Kutatási csúcshivatal lett az OTKA helyén

Tudományos kézrátétel

szerző
Hamvay Péter
publikálva
2015/9. (02. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Megszűnt az alapkutatásokat szolgáló OTKA, amely a nemzet­közi átvilágítás szerint is a magyar kutatási rendszer nagyszerű eleme volt. Pálinkás József, az új megahivatal elnöke azt ígéri, minden úgy lesz, mint régen. De akkor meg mire jó ez az egész?

A január elsejével létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFI Hivatal) került minden központi kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati forrás, a nemzetközi tudományos intézményben és tudományos programban való valamennyi részvétel koordinálása, finanszírozása. Bekebelezte az 1986-ban létrehozott, 1991 óta független alapként működő, 7,9 milliárdos főösszegű Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokat, az OTKA-t, amely az egyetlen kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A tavaly november 25-én elfogadott törvény alapján létrejött új hivatalba integrálódik továbbá a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) is, és ez kezeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot (NKFI Alap). A kutatás-fejlesztés és innováció állami támogatását biztosító elkülönített állami pénzalapot korábban a NIH kezelte Kutatási és Technológiai Innovációs Alap néven. Az NKFI Alap teljes kiadási főösszege 74,1 milliárd forint. Idén 7,7 milliárd forintot költenek kutatási témapályázatok finanszírozására – mondta lapunknak Pálinkás József, akit januárban nevezett ki a miniszterelnök az NKFI Hivatal élére ötéves időtartamra.

Támogatni fogják

Az alelnököket január 6-án találták meg, egyikük, Szigeti Gyula Péter akadémikus, a Semmelweis Egyetem tanára, a másik Spaller Endre lett, aki az előző ciklusban KDNP-s országgyűlési képviselő volt. Egyszer került be a hírekbe, amikor 2012-ben azzal óhajtotta megmenteni a sok sebből vérző Magyar Államvasutak Zrt.-t, hogy meg akarta szüntetni a MÁV-dolgozók családtagjainak járó utazási kedvezményeket. A kormánypárt 2014 után nem számított parlamenti munkájára, ez abból is kiderült, hogy már 2014 februárjában a Nemzeti Innovációs Hivatal régóta betöltetlen igazgatói posztjával jutalmazták (Spaller ekkor lemondott mandátumáról). A 2010-es választásokon egyébként Tóth Józseffel szemben indult a XIII. kerületben, így a háromból Spaller lett az ország egyik vesztes fideszes egyéni jelöltje (listán viszont bekerült). Szociológusként végzett az ELTE-n, egy évig a Rendőrtiszti Főiskolán szociológus kutató, majd 2006–2008 között a Károli Gáspár Református Egyetemen karrier-tanácsadó volt – ez után nem is ad meg más munkahelyet önéletrajzában. Szerettük volna megkérdezni Spaller nézeteit az innovációról, de nem válaszolt megkeresésünkre.

Pálinkás József nemcsak a legtöbb kutatási-fejlesztési forrás felett rendelkezik, hanem rálátása van más pénzekre is. A hivatal elnökének véleményét kötelező lesz kikérni a kutatási, fejlesztési és innovációs források tervezésénél, akár MTA-s, akár minisztériumi forrásokról van szó. A magyar kutatás messze legnagyobb bázisának, az MTA-nak például a kutatási programokra és fejlesztésekre (Lendület program, posztdoktori pályázat, kutatási eszközök, műszerek beszerzése) 10 milliárd forintja van idén a központi támogatásból, amit az Akadémia 15 milliárd forint értékben hazai és uniós pályázatokkal, ipari megrendelésekkel egészít ki. Az elnök koordinál a miniszterek és az MTA elnöke között a kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia kialakításában is. Az új intézmény a kormány kutatás-fejlesztési hivatalává válik, a kormánystratégiát készíti elő és hajtja végre. Pálinkás József lapunknak adott nyilatkozatában az új hivatal előnyének nevezte, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció szakpolitikai, finanszírozási és nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatainak van egy „gazdaintézménye”, kormányzati felelőse. „Ebben a rendszerben biztosítható, hogy a párhuzamos adminisztráció csökkentése mellett a rendelkezésre álló forrásokat is hatékonyabban használjuk fel”. Fontos elemnek tartja azt is, hogy az alapkutatások ne szakadjanak el a célzott kutatásoktól. Sokan egyébként attól tartanak, hogy az alapkutatásokra szánt pénz csökken, mert inkább az innovációra fordítják. Pálinkás szerint ettől nem kell félni, az OTKA főösszege megmarad, mi több, inkább növekszik az alapkutatásokra szánt összeg. Lovász László, az MTA elnöke is úgy gondolja, hogy „a mindenkori kormányzat támogatni fogja az alapkutatásokat, mert ez minden országnak létkérdés”.

