Szenvedélybetegsége miatt 2. – Még egyszer egy módosító javaslatról

  • narancs.hu
  • 2013. június 1.

Villámnarancs

Szenvedélybetegsége miatt című Villámnarancs-bejegyzésünkben – amint arra néhány olvasónk is felhívta figyelmünket – benéztünk egy fideszes módosító javaslatot. Átrágtuk újra, valóban tévedtünk, a gyorsaság ezúttal hátrányunkra vált. Itt a korrekció.

A sokadik nekifutásra elfogadott választási eljárási törvényhez újabb kormánypárti módosító javaslatcsomag érkezett, amelynek egyik pontja a gondnokság alá helyezés és a választójogból kizárás részleteit szabályozza. Bejegyzésünk állításával ellentétben ez most kivételesen egy előremutató, a hazai jogszabályt az európai normák felé közelítő megoldás – még ha első olvasatra ez nem is nyilvánvaló.

Magyarország Kiss Alajos magyar állampolgárral szemben 2010-ben pert veszített a strasbourgi emberi jogi bíróságon, ugyanis az addigi alkotmányos előírások szerint mindenki, akit cselekvőképességében a bíróság korlátozott, automatikusan elveszítette a választójogát is. E megoldás azonban túl általános, és túl széles körben zárt ki automatikusan állampolgárokat a választásra jogosultak köréből, és ezzel megsértette az emberi jogok európai egyezményét. Kiss Alajos kártérítést kapott, a magyar jogalkotó pedig két évvel később az új alaptörvényben rendezte a kérdést. Ez az újítás azon kevés alkotmányos reformok egyike, amelyek követték és elfogadták az európai normákat. Az alaptörvény szövege szerint nem rendelkezik választójoggal az, akit „belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt”.

Ezt követően tehát nem automatikusan zárja ki a gondnokság a választójogosultságból az érintettet, hanem a gondnokság alá helyezésről szóló ítélettel együtt – és minden egyes esetben magának a bírónak kell döntést hozni arról is, hogy az illetőt a cselekvőképessége korlátozása mellett megfosztja-e a választójogától is, vagy sem.

Azonban a jelenlegi jogrendszer a magyar bíráknak semmilyen támpontot nem ad – nem is igen adhat, elvégre mi alapján döntheti el egy bíró, hogy ki rendelkezik elégséges belátással a politikai részvételi jogok gyakorlására. Nézzük a már említett Kiss Alajos példáján keresztül: őt mániás depressziója miatt helyezte a bíróság gondnokság alá. Betegségének következményeként időnként agresszívan viselkedett, és felelőtlen költekezésbe is kezdett. Mivel a bírói döntés ellen nem fellebbezett, feltételezhetően ő maga is elfogadhatónak tartotta a korlátozást. De ez jelenti-e azt, hogy Kiss Alajos nem ért a politikához, nem tudja belátni a politikai döntései következményeit? Egyáltalán, ki és hogyan, milyen mérce szerint tudná ezt eldönteni?

Lesz vigasz

Lesz vigasz

Fotó: Mészáros Márton/MTI

Az általunk félreértett törvényjavaslat ebben próbál a bíráknak segíteni. A tervezet szerint amikor a bíró a gondnoksági tárgyaláson arra jut, hogy az illetőnek korlátozni kell a cselekvőképességét, akkor a választójogból is ki kell zárni az érintettet, ha belátási képessége „a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik”. Magyarán: ha a bíróság e két indok valamelyike miatt korlátozza egy állampolgár cselekvőképességét, akkor ez a választójogból való kizárással is jár. E ponton most ne bocsátkozzunk találgatásokba, hogy ez kiállja-e az európai emberi jogi bíróság esetleges próbáját. Ami a mi szempontunkból fontos: a tervezet nem azt jelenti, hogy bárki, aki szenvedélybeteg, kizárható a választójogból – a szabályozás csak és kizárólag a bírósági gondnoksági tárgyalásokra vonatkozik, márpedig a szenvedélybetegség nem automatikusan eredményez gondnoksági eljárást.

Az már más kérdés, hogy mindaz, amit első olvasatra vélelmeztünk – a jelenlegi jogalkotás színvonala, a választójog állandó buherálása, a kisebbségekkel szembeni mindenfajta megértés és tolerancia hiánya miatt –, abszolút hihető volt. Hál’ istennek, tévedtünk. Amiért persze elnézést kérünk.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.