Új tulajdonosok a Hír Tv-nél: Kecske, káposzta

  • Mészáros Bálint
  • 2004. május 13.

Belpol

A Hír Tv "jobbos" kötõdése a kezdetektõl nem titok. A csatornát mûködtetõ részvénytársaságot pár hete megvásárló új tulajdonosok kapcsolatba hozhatók az elõzõ befektetõk egy részével is, de ennél érdekesebb az összefonódásuk az Orbán-kormány alatt jelentõs gazdasági érdekeltségeket kiépítõ cégekkel.

A Hír Tv "jobbos" kötődése a kezdetektől nem titok. A csatornát működtető részvénytársaságot pár hete megvásárló új tulajdonosok kapcsolatba hozhatók az előző befektetők egy részével is, de ennél érdekesebb az összefonódásuk az Orbán-kormány alatt jelentős gazdasági érdekeltségeket kiépítő cégekkel.

Az első hazai televíziós hírcsatorna 2002 decemberében kezdte meg adását, először napi nyolc, majd januártól tizenhét órányi programot kínálva. A honlapjuk tájékoztatása szerint "független és tárgyilagos híreket közlő, kiegyensúlyozott vita-, háttér- és elemző műsorokat kínáló vállalkozás" mögött álló Hír Televízió (HT) Rt. elnök-vezérigazgatója Borókai Gábor egykori kormányszóvivő lett. Az rt.-t húsz magánszemély alapította 20 millió forintos jegyzett tőkével. A befektetők "közös nevezőjeként" a sajtóban Bálintfy Gábor ügyvéd-vállalkozót emlegették, amit ő rendre cáfolt - tény, hogy valóban nem volt tulajdonrésze a társaságban. Igaz, az akkori legnagyobb részvényes (ötmillió forint), a kanadai illetőségű Pocsai Alex Bálintfy veje és üzlettársa volt.

Miután az rt. megegyezett a kábeltelevízió-szolgáltatókkal, tavaly februárban a cég alaptőkéjét a befektetők 376,8 millióra emelték. Így lett a modellügynök Pocsai Alex részesedése 80, testvéréé, Pocsai Lajosé 70 és a végül mégis kötélnek álló Bálintfyé 45 millió forint. Utóbbi személy döntését a HVG-nek nyilatkozó Borókai így indokolta: "Olyan mértékben összefüggésbe hozták a televízióval, hogy nem látta értelmét a kimaradásnak." A tulajdonosok ekkor még úgy kalkuláltak, hogy a vállalkozás 6-7 év múlva saját lábára áll, és nyereséges lesz. Néhány hónap elteltével azonban Borókai arról beszélt, hogy "a pluszfejlesztésekhez szükségünk van újabb tőkebevonásra", idén februárban pedig a híradások már "a tulajdonosi kör megerősítéséről folytatott tárgyalásokról" számoltak be.

Az egyik

"Megerősítés" helyett márciusban a teljes pakett gazdát cserélt. A társaságnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint "a csatorna további sikereihez újabb, jelentős befektetésekre, fejlesztésekre van szükség, ezért fájó szívvel az eladás mellett döntöttünk. Olyan új tulajdonosokat kerestünk, akik garantálni tudták a csatorna továbblépését, és biztosítják szellemiségének megőrzését is." A HT 3768 darab, egyenként 100 ezer forint névértékű részvényét Töröcskei István (1127 db), az Inforg Rt. (905 db) és a Pro Aurum Rt. (1736 db) szerezte meg, a vételárat nem hozták nyilvánosságra. A társaság igazgatóságának továbbra is Borókai maradt az elnöke, vezérigazgatónak azonban a Simicska Lajos által fémjelzett Mahir-csoport egyik érdekeltségétől, a Hung-Ister Rt. hasonló posztjáról érkezett Fazekas Csabát igazolták. Töröcskei Istvánnak egyébként közvetlen rálátása volt az "árura", hiszen a vásárlást megelőzően majdnem egy évig a HT felügyelőbizottsági tagja volt. A tisztségre Bálintfy javaslatára választották meg, lévén régi ismerősök: 1991-ben Töröcskei volt a Kulturbank elnök-vezérigazgatója, Bálintfy ugyanott felügyelőbizottsági tag, egy évvel később, amikor Töröcskei a Magyar Hitel Bank vezérigazgatója, utóbbi ott tűnik fel felügyelőbizottsági tagként. (Mindkét pénzintézetnél vezető tisztséget töltött be akkortájt a későbbi Phare-miniszter, Boros Imre is.) A Pro Aurum felügyelőbizottságában pedig megtalálható Ruff Zoltán, aki tavaly májusban került a HT igazgatóságába.