Csak semmi egyeztetés

Pálinkás a Népszabadságnak nemrég adott interjújában azt állította, a törvény senkit nem ért váratlanul, hiszen a szervezet ötletét „már júniusi kormánybiztosi kinevezésekor jelezte az MTA és az OTKA elnökeinek”. Az Akadémia elnöke, Lovász László kérdésünkre ezt meg is erősítette, mondván, a „törvény előkészítése során többször is konzultáltunk Pálinkás elnök úrral”. Kollár László Péter, az OTKA Bizottság elnöke a testület honlapján lévő nyilatkozatában viszont azt állítja, hogy „2014. október 7-én értesítettek a 2015. január 1-jétől tervezett változásokról”. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya az OTKA megszüntetésének „meghökkenést és értetlenséget” kiváltó hírére október 31-én levelet írt az MTA elnökének, melyben szintén azt állítja, hogy „a jogszabály tervezete váratlanul került nyilvánosságra, előzményeiről, a magyar tudomány megfelelő fórumain történő egyeztetésekről sem a vezető akadémikusoknak, sem a közvéleménynek nem volt – mert nem lehetett – tudomása”. Az OTKA Műszaki és Természettudományi Kollégiuma novemberben tiltakozott az átalakítás ellen. Szerintük az alap kizárólag a tudományos kiválóság kritériumai alapján ítéli meg a pályázatokat, nem engedve teret a tudomány elé állított múlékony politikai várakozásoknak; bírálati rendszerét maga a tudományos közösség működteti, döntési javaslatait a tudományos közösség által jelölt szakértők, zsűrik és kollégiumok többszintes rendszerére alapozza.

Megkérdeztük a Műszaki és Természettudományi Kollégium volt vezetőjét, Krisztin Tibor professzort, hogy november óta mi történt.
A matematikus elmondta, a törvényi változást azóta megtárgyalta az OTKA Bizottsága, határozatot hozott róla, s az egyes kollégiumok vezetőivel is megbeszéléseket folytat a hivatal elnöke. Bár a honlapon az olvasható, hogy a bizottság a határozatát nyilvánosságra hozza, ez nem történt meg – esetleg már lekerült a honlapról. Több napon keresztül próbáltuk megszerezni a dokumentumot a hivataltól, de nem jártunk sikerrel.

Pálinkás József egy interjújában úgy fogalmazott, hogy formális társadalmi egyeztetésekre azért nem került sor, mert „az államigazgatásban jelenleg tapasztalható törvényalkotási sebesség által megkövetelt egyeztetési iramot az akadémiai, egyetemi szféra nem tudja felvenni”. Meg sem kísérelte meggyőzni tudóstársait: sem a januárban a Nyitott Műhelyben tartott vitafórumon nem vett részt, sem a neki szóló nyílt levélre nem válaszolt. Váradi András az Európai Akadémia három másik tagjával együtt ugyanis nyílt levélben kérte Pálinkás Józsefet, hogy az új szervezet működéséről is kérjen nemzetközi átvilágítást, amiből kiderülhetne, megmaradnak-e az átlátható, pártatlan működés feltételei.

Éppen az OTKA megszüntetése előtt fejezte be a European Science Foundation (ESF) az alap hosszú és alapos átvilágítását, mely szerint az „OTKA megfelel a tudományfinanszírozó szervezetekkel szemben támasztott követelményeknek: a kutatói kiválóságra építve versenyképes, politikailag független, minden tudományterületet egyenrangúan kezel, átlátható és részrehajlástól mentes, a pályázók nemtől, származástól és pozíciótól függetlenül egyenlő eséllyel versenyeznek. Mindezek alapján az OTKA a magyar kutatási rendszer ékköve.”

