Már a nyomdában van Narancsbőr című új könyve, amelyben továbbra is az Orbán-vagyon után nyomoz. Ferenczi Krisztina tizenöt éve jár Felcsútra, szemtanúja volt a falu átalakulásának, az Orbán család ingatlangyarapodásának, és a jelenlegi polgármester karrierjének is. Utóbbival kezdtük beszélgetésünket.
Magyar Narancs: Előző könyvében (Szüret - Az Orbán-vagyonok nyomában) még csak az Orbán Viktor felcsúti környezetében feltűnő egyik vállalkozóként említi a falu korábbi gázszerelőjét, Mészáros Lőrincet. Úgy tűnt, nála sokkal befolyásosabb az a Flier János, aki az első Orbán-kormány idején privatizált Herceghalmi Gazdaságban is feltűnt. Ma mégis Mészáros a polgármester, és 6,9 milliárdos vagyonával az ország 88. leggazdagabb embere.
Ferenczi Krisztina: A 2000-es évek elején Mészáros Lőrinc annyival tűnt ki helyben, hogy ő építette Lévai Anikó házát. Persze a helyi foci körül is bábáskodott, de ezzel nem volt egyedül Felcsúton. Amikor ugyanis 1999-ben Orbán Viktor miniszterelnökként elérkezettnek látta az időt, hogy visszamenjen a faluba, ahol 10-14 éves koráig élt, többen futottak a kegyeiért. Ebben a versenyben Mészáros végül azért győz Flier Jánossal szemben, mert a helyiek szerint Flier modora túl nyers, túl darabos. Meglehetősen magának való alaknak írják le őt azok, akikkel beszéltem. Ehhez persze az is kellett, hogy Molnár Csaba helyi vállalkozó és Orbán között 2007-ben kenyértörésre kerüljön sor. Molnár ugye az, akinek a cége, a Femol Kft. korábban beszállítója a Vegyépszer közbeszerzés nélküli sztrádaépítéseinek az első Orbán-kormány alatt, emellett akkoriban a Felcsút SE elnöke is. Ám kettőjük közt a helyi focipálya miatt vita alakult ki: Orbán szerette volna, ha az önkormányzat áron alul eladja az alapítványának, Molnár viszont nem - és hamarosan nemkívánatos személy is lett. A focicsapat elnöke nemsokára már Orbán, Molnár említett cégét pedig nemrég épp Mészáros Lőrinc vette meg.
Emlékezetes mozzanat a korábbi, független polgármester, Varga György 2011-es menesztése is, amit köztartozásra hivatkozva tettek meg, külön törvényt is alkottak erre. Az időközin a Fidesz színeiben már nem Flier Jánosné (őt Varga 2010-ben tíz szavazattal győzte le - N. G. M.), hanem Mészáros Lőrinc indult. Végül ő nyert, és ma már ő a focialapítvány elnöke is. Na meg milliárdos, sikeres közbeszerzéseinek köszönhetően. Rajta egyébként ma már azt látom, hogy nem bír magával. Amikor néztem a neten, ahogy az ukrán tüntetők bementek Janukovics garázsába, és ott álltak a méregdrága kocsik, mondtam magamban viccesen: na, majdnem a Mészáros cégének a parkolójában vagyunk! Több tízmilliós Mercedesek suhannak a pusztában. A házánál rendőrök, polgárőrök tűnnek fel éjszakánként, vigyáznak rá. Lehet, hogy fél. Amikor megkérdeztem tőle, mi a titka, nevetett. Szerintem ő az, akit Orbán falnak tud vezetni. És ő vakon megy.
| ||
MN: Mit lehet tudni Orbán és Mészáros viszonyáról?
FK: Erről csak annyit tudok, hogy időnként látják őket valamelyik Mészáros-autóval elmenni Alcsútdoboz felé. Ott van Csányiék golfklubja, időnként oda ülnek be, ott nincsenek kitéve annak, hogy falubeliekkel találkoznak. Látják amúgy Orbánt Göbölpusztán és máshol is a környéken, ezért is gondolják, hogy itt minden az övé, mert rajta tartja a szemét a földeken. Fontos részlet, hogy Felcsút az ott pályán kívülre tett Molnár Csaba és Varga György szülőfaluja, nem pedig Orbáné. Ez egy komoly tévedés a magyar sajtóban, mert Orbán csak tízévesen került a faluba, addig Alcsúton, a nagyszülői házban cseperedett.
Ehhez képest Felcsút és Alcsút mára eljutott oda, hogy mindenkinek egy kézből lehet és kell is ennie. Egy kézbe került az önkormányzat, az alapítvány, a tangazdaság, a Puskás Akadémia, a szakiskola, sőt Mészáros cége, a Búzakalász révén - amely több mint ezer hektárt nyert a földbérletpályázaton - a környék földjei is. És ha Felcsúton egyvalakit "etetnek" - mondjuk állást adnak neki a fenti területek egyikén -, akkor az egész család lojalitását várják el. Ott volt például az az eset, amikor elzavarták Bajnaiékat, hogy nem mehetnek be valahova, mert az egy magánút. Aztán kiderült, hogy nem magánút, hanem közút. De a helyi alkalmazott mégis megvédi mondjuk 400 forintos órabérért, mert egy kézből esznek. Lehet, hogy a virágosnál van még egy állás, vagy a kisközértben, de ma már alapvetően szinte minden Mészáros kezében van. ' 600 munkaerőről beszél. Messze a környék legnagyobb foglalkoztatója.
MN: Mi a helyzet Orbánékkal? Hogyan alakult a miniszterelnök vagyona?
FK: Vett tavaly egy házat 11 millió forintért Felcsúton - ez a változás. A felesége vagyonnyilatkozatát csak májusban fogjuk látni, ha és amennyiben a távozó miniszterelnök nyilvánosságra hozza. Jellemző egyébként az ellenzékre, hogy noha ott volt a lagzi költsége, ott volt ez az ingatlanvásárlás, és a vagyonnyilatkozatban szereplő összegek nem mutattak megnyugtató fedezetet, nem kérdezett rá senki, hogy vajon miből futotta mindezekre. Az említett ház annak a felcsúti ingatlanszendvicsnek a része, ami most már a következőképp néz ki: Lévai Anikó, Orbán Viktor, Orbán Győző, Mészáros Lőrinc háza, így egymás után. Vélelmezem, hogy eladják hamarosan azt a négy ingatlant, és szálloda épül helyettük. A szomszédban van még Lévai hathektáros földje, ami már rekreációs területként szerepel a legfrissebb területrendezési tervben. Azt pedig, hogy itt a focihoz kell még egy hotel, korábban nyilatkozta a kormányfő.
MN: A miniszterelnök mellett mi a szerepe Lévai Anikónak?
FK: Orbán Viktort én egy olyan vállalkozónak tekintem, akinek nincs kft.-je, nincs zrt.-je, a politika maga a vállalkozása. Lévai Anikó pedig ennek a politikai vállalkozásnak a gyümölcsszedő asszonya. Napközben a családdal, a háztartással kapcsolatos dolgokat intézi: a Cinege utcai házban kiadja a takarítónőnek, a kertésznek, a borospincésnek, hogy mit csináljon, Felcsúton, ha van gondnok, akkor annak is - ez épp elég teendő. A kétlaki élet teendői mellett Lévai intézi a gyerekek ügyeit, viszi őket különórára, úszni, ha jól tudom, ő maga is sportol, fut mindennap, és ez meg is látszik rajta, becsületére legyen mondva. De a nagyoknak ott van a Gellérthegyi lakás: az egyikben Orbán Ráhel lakik, a szomszédban pedig Gáspár - ez utóbbi lakást Garancsi Istvántól (a Videoton fociklub tulajdonosa - N. G. M.) bérlik. Ezt mind-mind kitalálni, egyben tartani, ez az ő dolga. És akkor ott vannak még a földjei, Szolnokra is visszajár, na meg van egy politikus férje, aki akkor megy, amikor mennie kell. Vagyis mindig.
MN: Mennyi állami támogatást kapott Felcsút és környéke az 1998-2002 közti, illetve a mostani négy év során?
