Tarsoly Csaba Ghaith Pharaonnal tárgyalt a Quaestor bedőlése előtt

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. november 23.

Belpol

Igen, azzal a Pharaonnal. Pikáns részlet a holnap megjelenő nagyinterjúnkból.

A holnap megjelenő Magyar Narancs exkluzív interjút közöl Tarsoly Csabával, a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottjával. Tarsoly letartóztatása óta először szólalt meg nyilvánosan, és kendőzetlenül beszélt a Quaestor bedőlésének körülményeiről.

Tarsolyt többek közt a Quaestor befektetéseiről is kérdeztük. Így került szóba a Csepel-sziget északi csúcsára megálmodott új városrész, a Duna City.

Budapestnek ezzel a részével sokan akartak már kezdeni valamit az elmúlt évtizedekben – így volt ezzel Quaestor-csoport is, mikor hozzájuk került a terület tulajdonjogának 50 százaléka. A Soroksári-Duna-ág mentén mintegy 33 hektáron 500 000 m² alapterületű ingatlanfejlesztés volt tervben. „Ezzel kapcsolatban jött egy kérés, hogy nincs Budapesten normális konferencia-központ. Ezért mi a Duna Citybe terveztünk egy 10 ezer fős központot szállodával, a Finta Építész Stúdió segítségével. Ez a beruházás a bíróság által kirendelt szakértő szerint is egy 300 milliárd forintos projekt lett volna” – mondta nekünk Tarsoly. A Quaestor nagy reményeket fűzött a projekthez, amely óriási bevétellel kecsegtetett.

Pharaon

Pharaon

Fotó: Attock Refinery

Tarsoly reményei nem is voltak alaptalanok: kormányzati segítséget is kapott a megvalósításhoz. Állítása szerint egyenesen Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma hajtott fel egy befektetőt a Quaestornak, hogy végre beindulhasson a projekt. „2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.”

Igen, pontosan arról a Ghaith Pharaonról van szó, aki – ahogy azt a Magyar Narancs feltárta – megvásárolta az Orbán Viktor miniszterelnök szomszédságában lévő telket, mellé még két kastélyt (Hőgyészen és Seregélyesen), valamint a Postabank-székházat – ez utóbbit egyenesen egy Tiborcz Istvánhoz köthető cégtől. Az a Ghaith Paharon, akinek első számú intézője a Narancs fotóinak tanúsága alapján Tiborcz Istvánnal tárgyalt, és akinek a hajója, ahogy a Narancs kiderítette, Mészáros Lőrinc jachtja közelében parkolt le egészen véletlenül idén nyáron az Adrián.

Ez a Pharaon ugyanaz a Pharaon, akit többek között pénzmosás és terrorizmus támogatásának gyanúja miatt évtizedek óta köröz az FBI. Ezt a Pharaont mutatta be a Külügyminisztérium Tarsoly Csabának, méghozzá a Quaestor bedőlése előtti hetekben.

Tarsoly Csabával készült interjúnkat a november 24-én, csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

K...va nagy következményei lesznek

  • narancs.hu

Nem engedték be a Tisza Párt szakértőit és Magyar Péter pártelnököt egy miskolci gyermekvédelmi otthonba, ám a szóváltásról készült felvétel seperc kint volt a Magyar Nemzet oldalán. 

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.