 

A magyar kutatási rendszer ékköve

De miben áll az új hivatal veszélye? Körtvélyesi Zsolt, az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa, az intézmény blogoldalán elemezte az OTKA korábbi működését szabályozó törvény, valamint az NKFI-re vonatkozó új szabályozás közötti különbséget. A jogász szerint az új hivatal elnökének nőnek a jogkörei, viszont csökkennek a pályázati döntéshozatalban az elnök ellensúlyaként működő szakmai elemek. Az elnököt (és a két alelnököt) korábban a miniszterelnök az MTA elnökének és az oktatásért felelős miniszternek a javaslatára nevezte ki három évre. Az új törvény szerint nincs ilyen javaslattételi jog, a döntési jog minden esetben az elnökhöz kerül. A korábbi szabályozásnál az elnöktől független OTKA Bizottság javaslata alapján írta ki az elnök a pályázatokat, az elbírálás pedig szintén tőle függetlenül, többlépcsős rendszerben történt: a szakmai zsűrik véleménye alapján a tudományterületi kollégiumok fogalmazták meg javaslataikat, s ezek alapján döntött az OTKA Bizottság a támogatásról. Az új szabályozás szerint az elnök határoz a pályázatok kiírásáról, méghozzá a kormány által jóváhagyott programstratégia alapján. A pályázatok támogatásáról a döntéseket az elnök által összehívott testület véleménye alapján maga az elnök hozza meg, az OTKA Bizottság megszűnik. Körtvélyesi szerint problematikus továbbá, hogy míg a korábbi törvény nevesítette a külföldi szakértők részvételét a pályázati bírálatban, ez a jelenlegi szabályozásból hiányzik. Pálinkás József a Narancsnak azt mondta, semmi sem változik az OTKA-t felváltó hivatalban: „A 2014-ben meghirdetett pályázatokat ugyanabban az eljárásrendben, ugyanazon személyekből álló zsűrik bírálják el, akiket még az OTKA elnöke kért fel 2014-ben. Felkérésüket az eredetivel azonos időtartamra megerősítettük. Ugyancsak változatlan a zsűrik értékelését támogatási javaslattá formáló szakmai kollégiumok összetétele.” A folyamatban lévő OTKA-s projektekben részt vevő kutatók is megerősítették, hogy egyelőre semmi változást nem tapasztaltak. A hivatal átvette az OTKA munkatársait is. Az elnök hozzáfűzte: „megkerülhetetlen, hogy a zsűrik munkájába külföldi szakembereket is felkérjünk. Sőt, az NKFI Hivatalnak lesz egy nemzetközi tanács­adó testülete is”. A kutatói közösség tagjaiból delegált bírálói körnek, szakértői csoportoknak és testületeknek kulcsszerepük lesz a döntéshozatalban – ígérte. Sajátos megközelítés szerinte „szakmai ellensúlyként” tekinteni rájuk, amikor az elnökkel és a hivatal tisztségviselőivel együtt ugyanazért a célért dolgoznak: hogy a rendelkezésre álló forrásokat valóban értékteremtő kutatási és innovációs programokra költsük egy közbizalom övezte, kiszámítható támogatási rendszerben.

Az általunk megkeresett, névtelenséget kérő tudósok egy emberként méltatták az OTKA-t, és azt mondták, ha az új hivatalban is úgy működik a pályáztatás, akkor nincs mitől tartani – de erre egyelőre csak az elnök ígérete a biztosíték. Többen emlékeztettek arra, hogy Pálinkás még MTA-elnökként 2011-ben megígérte, hogy az Akadémia kutatóintézetei az egyetlen kutató központba szervezés után is megtarthatják az önállóságukat, ám végül mégsem így lett.

Az új hivatal létrehívása az MTA-nak is pofon, hiszen korábban az OTKA formálisan hozzá tartozott. Lovász László ugyanakkor nem aggódik; mint a Narancsnak elmondta, az MTA-nak továbbra is megvan a lehetősége arra, hogy például a bírálóbizottságok tagjaira javaslatokat tegyen. „Bízunk abban, hogy az OTKA-hoz hasonló átláthatósággal és szakmai gondossággal kerülnek majd odaítélésre a fejlesztési és innovációs pályázati támogatások is”– fogalmazott diplomatikusan az Akadémia elnöke.

Pálinkás József egyébként nem tétlenkedik: február 2-án közölte, hogy a Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium, a Műszaki és Természettudományi Kollégium, valamint a Biológia és Orvostudományok Kollégiuma mellett az agrár-, a környezet-, az ökológia- és a földtudományi pályázatok értékelésére új Agrár-, Ökológia-, Környezet- és Földtudományi Kollégiumot hozott létre.

szerző
Hamvay Péter
publikálva
2015/9. (02. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kelet és Nyugat érdekellentétei
Interjú Timothy Snyderrel
Választási riport Szerencsről
Az új Hazafias Népfront
A rendszer árnyéka
TGM a Jobbikról
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra