Totális zagyvaság, mégis tönkreteheti a civil szervezeteket a Stop Soros

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. febr. 16., 18:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Bár csak a választások után szavaznának róla, a Fidesz valószínűleg nem fogja elengedni.

„Beláthatatlan következményei lehetnek, nemcsak minket, de a többi civil szervezetet is elég komoly veszély fenyegeti” – mondta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője, amikor a kormány Stop Soros névre keresztelt törvénycsomagjáról kérdeztük. Akikkel beszéltünk, mind hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg, és szinte mindannyian attól tartanak, hogy a kedden nyilvánosságra hozott tervezet elfogadása a működésük ellehetetlenítését jelentheti.

Szigor, amit elvileg több száz ember akart

A kormány még januárban nyújtott be javaslatot egy három törvényt tartalmazó, Stop Soros néven futó törvénycsomagról, amelyre szerintük azért van szükség, mert „szerte Európában tevékenykednek olyan szervezetek, amelyek támogatják és szervezik a bevándorlást”, ők pedig ezzel a törvénnyel ezt akarják megállítani. Az elütésekkel teli, egyik napról a másikra bedobott törvénycsomag eredetileg még arról szólt, hogy az „illegális migrációt” támogató szervezeteknek önbevallási alapon kell regisztrálniuk magukat, majd a külföldi támogatásaik 25 százalékát illetékként kell befizetniük. Ezzel a megfogalmazással már eleve több probléma volt, amire a civil szervezetek némelyike már akkor felhívta a figyelmet. Egyrészt az „illegális migráció támogatása” értelmezhetetlen, másrészt pedig azt is nehéz lett volna elképzelni, hogy valamelyik szervezet kvázi önként feljelenti magát, amiért „illegális tevékenységet segít”.

Az sem véletlen, hogy a kormány hetekig ült a fércmunkának tűnő törvénycsomagon, arra hivatkozva, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátja a Stop Sorost, és várja az állampolgárok véleményét. A társadalmi egyeztetést az igazán fontos kérdésekben látványosan kerülő kormányzat persze már előre jelezte: csakis a törvénycsomag szigorításáról lehet szó, enyhítésről semmilyen körülmények között sem. Ennek megfelelően Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden sajtótájékoztatót tartottak, ahol bejelentették a Stop Soros végleges formáját, amit állításuk szerint több száz, szigorítást ajánló javaslat figyelembevételével alkottak meg. Hogy ezeknek a javaslatoknak van-e nyoma, az sajnos nem derült ki.

Civilek mellett tüntetnek 2017 áprilisában

Civilek mellett tüntetnek 2017 áprilisában

Fotó: MTI/Marjai János

Bárkire ráhúzható

A végleges törvényjavaslatról egyetlen dolog jelenthető ki teljes bizonyossággal: valóban szigorúbb, mint a korábbi verzió. Ez ugyanúgy három törvényjavaslatból áll, és az egyik legfőbb formai különbség, hogy az új csomag már nem emleget „illegális migrációszervezést”, csak egyszerűen a migrációt támogató szervezetekként hivatkozik egyes egyesületekre és alapítványokra. Míg a korábbi verzió regisztrációs kötelezettséget írt volna elő a fenti szervezeteknek, a végleges Stop Soros szintet lép, és már engedélyezési kötelezettséget határoz meg. Ennek értelmében a belügyminiszter dönthet arról, hogy melyik szervezet kap engedélyt, és melyik nem. A javaslat kimondja, hogy engedélyt csak az a szervezet kaphat, amelyik nemzetbiztonsági átvilágításon esik át, és nem jelent ilyen természetű kockázatot.

