint hat torony épülne idén próbaképpen, végső soron pedig nem több, mint hatvan. A területet (ami most szántóföld) a beruházó bérelné, az első évben ezer márkát, később évi százezer forintot kapnának hektáronként a tulajdonosok. Wittmann hozzátette: a fennsíkon a szélenergia-hasznosításnak hagyománya van, a mai napig is áll két régi szélmalom.

Az ellenzők tábora állítólag csak egy emberből áll: Szacsky Mihály nem helybéli lakos, de telket vett Tésen. Budapesten dolgozik orvosként a Műszaki Egyetemen. Szerinte a szélerőműveknek nincs létjogosultságuk a mi klímánkon, csak a kontinens szélein lehet gazdaságosan üzemeltetni őket; ugyanolyan értelmetlen Tésre turbinákat telepíteni, mint a Balatonba ár-apály erőműveket. Szacsky doktor szerint a beruházó csak területet akar szerezni, de mint bérlő is megalázó árat fizet a helybelieknek. Másik kifogása, hogy a termőföldet nem lehet "ipari zónává" átminősíteni, továbbá a beruházás nincs benne a területfejlesztési tervben. A doktor úr úgy tudja: 120 darab 137 méter magas tornyot építenének a páratlan szépségű tájba, és olyan gigantikus tervekről hallott, hogy ezután jönne a Zemplén, a Bükk, a Mátra.

A szélerőművek

környezeti ártalmai

között a zajterhelést, a tájképrontó és madárpusztító hatásukat szokták említeni. A rotorlapátok forgása keltette zaj a szél erősödésével fokozódik, a 3-20 Hz-es, az emberi fülnek hallhatatlan infrahangok kellemetlenek lehetnek. Az 1968-as párizsi tüntetésen a rendőrök bevetettek egy infraágyút, de nyilvánvalóan nagy teljesítmény kell ahhoz, hogy fájdalmat, pláne fiziológiai károsodást okozzon. Szacsky doktor úgy véli, 100 dB-es is lehet a szélkerekek által kibocsátott zaj, de a szakirodalom szerint ez igen gyorsan csökken a távolság függvényében. Arról nem is beszélve, hogy a szakemberek szerint egy autóban utazó ember négyszer nagyobb infrahang-hatásnak van kitéve, mint a szélkerekek közelében sétáló. Dániában a 2 MW-os, nagynak számító erőművek védőtávolsága 250 méter - Tésen Wittmann polgármester szerint ez 700 méter lesz, Szacsky doktor szerint 200 méter. A zaj egyébként műszaki megoldásokkal erősen csökkenthető.

Hogy a tájképet zavarják-e a turbinák, az erősen vitatott kérdés. A tési polgármestert például sokkal jobban zavarják a magasfeszültségű távvezetékek. Dániában már húsz éve folyik erről társadalmi vita; ott viszonylag könnyen érvelhetnek a szélerőműpártiak azzal, hogy Dániában nincs már természetes táj...

Magyarországon még van, és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park (BNP) ki is adott előzetesen egy szakhatósági állásfoglalást (bár hatástanulmány még nem készült, kaptak egy német nyelvű leírást), hogy tájképi okokból nem engedélyezik a beruházást. Kovács Béla, a BNP igazgatója szerint a nyílt karsztra egyébként sem lenne szerencsés ilyen nagy tömegű tornyokat építeni, mert barlangrendszer húzódik a fennsík alatt, másfelől számítanak a területre a tervezett Kelet-Bakony Tájvédelmi Körzet részekén. A szakirodalom sok ajánlást tesz a tájképileg előnyösebb elhelyezésre, de nyilván minden egyes helyet külön kell mérlegelni.

A madarak néha hibáznak, és a rotorlapátoknak repülve elpusztulnak. E sorok írója is látott ilyet Dániában, de látott a gondolában (a torony tetején, ahol a turbina mellett még két-három ember is elfér a dobozban) vércsefészket is. Rendes helyen a szélfarmok létesítésekor figyelembe veszik a madárvonulások útvonalát, a madarak pedig állítólag 100 méterrel elébb kitérnek a szélkerekek elől, talán éppen az infrahangok miatt.

Még egy kellemetlenség merül fel: amikor a nap alacsonyan süt, nagyon hosszú árnyéka van a toronynak, és a rotor forgása vibrációt, "diszkófényeket" idézhet elő a házak ablakain. Állítólag erre is van műszaki megoldás.

Arra viszont alighanem szót sem érdemes pazarolni, amit a Fejér megyei közgyűlés környezetvédelmi bizottságának egyik tagja nyilatkozott, miszerint nem szabad a Tési-fennsíkon ilyen turbinákat építeni, mert "elfogják a szelet Székesfehérvár elől". Ez sületlenség; a levegő nem lesz kevesebb, legfeljebb a szélnyomás kissé csökken, de négyszeres rotorátmérőnyi távolságban akár már új szélkereket is lehet építeni.

A szkeptikusok szerint

a szélturbinák drágák:

egy komplett, 250 kW teljesítményű erőmű létesítése Németországban 2000-5000 DM-ba kerül kilowattonként. A magas költségek viszont hosszú élettartammal és nagy üzembiztonsággal párosulnak. Magyarországon egyelőre értelmetlen megtérülést számolni, mert a megújuló forrásból származó villamos áram hatósági átvételi ára magasabb ugyan, mint a fosszilis vagy nukleáris energia ára, de még így sem versenyképes. Ha belegondolunk, hogy üzemelés közben levegőt szennyező emissziója nincs, mindenféle támogatást megérdemelne a szélenergia-szektor, mint ahogyan Németországban, Nagy-Britanniában és másutt különböző energiaprogramok keretében államilag támogatják az ilyen programokat.

A szélerőműtelepek nagy helyet foglalnak: becslés szerint évi 1 millió kWh energia termeléséhez 12 ezer hektár területre van szükség, de a szélkerekek valós térigénye ebből csak 230 ha; a terület többi része legeltetésre vagy faiskolai termesztésre hasznosítható. Itt persze nem szabad figyelmen kívül hagyni az áramtermelés és -szállítás miatti elektroszmog körüli vitát sem: sokan gondolják, hogy ez nem tesz jót az állatoknak.

A tési bonyolító-beruházó cég,

a GWM Kft.

meglehetősen misztikus

jelenség. "Klasszikus", 3 milliós törzstőkéjű kft. ingatlanközvetítő és szélerőműtervező profillal. Wittmann József polgármester csak egy mobilszámnyit tudott róluk, meg hogy ügyintézőjük neve Kovácsné. Felhívtuk a számot: a hölgy rendkívül bizonytalan volt, nem nyilatkozott, de átadta a telefont az igazgató úrnak, akitől némi kommunikációs zavart követően Kovácsné (nevezzük így mi is) visszavette a mobilt, aztán köszönés nélkül bontotta a vonalat. Egyébiránt több érintett is panaszkodott a tájékoztatás hiányára: a tési emberek, akik naponta nézni fogják a forgó szélkerekeket, nem tudnak szinte semmit. Sajnálatos lenne, ha egy egyébként fontos környezetvédelmi ügy emiatt esne kútba.

Szilágyi László

Világtrend

Előrejelzések szerint 2060-ra a világ energiaforrásainak mintegy fele megújuló forrásokból származik. A szélenergia felhasználása fejlődik a világon a leggyorsabban, üteme minden előrejelzést meghalad: az utóbbi években a világ szélerőmű-kapacitása 35 százalékkal növekedett. Kaliforniában 3500 szélturbina forog, 125 ezer család kap ebből áramot, akik vállalták, hogy zöld voltjaikért többet hajlandók fizetni. A szélenergia ára már csak egytizede az 1980-as árnak.

Európában már 5 MW-os szélerőműveket építenek, vagyis hússzor nagyobbakat, mint az inotai. Nagy-Britanniában 1990-ben létesült az első "szélfarm". Ma már 19 működik, és háromnak az építése folyik. A legnagyobb brit szélfarm 103 turbinája 4 négyzetkilométeren fekszik, összkapacitásuk 30,9 MW. Évente kb. 100 millió kWh áramot termel, és ezzel meg lehet úszni kb. 100 ezer tonna szén-dioxid, 1400 tonna kén-dioxid és 250 tonna nitrogén-oxid légtérbe kerülését.

Dániában 1976 óta több mint 1800 szélturbinát telepítettek, összesen 140 MW kapacitással. A világ 10 legnagyobb szélturbinagyártó cége közül hét dán. A dán modell példaértékű: a területtulajdonosok szövetkezetekbe tömörülnek, közös beruházást indítanak (kedvező állami hitelekkel), majd közösen üzemeltetik a szélfarmokat. Tizenöt év masszív támogatás után rentábilisan és versenyképesen termelnek áramot a szélkerekek.

A megújuló források kiaknázása a direkt környezetvédelmi előnyök mellett decentralizált energiahálózatot és az áramszolgáltatókkal való kétoldalú kapcsolatot is jelent. Dániában egyes közösségek villanyórája visszafelé forog, és a szolgáltató fizet...

Hazai realitások

Magyarországon alaposan eltorzult az elmúlt években az energiafogyasztás belső szerkezete: a gáz vált a legfontosabb energiaforrássá. Egyetlen európai országban sem ily magas egy energiahordozó aránya (40 százalék). Szerkezetváltásra van szükség: a kormány az elmúlt időszakban felmondta a hosszú távú áramvásárlási szerződések zömét, ennek következményeként több szénerőmű négy-öt éven belül leállhat; egyelőre nem tudják, hogy a kieső áramtermelést mivel helyettesítik.

Magyarországon a megújuló energiaforrások 3,6 százalékot képviselnek mindössze (és ennek nagy része tűzifa), ezt a Gazdasági Minisztérium 2010-ig legalább 7 százalékra kívánja növelni. Ezért a nap-, a szél-, a biomassza és a geotermikus energia felhasználását meg kellene ötszörözni. Az EU előírása 2010-re 12 százalék lenne; ez szinte teljesíthetetlen.

Az erőművek hatékonysága (és így megtérülésük ideje) nagyban függ a szélerősségtől. Ha másodpercenként 10 méteres sebességgel fúj a szél, az energiatermelés költségei csaknem 70 százalékkal alacsonyabbak, mint ha 5 m/s lenne a sebesség. Magyarországon a kis szélsebesség (másodpercenként 2-6 méteres) a jellemző, így nagyobb erőmű szinte sehol sem lenne igazán gazdaságos. Szakértői számítások szerint a hazai széljárás számára az optimális szélkerékátmérő 15 m-nél kisebb, a toronymagasság pedig 15-75 m. Legfeljebb kis teljesítményű szélmotorok jöhetnek számításba, amelyek hasonló energiahasznosításúak, mint az egykori szélmalmok. Ezek tanyavillamosításhoz, szivattyú ellátásához (ivóvíz, öntözővíz), halastavak, szennyvíztavak forgatásához, távközlő állomás, szárítóberendezés, villanypásztor működtetéséhez, melegházak fűtéséhez hasznosíthatók.

szerző
Szilágyi LászlóVilágtrend
publikálva
2001/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Ugrás a semmibe
Mi lesz a Néprajzi Múzeummal?
Veszélyes takarékoskodás?
Vita a rákgyógyszerek finanszírozásáról
Interjúk
Péterfy-Novák Éva, Thierry Frémaux
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra