Tarsoly Csaba Ghaith Pharaonnal tárgyalt a Quaestor bedőlése előtt

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. november 23.

Belpol

Igen, azzal a Pharaonnal. Pikáns részlet a holnap megjelenő nagyinterjúnkból.

A holnap megjelenő Magyar Narancs exkluzív interjút közöl Tarsoly Csabával, a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottjával. Tarsoly letartóztatása óta először szólalt meg nyilvánosan, és kendőzetlenül beszélt a Quaestor bedőlésének körülményeiről.

Tarsolyt többek közt a Quaestor befektetéseiről is kérdeztük. Így került szóba a Csepel-sziget északi csúcsára megálmodott új városrész, a Duna City.

Budapestnek ezzel a részével sokan akartak már kezdeni valamit az elmúlt évtizedekben – így volt ezzel Quaestor-csoport is, mikor hozzájuk került a terület tulajdonjogának 50 százaléka. A Soroksári-Duna-ág mentén mintegy 33 hektáron 500 000 m² alapterületű ingatlanfejlesztés volt tervben. „Ezzel kapcsolatban jött egy kérés, hogy nincs Budapesten normális konferencia-központ. Ezért mi a Duna Citybe terveztünk egy 10 ezer fős központot szállodával, a Finta Építész Stúdió segítségével. Ez a beruházás a bíróság által kirendelt szakértő szerint is egy 300 milliárd forintos projekt lett volna” – mondta nekünk Tarsoly. A Quaestor nagy reményeket fűzött a projekthez, amely óriási bevétellel kecsegtetett.

Pharaon

Pharaon

Fotó: Attock Refinery

Tarsoly reményei nem is voltak alaptalanok: kormányzati segítséget is kapott a megvalósításhoz. Állítása szerint egyenesen Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma hajtott fel egy befektetőt a Quaestornak, hogy végre beindulhasson a projekt. „2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.”

Igen, pontosan arról a Ghaith Pharaonról van szó, aki – ahogy azt a Magyar Narancs feltárta – megvásárolta az Orbán Viktor miniszterelnök szomszédságában lévő telket, mellé még két kastélyt (Hőgyészen és Seregélyesen), valamint a Postabank-székházat – ez utóbbit egyenesen egy Tiborcz Istvánhoz köthető cégtől. Az a Ghaith Paharon, akinek első számú intézője a Narancs fotóinak tanúsága alapján Tiborcz Istvánnal tárgyalt, és akinek a hajója, ahogy a Narancs kiderítette, Mészáros Lőrinc jachtja közelében parkolt le egészen véletlenül idén nyáron az Adrián.

Ez a Pharaon ugyanaz a Pharaon, akit többek között pénzmosás és terrorizmus támogatásának gyanúja miatt évtizedek óta köröz az FBI. Ezt a Pharaont mutatta be a Külügyminisztérium Tarsoly Csabának, méghozzá a Quaestor bedőlése előtti hetekben.

Tarsoly Csabával készült interjúnkat a november 24-én, csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.