Az ugyanakkor elég homályos, hogy mely szervezeteket tekintené a kormány „migrációt támogatónak”. Bár van egy rövid lista a törvényjavaslatban arról, hogy mi számít ilyen tevékenységnek, ebben olyan, nehezen értelmezhető kitételek is szerepelnek, mint például a „jogalkalmazói gyakorlat befolyásolására törekszik”. Ez szélsőséges esetben jelentheti azt is, hogy valamelyik szervezet jogi képviselője egy menekült ügyében a védelem részéről valamit a bírói jogalkalmazás figyelmébe ajánl, erre rögtön a törvény hatálya alá esik. De akkor is migrációt támogató szervezetnek számít valamely egyesület vagy alapítvány, ha „kampányt folytat”, netán „információs anyagokat készít”, esetleg „külföldről származó pénzbeli juttatást” használ fel annak érdekében, hogy a Magyarországra érkező külföldieknek segítsen a menekültstátusz megszerzésében. Ebből kiindulva tehát, ha valamely szervezet például a jelenlegi jogszabályokat több nyelven felsoroló brosúrát készít a menekülteknek, rögtön a törvény hatálya alá esik.

Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság munkatársa is azt mondja, hogy nagyon homályosan fogalmaz a törvényjavaslat, és szerinte szó sincs arról, hogy a Stop Sorosnak a migráció megállításához vagy a határvédelemhez lenne köze, sokkal inkább arról van szó, hogy a kormány a civil szervezeteket szeretné végleg ellehetetleníteni. Mivel a javaslatban szerepel egy olyan kitétel is, hogy az a szervezet is migrációt támogatónak számít, amelyik „egyéb módon támogatja” a jelenséget, könnyen ráhúzható lesz bármelyik egyesületre vagy alapítványra, hogy érintett. „Ha az egyik szervezet például évekkel ezelőtt kitett egy menekültekkel szolidáris Facebook-posztot, mondhatják rá, hogy egyéb módon támogatja a migrációt” – magyarázza Zádori.

Az Amnesty Brüsszelben tüntet, amiért Törökországban emberi jogi aktivistákat börtönöztek be

Az Amnesty Brüsszelben tüntet, amiért Törökországban emberi jogi aktivistákat börtönöztek be

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Amiért igazán rémisztő

A törvénycsomagban szó esik arról is, hogy mi történik azokkal a szervezetekkel, amelyek nem kapnak engedélyt a minisztertől. Nos, aki ennek hiányában folytatja a fent említett tevékenységek valamelyikét, az ügyészi vizsgálatot kap a nyakába. A javaslat azonban továbbmegy, és azt is meghatározza, hogy az ügyésznek fel kell szólítani az érintett szervezetet a tevékenység megszüntetésére, de közben kezdeményezi is az adóhatóságnál az adószáma törlését. Ez egészen példátlannak tűnik, és egyet jelent az érintett szervezet anyagi ellehetetlenülésével. Demeter Áron azt mondja, a belügyminiszter határozatát a javaslat szerint csak az „eljárási szabályok lényeges megsértése” esetén lehet megtámadni közigazgatási perben, de a szervezet a végleges döntésig sem kapja vissza az adószámát, magyarán ellehetetlenül a működése.

A törvény – amit Demeter Áron és Zádori Zsolt is úgy értékelt, hogy egyenes folytatása a civil szervezetek elleni harcnak – egyik legfőbb eleme is minimum visszásnak tűnik. Demeter szerint ugyanis jogállamban nehezen elképzelhető, hogy egy miniszter dönt arról, melyik civil szervezet működhet. „Egy miniszter határozza meg, hogy melyik a jó és melyik a rossz civil szervezet” – foglalja össze Zádori. Mindketten azt mondják, hogy a törvény elfogadásának beláthatatlan következményei lennének, többek között azért is, mert néhány szó kicserélésével bárkire írható ilyen törvény. „A jövőben akár a Paks 2-t ellenző szervezetek is megbélyegezhetők lennének hasonló törvénnyel” – mondja az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője.

Tényleg komoly fenyegetés

„Azt látjuk, hogy ez tényleg komoly fenyegetés”– mondja Iván Júlia, az Amnesty igazgatója. A magyarnarancs.hu-nak nyilatkozva persze azt is leszögezi, hogy akármi is történik, szervezetük mindenképpen szeretné folytatni a magyarországi működését. „Hogy ezt milyen keretek között és hogyan tudjuk majd tenni, az más kérdés, de folytatni szeretnénk.” Az Amnesty jelenleg áttekinti a külföldi példákat, hogy a török vagy az orosz kollégáik milyen stratégiát alkalmaztak hasonló helyzetben, és elkezdtek a korábbinál is intenzívebben egyeztetni más hazai civil szervezetekkel.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója nyilatkozik a sajtónak a Kossuth téren

