Felcsút és környéke még mindig annyira csóró, hogy Orbán miniszterelnöki biztost nevezett ki a felvirágoztatására

  • Magyar Krisztián
  • 2018. június 9.

Belpol

A térségnek fejlődnie kell, Tiborczék volt albérlője pedig ezt is megoldja.

Úgy tűnik a Szent László- és a Váli-völgyhöz tartozó települések, így Felcsút sem fejlődik oly mértékben, ahogy azt Orbán Viktor szeretné, ugyanis a térség ismét kapott egy miniszterelnöki biztost. „A miniszterelnök Tessely Zoltánt 2018. május 18. napjától az Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá nevezte ki” – jelent meg a napokban a kormany.hu-n.

Tessely Zoltánnal – akit először 2015 decemberében nevezett ki Orbán Viktor a szülőfaluját övező környék fejlesztéseinek élére – még 2017-ben készítettünk interjút, ekkor próbáltuk tőle megtudni, mi is indokolta az első kinevezését, amikor országgyűlési képviselőként is Felcsút és környéke tartozik a választókerületéhez. A beszélgetés során ilyen és ehhez hasonló, egyenes és egyértelmű válaszokat is kaptunk Tesselytől:

A miniszterelnöki biztosi és az országgyűlési képviselői pozíció sokszor kiegészíti egymást: van úgy, hogy segíti is, olykor könnyebbé teszi a napi munkámat is. Van persze olyan, hogy nehezebb ezzel a pozícióval megbirkózni, hiszen mindenki ismeri a miniszterelnököt, nem egy egyszerű főnök, meg kell tudni felelni az elvárásainak.

Tessely (középen) fejleszt

Tessely (középen) fejleszt

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

–  Megbízatásomnak több kézzel fogható pólusa is van, és ha Etyek egy kicsit közelebb van Felcsúthoz, már rögtön lehet arra gondolni, hogy az a terület kivételesen fontos a miniszterelnöknek, és ezért tartja lényegesnek, hogy miniszterelnöki biztos felügyelje. De nem lehet, hogy Etyek és maga az Etyek név alatt összesűrűsödött tartalom a fontos? És nem lehet, hogy Martonvásár és a Martonvásárhoz köthető tartalom a fontos? Nem lehet, hogy az a fontos a miniszterelnöknek, ha 3,7 milliárd forint fejlesztési pénzt közvetlen nemzeti forrásból Etyek fejlesztésére biztosít a kormány, akkor az helyesen legyen elköltve? Nem lehet, hogy ez a feladat mint­egy pluszteherként nehezedik a vállamon, túl azon, hogy a körzetemben lévő, egytől egyig fontos 35 település országgyűlési képviselői teendőit ellássam?

Etyeken több lakossági fórumon is azt mondták a polgárok, hogy rendben, az mind jó ötlet, amiket bemutattunk nekik is, de mi lenne, ha előbb például az Alcsúti utca járdáját kátyúznánk ebből a pénzből. Igen ám, de ezt nemzeti forrásból, a magyar adófizetők összességének az áldozatából nem lenne helyes megtenni. Ott ebből a pénzből olyan fejlesztéseket érdemes megvalósítani, amelyek mindenki érdekét szolgálják, az odalátogató turistákét ugyanúgy, mint az ott élőkét.

Tény, hogy Fejér megye zászlajában az a kép van, amikor Szent István felajánlja az országot Szűz Mária oltalmába. Mi itt úgy tartjuk, hogy ennek a történetnek első kézzel fogható nyoma Bicske és Alcsútdoboz között van, ezt a területet egyébként Máriavölgynek is hívjuk évszázadok óta. Amikor a halálára készülő öreg király éppen Székesfehérvár felé haladt, akkor ez volt az a terület, ahol az előbb említett gondolat megfogant. Hazánk más kiemelt nevezetességei, értékei mellett ezt szerintem meg lehet mutatni az egész országnak, mert biztosan mások is kíváncsiak lehetnek erre. Már csak ezért is, mert azt, hogy Magyarország Mária országa, sokan tudják és nagyra tartják.

És hogy jó kezekben lesz a felcsúti környék, azt az is bizonyítja, hogy Tessely Zoltán korábban a Bicske melletti Csabdin Tiborczék albérlője volt, felesége pedig egy ideig tulajdonosa is volt egy Tiborcz-cégnek, amelyet a miniszterelnök veje, Tiborcz István vett át tőle.

„Nemzeti, sőt nemzetközi horizontja van” – Interjú Tessely Zoltánnal

Jó egy éve miniszterelnöki biztosa Felcsútnak. Tessely Zoltán most elmagyarázza, miért fontos Orbán Viktornak a Fejér megyei település környéke, és hogy ez miért nem gond. Magyar Narancs: Segítene egy kicsit tisztábban látni, és vázolná, hogy mi is az ön miniszterelnöki biztosi feladata? Tessely Zoltán: Miniszterelnök úr 2015 decemberében bízott meg ezzel a megtisztelő feladattal.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.