Török Gábor-interjú: Orbán Viktor világpolitikai tényezővé nőtte ki magát

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 16.

Belpol

Mert a kormányfő „áttörte az üvegplafont”. A baloldal viszont impotens. Igen, így! És Áder? Ízelítő interjúnkból, amelyben a menekültügy politikai vonatkozásairól beszélgettünk.

Az elemzővel a menekültügyről, és az arra adott politikai válaszokról beszélgettünk.

„Magyar Narancs: Orbán Európa nagy embere akar lenni azzal, hogy megvédi az unió határait – a 444.hu és az index.hu is közölt olyan cikket, amely kormányzati forrásokra hivatkozva írt erről. A kormányfő arra számít, hogy a heves támadások ellenére hamarosan jön egy fordulat a megítélésében. Elképzelhető ez?

Török Gábor: Én is részt vettem olyan háttérbeszélgetéseken, ahol kormánypárti szereplők azt mondták: ha közvetlen európai vezetőválasztás lenne, Orbánnak komoly esélyei lennének most a győzelemre. De hogy ez több mint vágy a kormányzat részéről, azt elemzőként is érzem. Orbán az elmúlt hetekben kiemelkedett a magyar politikai realitásból, és elsőként a rendszerváltás utáni politikusok közül, világpolitikailag is értelmezhető szereplővé vált. Csodálkoznék, ha ez az ő szándékával ellentétesen történt volna. Tudja, hogy ezzel újrarajzolhatja saját politikai arcélét, eddig ugyanis a fő nemzetközi értelmezés az volt, hogy egy diktatórikus hajlamú, populista politikus és/vagy kevésbé fontos, átmeneti szereplőnek gondolták. Ezzel az üggyel azonban áttörte a fölötte lévő üvegplafont. Bőven alakulhat úgy az ügy, hogy Orbán igazát fogja visszhangzani Nyugat-Európa. De az még nem világos, hogy a haszonszerző és számkivetett, avagy az uniós politikusokat felébresztő államférfi képe marad fenn róla.”

De mit gondol Török a baloldal reakciójáról?

TG: „…Korábban sok kételyem volt ebben, azt gondoltam, hogy a baloldal ennyire nem lehet alkalmatlan és impotens, most viszont azt látom, hogy de, lehet. És hogy a kormányváltó pálya egyre inkább a Jobbik irányába tolódik.”

Török Gábor a csütörtökön megjelenő interjúban Áder Jánosról, Gyurcsány Ferencről, Orbán hibáiról és a magyar belpolitika alternatíváiról is beszélt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.