„Néha azt szoktuk mondani, hogy na, bemegyünk leizzadni a tanórára. Itt egyetlen teremben sincs klíma, de még a tanáriban sem. Képzelje, hogy mi van a hetedik órában, délután kettőkor, amikor tűz a nap a termek felébe” – meséli egy kaposvári pedagógus. Nem egyedüliként van ebben a helyzetben: bár hivatalos statisztika nincs arról, hány olyan iskola van, ahol egyáltalán nincs klíma, a magyar közoktatási intézmények legtöbbje a május beköszöntével azzal a problémával is szembesül, hogy a diákjaik a tikkasztó melegben légkondicionáló nélküli termekben kénytelenek tanulni. Az iskolák pedig hiába szeretnének beszerezni klímát, ez ma szinte lehetetlen feladatnak tűnik.
Még az ablakot se lehet kinyitni
„Nálunk a földszinti két darab informatikateremben, és két, szintén földszinti volt teremben, illetve a gazdasági irodában van légkondicionálás. Az én termem a harmadik emelet napos oldalán van, és több ablakunk nem is nyitható” – vázolja a sulijuk helyzetét a Budapesten tanuló Kálló Dániel. A szintén egy fővárosi gimnáziumba járó Laura is hasonlókról számol be, csak ő azt mondja, náluk a tanáriban és a rajzteremben van klíma, de ott csak hetente egyszer van órájuk. „Ezekben a hetekben próbálunk huzatot csinálni, kinyitni az ablakokat, elhúzni a függönyöket, meg valahogy átvészelni a negyvenöt perceket. Olyan is van, hogy a tanár látja, hogy a harmincfokos teremben képtelenség tanítani, ezért kivisz minket az udvarra, de ott meg tesióra van, és nem lehet rendesen leadni az anyagot, így ez csak ritkán fordul elő” – mondja.
|
Vidéken sem sokkal jobb a helyzet, és a hőségnek leginkább a panelból épült iskolák vannak kitéve. Egy ilyenben tanít Zsuzsa is, aki azt mondja, kollégáival néha viccelődni szoktak, hogy „mennek szaunázni a tantermekbe”. Szerinte a hetedik, nyolcadik órákban már lehetetlen tanítani, mert olyan meleg van a termekben, hogy a diákok érthető módon nem tudnak koncentrálni. Hasonlókról számol be a szegedi gimnáziumban tanító Eszter is, aki azt mondja, azokban a termekben, ahol nincs klíma, „már májusban is rohadt meleg van. Az utolsó hetekben, amikor a jegyekért való hajsza és a döntő témazáró dolgozatok megírása megy, szerintem már inkább kontraproduktív, hogy ilyen meleg van a termekben, és klíma sincs. Miskolcon, a Herman Ottó Gimnáziumban például már a szülők jelezték, hogy lenne igény klímára, mivel az iskola tanára, Pilz Olivér szerint jelenleg egyetlen klíma sincs az intézményben. Pilz a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, ez nagyon megnehezíti az év végi hajrában a gyereknek és a felnőttnek is egyaránt a koncentrációt, miközben a tananyag mennyisége szerinte nem engedi meg, hogy hetekkel a tanév vége előtt az időjárás miatt „lazítsanak”.
Legutóbb a Harvard, a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) és a Georgiai Állami Egyetem kutatói jutottak arra a következtetésre, hogy a kánikulában, a 32 foknál melegebb időben jelentős mértékben romlik a diákok teljesítménye. A kutatók rájöttek, hogy a nyári melegben nehezebben fókuszálnak a diákok.
Az igazgató önállóan nem dönthet egy klímáról sem
Hiába szeretnének azonban klímát beszerezni az iskolák, erre nem igazán van lehetőségük. Ma már ugyan nem a Klebelsberg Központ (KK), hanem az 59 tankerületi központ az intézmények fenntartója, de ha egy iskola valamilyen eszközt szeretne vásárolni, akkor az illetékes tankerületi központhoz kell fordulni és engedélyt kérni, mivel az iskolák gazdálkodási szempontból semmilyen önállósággal nem rendelkeznek. Vagyis ha egy igazgató klímát szeretne beszerezni, le kell adnia az igényét, amire majd érkezik valamilyen válasz. „Én januárban igényeltem klímát négy helyiségre, semmilyen visszajelzés nincs, azaz az érettségiig már nem oldódik meg a dolog. De minden másra igaz, hogy nincs az iskolának önállósága, döntési jogosultsága semmilyen beszerzésben” – mesélte nekünk egy igazgató. Egy vidéken tanító pedagógus pedig azt mondta, az ő iskolájukban már meg sem próbálkoznak igényléssel, mert tudják, a válasz az lesz, hogy „erre sajnos nincs lehetőség”.
|
A klíma hiánya azért is állítja kihívás elé az iskolákat, mert a szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban például pont a nyári meleg beköszöntével kezdődik az érettségi szezon, ami csak június végével ér véget. A Szegeden tanító Eszter azt mondja, náluk négy teremben van klíma, így úgy oldják meg, hogy a diákoknak és a tanároknak is könnyebb legyen, hogy ezekben a termekben érettségiztetnek. De van iskola, ahol még ennyi klímaberendezés sincs: egy zuglói gimnáziumban dolgozó tanárnő azt mesélte, náluk az érettségin mobilklíma van, ami szerinte azonban semmit nem ér. Van, ahol a tanárok igyekeznek megoldani a problémát, és otthonról hoznak kisebb klímát, de ebben az esetben még adminisztrációs munkát is csinálnak maguknak, mert a saját eszköz behozatalát az érettségikor dokumentálni kell.
Megkérdeztük a Klebelsberg Központot is az iskolák klímahelyzetéről, de ők a tankerületi központokhoz irányítottak bennünket, mondván, az iskolák légkondicionáló eszközeiről ők rendelkeznek adatokkal. Azt azért megjegyezték, hogy mindent megtesznek „annak érdekében, hogy megfelelő környezetben folytatódhasson a nevelő-oktató munka az iskolákban”, és hogy „a megfelelő hőmérséklet nemcsak légkondicionálók beszerzésén, hanem az épületek általános műszaki állapotán is múlik”, ezért az év végéig ötvenöt intézményben valósulnak meg épületenergetikai fejlesztések.Egy Bács-Kiskun megyében történelmet tanító tanár ugyanakkor azt mondja, náluk a nyáron induló, EFOP-os pályázatból megvalósuló projektnek sem része a klímaberendezések beszerzése.
Így akarnak rövidebb nyári szünetet
Nehéz ugyanakkor elképzelni, hogy a magyar kormány tisztában lenne a problémával, különben Palkovics László volt oktatási államtitkár két éve nem kezdte volna belengetni, hogy 2019-től rövidülhet a nyári szünet. Akkor Palkovics arról beszélt, hogy az új Nemzeti alaptanterv (NAT) miatt lehet erre szükség, vagyis ez a rövidülés valószínűleg azt jelentené, hogy két héttel később, június legvégén, esetleg július elején kezdődne a vakáció, és a diákok tíz nappal többet ülnének a kánikula idején a tantermekben. Ezzel kapcsolatban a kaposvári tanárnő azt mondja, amikor először hallott az ötletről, eszébe jutott, hogy az államtitkár „jöjjön ide, tanítson a harminc fokban, és akkor beszéljen rövidebb nyári szünetről. Ha egy hét után is azt mondja, hogy legyen rövidebb a szünet, akkor rendben, csinálják meg”.