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója nyilatkozik a sajtónak a Kossuth téren

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Zádori Zsolt úgy látja, hogy ha átmegy a törvény, veszélybe kerül a működésük, és „sok fontos, az utóbbi harminc évben jelentős munkát végző szervezet” lehetetlenülhet el. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója, Kováts András azt mondta portálunknak, hogy egyelőre nem tudják, őket mennyiben érintené a törvény, mert az a legkevésbé sem fogalmaz egyértelműen, és „nagyfokú hatósági önkényre ad lehetőséget”. „A legnagyobb probléma ezzel a törvénycsomaggal, hogy egy működő rendszerhez nyúl hozzá, és fel akarja osztani a menekülteket segítő szervezeteket. Ez viszont nem működhet, mert mindegyik szervezet feltételezi a másikat, nem tudnak hatékony munkát végezni a másik nélkül” – magyarázza Kováts, aki szerint olyan hatása is lehet a törvénynek, hogy a menekülteket segítő szervezetek közül lesz olyan, amelyik inkább felhagy a tevékenységével, nehogy bajba kerüljön.

A választások után is ezzel foglalkoznának

A kormány korábban arról beszélt, hogy azt szeretné, ha már februárban szavaznának a Stop Sorosról, de tegnap Gulyás Gergely már azt mondta, valószínűleg csak a választások után döntenek róla. Az ugyanakkor tudható, hogy az érintett szervezetekkel kapcsolatos nemzetbiztonsági vizsgálat bevezetéséhez a nemzetbiztonsági törvényt is módosítani kell, ahhoz viszont kétharmados többség kellene. Nem véletlen, hogy a Fidesz már fel is szólította az ellenzéket, hogy támogassák a Stop Sorost, ám nehéz elképzelni, hogy valamelyik ellenzéki párt beáll egy ilyen törvény mögé. A törvénycsomag kétharmadot nem igénylő elemeit persze könnyen megszavazhatnák, de beszédes, hogy Tuzson Bence utalt arra, hogy a csomag elemeinek szerinte csak egyben van értelme. Ez arra utalhat, hogy ha nincs ellenzéki támogatás, a csomag többi elemét sem szavazza meg a Fidesz, de elő tudja venni az ismert kommunikációs fegyvert, miszerint „rajtuk kívül senki nem akarja megvédeni az országot”.

Van még más is

A törvénycsomag másik javaslata szerint a „migrációt támogató szervezeteknek” a külföldi támogatásaik 25 százalékát bevándorlási finanszírozási illeték címen be kell fizetniük az államnak, amit elvileg majd a határvédelemre fordítanak. Ez alól csak azok kaphatnak mentességet, akik igazolni tudják, hogy a külföldi támogatást humanitárius segítségnyújtásra használták fel. Ám kérdéses, hogy a kormány mit fogadna el segítségnyújtásnak.

Van még a Stop Sorosnak egy harmadik eleme is, amely a januárban már belengetett „idegenrendészeti távolságtartásról” szól. Ez szintén olyan jogköröket adna Pintér Sándor kezébe, amilyenekre demokráciákban nincs példa: a belügyminiszter ugyanis határozhat úgy, hogy akinek tevékenysége „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes”, az nem mehet a magyar külső határhoz 8 kilométernél közelebb. Sőt, a törvény szerint a belügyminiszter harmadik országbeli állampolgárt az ország egész területétől távol tarthat, ha az különösen indokolt. De hogy mi indokolná ezt, nem derül ki a javaslatból. Ha az abszurdnak tűnő javaslatot mégis komolyan vesszük, kiderül, hogy akivel szemben idegenrendészeti távolságtartást rendelnek el, az el sem repülhet Magyarországról, hiszen a külső határ fogalmába hivatalosan a repülőterek is beletartoznak.

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. febr. 16., 18:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    rworse
    2018. február 16., péntek 20:07
    Stop Orbán!

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Sinkó Eszter és Kincses Gyula
Mi várható az egészségügyben?
Harc a független bíráskodásért
Interjú a lengyel ombudsmannal
Horváth Viktor író
Tankom – könyv 68-ról
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra