„Emlékezzünk Solymosi Eszterre, és mondjuk ki: meggyilkolása mérföldkövet jelent Magyarország történetében. Mérföldkő volt, mert ekkor megrendült a föld a magyar állam és a magyar jogszolgáltatás alatt. Mérföldkő, mert 1883-tól a mai napig is tart az a jelenség, hogy nem lehet megnevezni az elkövető származását, vallási hovatartozását” – mondta tegnapelőtt a parlamentben napirend utáni felszólalásában Baráth Zsolt jobbikos képviselő. A tiszaeszlári vérvád torz felidézésére, a nyílt zsidózásra (a „zsidóság és az ország akkori vezetése súlyosan érintett volt az ügyben”) Baráthnak jobbikos párttársa, Balczó Zoltán adta meg a szót levezető elnökként, így tehát ő volt az, aki nem utasította rendre a felszólalót. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a felszólalás után reagált, és sajnálta, hogy elhangzott a beszéd, amivel szerinte „a Jobbik oda sorolta magát, ahová sokan gondolják”. Ám, hogy ezen pontosan mit értett, azt már nem fejtette ki. Az esettel kapcsolatban szerdán megkerestük a Fideszt, a párt azonban csak ma délelőttre ígért választ a kérdéseinkre.
Baráth Zsolt és Vona Gábor
Fotó: MTI
Pedig a történetben a Fidesz reagálása lesz az igazán érdekes, hiszen a kérdés az: fellép-e a legnagyobb frakcióval rendelkező párt és a kormány végre az ellen, ha antiszemita kijelentések hangoznak el a parlamentben, vagy – hűen eddigi kormánypárti gyakorlatához – szemet huny fölöttük. (Netán ezután is csak akkor kérik ki maguknak az antiszemita célozgatást, ha az – mint tavaly, a jobbikos Novák Előd felszólalásakor Fónagy Jánosra utalva előfordult – az ő képviselőjüket érinti. A szerk.)
A megfelelő válasz kikényszerítésében az LMP-nek, az MSZP-nek és a civil mozgalmaknak is juthat szerep. A két ellenzéki párt elhatárolódott a beszédtől, s felszólította a képviselőt, hogy adja vissza mandátumát. Az LMP tegnapi közleményében úgy fogalmazott, hogy „a hideg politikai számításból történelmi leckének hazudott uszítást, az alig burkolt antiszemitizmust nem tűrhetjük el hazánk Parlamentjének falai között”. Az MSZP ugyanezen a napon tartott sajtótájékoztatóján Steiner Pál bírálta a kormánypártokat, mondván, hogy a jobbikos szavazók szimpátiájának megszerzése reményében „cinkosan eltűrik” a hasonló hangokat. A narancs.hu-nak Steiner úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy a Jobbik egy náci párt. Kérdésünkre, hogy terveznek-e további lépéseket, azt válaszolta, hogy a csütörtöki házbizottsági ülésen felvetik az esetet (ezt az LMP is tervezi. – G. I.). Steiner ugyanakkor nem túl bizakodó: példaként említette, hogy korábban beterjesztettek egy javaslatot egy olyan etikai bizottságra vonatkozóan, amely megbélyegezte volna a parlamentben elhangzó kirekesztő, antiszemita, cigányellenes, illetve rasszista kijelentéseket, de határozati javaslatukat már az alkotmányügyi bizottság leszavazta.
A parlamenti pártok fordulhatnak a legfőbb ügyészhez, kérve, hogy emeljen vádat Baráth ellen. Korábban az MSZP a nemzetiszocialista rendszer bűneinek tagadása miatt már feljelentette Gyöngyösi Mártont, a parlament külügyi bizottságának jobbikos alelnökét, de érdemi lépés nem történt a vádhatóság részéről. Noha ez most is valószínűsíthető, azért az MSZP ismét feljelentést tesz, miközben bízik benne, hogy „a Fidesznek megjön az esze” – ahogy Steiner fogalmazott.
A jelenlegi Házszabály, illetve az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1997-es állásfoglalása értelmében a levezető elnököt illeti meg a mérlegelési jog, hogy a felszólaló az Országgyűlés tekintélyét sértő kifejezést használt-e. Vincze Ildikó jogász, volt SZDSZ-es szakértő azt mondja az esetről, hogy az Országgyűlés tekintélye az egyetlen jogcím, ami alapján a parlamentben fel lehet lépni egy ilyen beszéd ellen. A Házszabály, de az azt kiváltani hivatott, most előkészítés alatt álló, Országgyűlésről szóló törvényjavaslat ugyanis a fenti inkriminált mondatokat simán átengedi, mert nem tartalmaz sértő kifejezést, anélkül pedig nem lehet szó szankcionálásról.
Hogy a Fidesztől mit várhatunk, azt jól mutatja az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatban elfoglalt álláspontjuk. Az ide vonatkozó 54. paragrafus az eredeti előterjesztés szerint azt mondja ki, hogy azt „a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, a házelnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire”. (Ennek folyománya pár bekezdéssel lejjebb az a már többet idézett kitétel, hogy ha kirívóan sértő kifejezést használ a felszólaló, akkor az Országgyűlés – vagy határozatképtelenség esetén maga a házelnök – kizárhatja az ülésnap hátralévő részéből.) A néhány MSZP-s képviselő által benyújtott módosítás szigorította volna a szankcionálható kijelentések körét, mégpedig oly módon, hogy az illetlen kitétel helyett a gyűlöletkeltő, így különösen a rasszista, antiszemita, idegenellenes kifejezést büntette volna, de ezt a módosítást sem az alkotmányügyi, sem az emberi jogi bizottság nem támogatta, ahogy nem értett vele egyet az előterjesztő és a kormány sem.
Innen lesz szép győzniük a demokratikus erőknek.
A tiszaeszlári vérvádról Kövér György társadalomtörténésszel készült interjúnk itt elérhető.