FK: Úgy számoltam, hogy ez olyan hétmilliárdos összeg. De ebben nincsenek benne azok a szintén közpénzt látott vállalkozói támogatások - például a Közgépé -, amelyek az alapítványhoz kerültek. Azokkal együtt szerintem ez már több is, mint tízmilliárd.
MN: Tizenöt éve jár Felcsútra. Mennyit változott a falu?
FK: Rengeteget. Csak egy jellemző dolgot mondok: amikor az atlatszo.hu-n megjelent az egyik földes anyagom, Mészáros cégének göbölpusztai telephelyét pár nap alatt vonták körbe kerítéssel. 11 hektárról beszélünk! Addig én ott szabadon járkáltam, utána már nem lehetett. Ugyanez volt korábban Orbán Győző (a miniszterelnök édesapja) gánti bányájánál is: régen az a hely olyan volt, mint a mező, ahol vannak gépek, a futószalagon megy a kavics, egy félig füves, félig gazos puszta, meg a sárga Wartburg és egy bódé az őrnek, meg néhány iroda. És aztán egyszer csak baromira kikupálódott az egész, olyan lett, mint egy szálloda a bánya közepén. Sokszor érzem azt Felcsúton, amit a 70-es években Svájcban, amikor egy Zsigulival mentünk első férjemmel, Tímár Bélával: hogy pofán vág a gazdagság a falu néhány pontján.
MN: Profitál ebből valamit a hétköznapi ember?
FK: Nem. Felcsút mindmáig Önhibáján Kívül Hátrányos Település, miközben a focialapítvány vagyona több milliárdra rúg. A helyi ingatlanok meglepően magas számban eladók, a tulajdonosok nehezen és csak ár alatt tudják eladni őket. Mert hát ki az, aki oda akar költözni? Ez egy 1780 fős falu, és ha felépül a stadion, akkor alkalmanként több ezer ember fog ott megfordulni. Autók, jövés-menés, koncert, esetleg balhé. De mondok még egy példát: épül a stadion, de a felcsúti srácoknak nincs egy füves területük, ahova kivihetik a lasztit, csak egy kis lebetonozott pálya árválkodik a nemrég átadott Faluház mellett, amit a sportpályáért kapott 150 millió forintból építtetett az önkormányzat.
MN: Hogy kell elképzelni az ön munkáját? Mennyit van terepen?
FK: Sokat. Egyik barátom már mondta is, hogy szervezni kéne oda egy turistabuszt, amin idegenvezetőként dolgozhatnék... Amikor megyek, még ha meg is van beszélve valakivel egy találkozó, akkor is végigjárok minden helyszínt, ami kapcsolódik a két nagy bolthoz: a földhöz és a focihoz. Az alapítványt, az építkezést, a földeket, az említett ingatlanokat, Alcsútot, Göbölpusztát, a cégeket. Nekem mindig is kellett, hogy odamenjek, és "megfogjam" a dolgokat. És ha van valami változás, például nekiállnak építeni valamit, akkor onnan már el lehet indulni. Azaz iratokat keresni, adatokat kikérni, s a többi.
A legnehezebbek egyébként a földügyek voltak. Ki kellett ugyanis találnom, hogyan tudom összerakni a földtérképeket csupa össze nem illő földdarabból. Olyannyira nem felhasználóbarát a Nemzeti Földalapkezelő pályázatot közzétevő rendszere, hogy például nincs két egyforma léptékű térkép. Ezért a végén ezek a papírok már teljesen beborították a garzonomat, mert csak így tudtam kitalálni, vajon melyik melyikhez passzol a formája alapján. Kirakós játékot játszottam hetekig, mert a hazai keresőrendszer csak helyrajzi szám alapján ad ki bármit is. De ha az épp 100 hektár, és te pont csak négyet keresel, akkor már nem tudod ez alapján, hogy az hol is van.
MN: Ki áll önnel szóba arrafelé?
FK: Amíg nem tudják, hogy ki vagyok, addig lényegében mindenki. Ám amikor megtudják, akkor már egyre kevesebben. A helyzet húsz év után most változóban van: kezd ezeken a településeken kialakulni valamilyen ellenzéki mozgolódás. Persze többször egyszerűen lekurváztak. Így terjesztik a környéken, hogy a "Ferenczi Kriszta, az a mocskos, büdös kurva". Ez van, ez a munkával járó bélyeg.
MN: De előfordult az is, hogy épp maga az alkalmazott segített. Arra az esetre gondolok, amikor a Tiborcz család más földjén, engedély nélkül vágatott ki fát. Akkor a munkások "dobták föl" a megbízót.
FK: Jó, de az egy tettenérés volt! Tudtam, hogy vágják a fát, azt is tudtam, hol, és mentem. Év eleje, tél, sár, hó... Ráadásul én nagyon rosszul tájékozódom, sok energiát kell beletennem abba, hogy ne tévedjek el, ezért Váradi András, a Mészáros Lőrinc által kigolyózott juhász jött segíteni, hogy merre kell menni. András juhász mellett velem jött Csabdira - a falopás helyszínére - a Népszabadság fotósa, Teknős Miklós. Amikor kiértünk, a fiúk mentek előre, ők kezdtek a munkásokkal beszélgetni, nekik mondták, hogy ki bízta meg őket. Én nem tudtam a sárban olyan gyorsan szaladni, mint ők, és ez volt a szerencsém, mert tudtam közben fotózni, Miklósnak ezt nem engedték.
Így lett meg nekem az a piros traktor rendszámostul, ami mellett aztán Orbán Ráhel és Tiborcz István pózol esküvőjük alkalmából a Story Magazinban. A lagzi után minden bulvárlapot megvettem, nézem őket, nézem, mondom, de ismerős ez a traktor, elő is vettem a saját képemet, és látom, hogy ez az a traktor. Közben a rendszám alapján azt is kinyomoztattam, hogy kié a traktor és a helyszínen talált pótkocsi: az Orbán vejének többségi tulajdonában lévő családi vállalkozásé mindkettő. Így lett ez címlap a Népszabadságban.
MN: Tehát több helyi forrása is van, akik szólnak, ha helyzet van.
FK: Mikor hogy, de egy biztos: nagyon vigyázok rájuk. Igen érzékenyek az ilyen kapcsolatok, és rendkívül megviselt, hogy két embert a cikkeim miatt rúgtak ki. Az egyik a bicskei önkormányzat építésügyi hatóságán dolgozott, az ő kézjegye volt Mészáros karámépítési engedélyein: ebben az volt a slusszpoén, hogy akkor adták ki, amikor a karámok már álltak. Ezt meg is írtam, és pár nappal a cikk megjelenése után az illető már nem dolgozott ott. Nem is ismertem őt. Teljességgel érthetetlen, hogy miért ő lett a bűnbak. A másik illetőről azonban nem nyilatkozhatom.
MN: Van munka közben veszélyérzete?
FK: Amikor az őr benyúl a kocsimba, és próbálja kikapni a kezemből a fényképezőgépet, az nem kellemes érzés. Az sem, hogy kicsit gyakran igazoltatnak, ha lent vagyok. Volt olyan is, hogy ostorral jött a Puskás Akadémia őre meg kutyával, hogy elzavarjon. De színésznő voltam, és talán emiatt is van egy képességem, ha mondjuk belép valaki a hátam mögött az ajtón, én azt akkor is látom. Ezért abszolút tudok magamra vigyázni. Régebben kaptam én már becsomagolt szart meg durva fenyegetést is, amíg szerkesztőségben dolgoztam. Ma már nem tudják hova küldeni, hiszen nincs szerkesztőségem, csak egy bérelt garzonom.
MN: Közben pedig szabadúszó oknyomozó újságíró. Hogy lehet ebből megélni?
FK: Sehogy. Tavaly év végéig éltem föl azt, amim volt. A most megjelenő könyv hivatott üzletileg megfizetni visszamenőleg a költségeimet, ne adj isten, a munkámat. Tavaly összesen 680 ezer forintot kerestem a publikált anyagaimmal. Ehhez kell a lelkierő - nem ahhoz, hogy a terepre járjak. Elviselni, hogy ennyit érsz.
MN: Párt nem környékezte meg sose?
FK: Nem. Olyan volt, hogy egy vállalkozó úgy nyitott: 10 millióért hirdet, ha nem írok róla. A pártok pedig most már kampányolnak az én anyagaimmal, és sokan meg is élnek belőlük.
