„Az előző napokhoz képest nagyon sokan jönnek” – mondja Dani a Blaha Lujza téri aluljáróban. Rugalmas munkaidőben dolgozik, bármikor tud jönni. „Legfeljebb majd este dolgozom, van annyira fontos ez az ügy, hogy megérje” – jegyzi meg. Csütörtök délelőtt van, és a Blaha aluljárója ugyanolyan forgalmas, mint általában mindig. Dani és Jácint kora reggel óta gyűjtik az aláírásokat a NOlimpia-standnál, azt mondják,
nekik negatív tapasztalataik nem igazán vannak.
„Néhányan beszólnak, hogy hülye vagy, meg ilyenek, én ilyenkor udvarias vitába szállok velük, de ennyi” – meséli Jácint. (Nem sokkal azután, hogy eljöttünk a Blaháról, egy férfi széttörte a standot és eltépett egy ívet, amin három aláírás volt. Az aktivisták rendőrt hívtak, a férfi meglépett – G. M.)
| ||
Egy fiatal férfi rohan a mozgólépcsőtől kifelé, de útközben még megkérdezi: „Meddig vagytok itt?” 8-ig, válaszolja Dani. „Jó, akkor jövök este.”
Közben egyre többen jönnek oda a pulthoz, aláírnak, s ugyanazt kérdezik: meglesz-e. „Nagyon érdeki az embereket,
szinte mindenki megkérdezi, hogy haladunk”
– mesélik az aktivisták. Egy nyugdíjas hölgy is most adja le az aláírását: messziről jött, s nevetve megjegyzi: „a fiam rádumált, hogy jöjjek”. Jácinték szerint gyakori, hogy vidékiek is szeretnének aláírni, és mindig elszomorodnak, amikor kiderül, hogy nekik nem lehet. „Jól van, akkor szólok a lányomnak, hogy írja alá, ő rákospalotai” – mondja most is valaki. Többen csak egy egy-egy ívet adnak le, aztán mennek is tovább: van amelyiken kettő, s van amelyiken kilenc aláírás is szerepel.
Jácint néha megszólítja a járókelőket, nem írnák-e alá.
„Már aláírtam, az első nap jöttem”
– ezt rögtön három ember válaszolja egymás után. Egy idősebb nő hosszasan szemléli a standot, aztán közelebb jön, s elkezd beszélni. „Szép, szép lenne az olimpia, de nem éri meg.” Legyint egyet, ám az ívet valamiért mégsem írja alá. Nem sokkal 11 előtt megint kialakul egy kisebb sor a stand előtt. „Jó érzés itt lenni, látni, hogy az emberek hasonlóan gondolkodnak, mint te, az a fontos nekik is, ami neked” – mondja Dani.
| ||
Az Örs vezér terén két stand
is áll, az egyik a metró kijáratánál, a másik az aluljáróban, közel az Árkádhoz, itt Mariann és Bence álldogál. Mariann másodszor van itt, Bence viszont már vagy hatszor segített aláírásokat gyűjteni az elmúlt 29 napban. „Nekem a férjem is volt itt korábban, családilag támogatjuk a kezdeményezést” – mondja nevetve Mariann. Mindketten
200 ezer aláírásra tippelnek,
szerintük nagyjából ennyi lesz a végeredmény.
Szemben az LMP is gyűjti az aláírásokat, az ő aktivistájuk szalad át Bencéék pultjához. „Van itt egy kislány, tucatnyi aláírást gyűjtött, azt kérdezi, meddig adhatja le.” „Holnap 12-ig itt, nálunk” – feleli Mariann, aki szerint az utolsó napokban sokan hozzák a maguk által gyűjtött aláírásokat. Éppen így tesz egy nyugdíjas nő, de exkuzálja magát. „Kilencet gyűjtöttem, de ketten, azt hiszem, helytelenül töltötték ki” – mutat a lapjára. Amikor megtudja, hogy hét aláírás is szép szám, gyorsan megjegyzi: holnap délig talán hoz még. „Volt, amikor valaki negyvenet hozott” – meséli Mariann.
| ||
„A férjem nagyon aktív volt, huszonötöt gyűjtött”
– büszkélkedik egy nő, amikor elővesz a táskájából két ívet. Egy család is befut, anyuka és apuka a gyerekével, de csak előbbi írja alá, a férfi azt mondja, az elvvel nem ért egyet. Közben megjön Attila is a másik standtól; ő koordinálja az aláírásgyűjtést. „Nem reggel vagy este, hanem kora délután jönnek a legtöbben aláírni. Tényleg nem tudom, mi ennek az oka” – mondja.
12-kor váltás van a standnál; új aktivisták érkeznek, de a pult este 9-ig az Örs vezér terén lesz. Vagy tovább is, ha még később is jönnének aláírók. Úgy tűnik, még az utolsó órákban is jönnek.
A képek a szerző felvételei.