Az új tulajdonosok közös jellemzője, hogy számos személyi és üzleti kapcsolattal kötődnek az Orbán-kormány favorizált autópálya-építőjéhez, a Vegyépszer Rt.-hez. Tekintve, hogy szálösszekuszáló képességét már a sztrádaépítéskor al-al-vállalkozói hálózat kiépítésével bizonyító Vegyépszer (és holdudvara) tulajdonosi ábrája leginkább egy "ezerlábú" nyomtatott áramkörre hasonlít, csak néhány fontosabb összefüggés bemutatására vállalkozhatunk.

A nyilvános cégadatok szerint az Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó Rt. (Inforg) a Vegyépszer egyik részvényese. Az Inforg vezérigazgatója és többségi tulajdonosa Nánásy Csaba, aki a Vegyépszer másik részvényesénél, az Épszer-Unió Rt.-nél előbb igazgatósági, majd felügyelőbizottsági tisztséget töltött be. Korábban Inforg-érdekeltségek voltak az autópálya-építések egykori legfőbb alvállalkozói, a VIA 21 Rt., valamint a Magyar Útépítő (Maút) Kft. is: előbbiben ekkor Nánásy igazgatósági, utóbbiban felügyelőbizottsági tag. De idén május 3-áig a felügyelőbizottsági tagok között találhattuk Nánásy Csabát a Virex Kft.-ben is, melynek jelenleg 70 százalékos tulajdonosa a Vegyépszer, a papírok többi részén pedig az Inforg, az Épszer-Unió és több, a Vegyépszer Rt. 100 százalékos tulajdonában levő cég (Mahíd 2000 Rt., Vegyépszer Kft., Maút Kft.) osztozik.

A másik, a harmadik

A Pro Aurum Vagyonkezelő Rt. 2003 júniusában vált ki az Inforgból, miközben annak öt és fél milliárdos saját tőkéjéből 3,1 milliárdot vitt magával. A Pro Aurum tulajdonosa, Sárkány Nagy Erzsébet, aki nem más, mint a sztrádaépítések központi figurájának, a Vegyépszer Rt.-t a kormányváltásig vezető (résztulajdonos, 2001 januárjáig elnök-vezérigazgató, azután 2002 májusáig elnök) Nagy Eleknek a testvére. A rokoni szálon túl is feltételezhető, hogy Nagy Erzsébet látott már aszfaltozógépet, hiszen tulajdonos volt a Maút Kft.-ben, neve felbukkan a VIA 21 Rt., valamint a szintén autópálya-generálkivitelező (és természetesen Vegyépszer-érdekeltségű) V-Ber Kft. felügyelőbizottságában. Az Épszer-Unió Rt.-nek részben tulajdonosa, 2001 májusáig igazgatósági tagja, a Vegyépszer Reorganizációs és Tanácsadó Kft.-nek ügyvezetője. Töröcskei István 2003 májusá-tól idén márciusig - tehát már a cég "nagy korszaka" után - volt a Vegyépszer igazgatósági tagja, továbbá december óta ő a Pro Aurum Rt. vezérigazgatója.

Az exbankár, jelenleg az Equilor brókercéget is vezető Töröcskeinek a Fidesz-érában pozíció is jutott: 1998-tól négy éven keresztül ő volt az állami tulajdonú Magyar Exporthitel-biztosító (Mehib) Rt. elnöke. Az Eximbankot és a Mehibet a Boross-kormány 1994-ben alapította, addig az exportot finanszírozó állami bank és a kivitel biztosítója egy szervezetben, az Export-garancia Rt.-ben működött. Az MSZP-SZDSZ-koalíció 1995-ben közös irányítás alá vonta a két intézményt, majd az Orbán-kabinet ismét megkettőzte a vezető testületet; ekkor került a biztosító élére Töröcskei.

A tizenkét állami gazdaság körön belüli szétosztásakor, 2001-ben is gondoltak Töröcskeire: az ÁPV Rt.-től a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) került agrárcégek egyikében, a Gödöllői Tangazdaság (GT) Rt.-ben szerzett tulajdonrészt. A privatizáció a dolgozók vagyonhoz juttatásának nevében speciális technikával történt: a cégeket könyv szerinti értéken, kedvezményes hitelek igénybevételével lehetett megvenni abban az esetben, ha a vásárló olyan társaság, melyben a dolgozók legalább 70 százaléka tulajdonos. Gödöllőn ez 74 százalékos volt, de a létszámaránynak nem sok köze volt a végül kialakuló tulajdonrészhez, így a vásárlásra létrejött Kartali Vagyonkezelő Rt.-ben a menedzsment Menagro Rt.-je több mint 50 százalékkal szerepelt. A Menagro legnagyobb részvényese 37,5 százalékos részesedéssel az MFB által a GT felügyelőbizottságába delegált Töröcskei.

Nánásy Csaba szintén klubtagnak tekinthető: neve a 2002-es országgyűlési választások két fordulója között privatizált Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Rt. kapcsán is felbukkant. (Megjegyzendő: e kapós cég egy részét az 1998-as választásokkor a szocialistákhoz közel álló Arago-csoport vette meg, majd egy évvel később a Simicska-féle APEH nyomására eladta az MFB-nek.) A záloghitelezési és műkincs-kereskedői piacon vezető szerepet betöltő, többmilliárdos ingatlan vagyonnal rendelkező BÁV 48 százaléka az Inforg-tulajdonú és Nánásy vezette Pro-Cash Rt.-hez, 46 százaléka az OTP-hez került. Egy évvel később azonban az OTP - némi haszonnal - továbbadta részesedését a szintén Inforg-érdekeltségű Szövetkezeti Ipari Központ Kft.-nek, tehát a papírok 94 százaléka - közvetve - Nánásyék birtokába került. A szálak összeérnek: az Inforg-Pro Aurum szétváláskor az utóbbinak jutott a 2,5 milliárd forinton nyilvántartott Pro-Cash-részvénycsomag.

A BÁV eladását - csakúgy, mint a tizenkét agrárcég magánosítását - a kormányváltás után megtámadta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ám a rendőrség bűncselekmény hiányában rövidesen megszüntette a nyomozást. Érdemes megemlékeznünk arról is, hogy a Vegyépszernek úgymond megágyazva (ugyanis később ő került birtokon belülre) az Inforg egy leányvállalatán keresztül kivette a részét a Főtaxi megszerzéséből is, míg a fuvarozócég ingatlan vagyona a VIA 21-nél landolt. (A BÁV-on keresztül egyébként a pénzverde Könyves Kálmán körúti ingatlanja is a Vegyépszer érdekeltségébe került - lásd: Telek a zaciban, Magyar Narancs, 2004. március 4.)

A jobboldali kabinet által gazdagított üzletembereknek immár van tévéjük is. Az, hogy a hírgyár vajon jó befektetés-e, és később bőven megtérül vagy inkább viszi a pénzt, e pillanatban nem tudható. A Hír Tv adásai 1,7 millió háztartásba, azaz 4,5-5 millió emberhez juthatnak el, az április 17-i Figyelőben megjelentek szerint nézettségéről viszont mást mond a csatorna vezetője és a műszeres méréseket végző cég (előbbi 800 ezer és 1,2 millió közötti számról tud, az AGB szerint tavaly szeptemberben a 18 évnél idősebb lakosságból 233 ezren nézték egy percnél tovább az adót). Borókai Gábor nyilatkozatai szerint az évi mintegy másfél milliárdos költségeket az idén már fedezik a kábelszolgáltatóktól és a reklámokból származó, üzleti titkot képező bevételek.

Mészáros Bálint

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.