MN: Március tizedikén megjelenik az új könyve. Utána mi lesz? Folytatja?
FK: Évekkel ezelőtt eldöntöttem, hogy itt a vége. Van néhány szekrénnyi kutatási anyagom, azt jó lenne átadni valakinek. Szeretném megírni még a családregényemet, szeretnék belőle filmet írni, szeretném abban anyámat meg magamat eljátszani, szeretném a verseimet kötet alá rendezni. És nem utolsósorban a gyerekeim dolgait egyengetni. A könyv után egyébként egy nagyon komoly sziesztára lesz szükségem, amikor csak zenét hallgatok, olvasok, amikor már nem leszek hírfüggő. Számolnom kell, mert elfogy az élet.
MN: Mi hajtotta, hogy 15 éven át kutassa Orbánék vagyonát?
FK: Tudtam, hogy ezt senki más nem csinálja meg. Nyilván vannak olyan tulajdonságaim, amik alkalmassá tesznek arra, hogy ez a történet megtaláljon engem. A legrosszabbak a legjobb tulajdonságaim is: hajlíthatatlan, megkörnyékezhetetlen vagyok. És kitartó, normális ember már feladta volna, én még nem. Hozzáteszem: nem Orbánék vagyona miatt volt ez az egész érdekes és fontos számomra, hanem az ország közállapotai miatt. Az, hogy Orbánék nem érthető módon gyarapodtak anyagilag, fordulat a magyar demokráciában. Nekem ma sincs fogalmam arról, honnan van mindez, ami most az övék. Volt egyszer egy farmeres srác, most meg van egy dandy család...
Ma már egyértelmű, hogy Orbán újfeudalizmust épít és saját dinasztiát, nem négy, nem nyolc évre, hanem hetedíziglen. Megpuccsolták az alkotmányos rendet, ha netán kormányra kerül az ellenzék, nagyon nehéz lesz ezt az örökséget eltakarítania, már ha egyáltalán el tudja. Közben pedig rettenetes látni, hogyan tapossák el azokat a szegény embereket, akik az útjukban állnak. Aki nem áll be, annak annyi - ezt az utat én rettenetesnek tartom. Szeretem a hazámat, ezért is csináltam. És van, amit nem bírok elviselni: azt, hogy az egészben ott van az, hogy azt gondolják, nekik ez jár. Hogy amit megkaparintottak, az mind jár nekik. Ez pedig nem igaz.
névjegyFerenczi Krisztina először a Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát, 1974-től 1990-ig játszott Debrecenben, Budapesten, Pécsett, Békéscsabán és Szegeden. Második diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakon kapta. A rendszerváltás után politikai újságírónak tanul a Magyar Hírlapnál, végül a szerkesztőségben ragad. Első könyve egy halálnapló, ami 1992-ben jelenik meg Neked írom - napló címmel Tímár Béla utolsó hónapjairól. Már újságíróként írja Soros-ösztöndíjjal második, a médiáról szóló könyvét 1993-1994 közt Előjáték a sajtószabadsághoz címmel. Később a Népszavánál dolgozik, 2006-ban jelenik meg Szüret című könyve. Ezután belekóstol az ingatlanközvetítésbe, majd visszatér az újságíráshoz. Az elmúlt években a Népszabadságban és az atlatszo.hu-n publikált. |
Felcsút felé utalt támogatásokKisvasút – 600 millió forint egy 2013-as kormányrendeletben a helyi nosztalgiavasútra Szakiskola – 500 millió forinttal támogatta az Emmi a Letenyey Lajos Szakközépiskola és Szakmunkásképző felépítését 2013-ban Puskás Akadémia – 2 milliárd 127 millióra nőttek 2012-ben az állami támogatások, az adományozók 850 millióval támogatták a Felcsúti Utánpótlás Alapítványt Alcsúti Arborétum – Több mint 200 millió forint állami és EU-forrás 2012-ig Váli-víz völgye – 2,7 milliárd forintos állami támogatást kapott Felcsút térsége 2001-ben a vízelvezető rendszer kiépítésére |
