A Hír Tv "jobbos" kötődése a kezdetektől nem titok. A csatornát működtető részvénytársaságot pár hete megvásárló új tulajdonosok kapcsolatba hozhatók az előző befektetők egy részével is, de ennél érdekesebb az összefonódásuk az Orbán-kormány alatt jelentős gazdasági érdekeltségeket kiépítő cégekkel.
Az első hazai televíziós hírcsatorna 2002 decemberében kezdte meg adását, először napi nyolc, majd januártól tizenhét órányi programot kínálva. A honlapjuk tájékoztatása szerint "független és tárgyilagos híreket közlő, kiegyensúlyozott vita-, háttér- és elemző műsorokat kínáló vállalkozás" mögött álló Hír Televízió (HT) Rt. elnök-vezérigazgatója Borókai Gábor egykori kormányszóvivő lett. Az rt.-t húsz magánszemély alapította 20 millió forintos jegyzett tőkével. A befektetők "közös nevezőjeként" a sajtóban Bálintfy Gábor ügyvéd-vállalkozót emlegették, amit ő rendre cáfolt - tény, hogy valóban nem volt tulajdonrésze a társaságban. Igaz, az akkori legnagyobb részvényes (ötmillió forint), a kanadai illetőségű Pocsai Alex Bálintfy veje és üzlettársa volt.
Miután az rt. megegyezett a kábeltelevízió-szolgáltatókkal, tavaly februárban a cég alaptőkéjét a befektetők 376,8 millióra emelték. Így lett a modellügynök Pocsai Alex részesedése 80, testvéréé, Pocsai Lajosé 70 és a végül mégis kötélnek álló Bálintfyé 45 millió forint. Utóbbi személy döntését a HVG-nek nyilatkozó Borókai így indokolta: "Olyan mértékben összefüggésbe hozták a televízióval, hogy nem látta értelmét a kimaradásnak." A tulajdonosok ekkor még úgy kalkuláltak, hogy a vállalkozás 6-7 év múlva saját lábára áll, és nyereséges lesz. Néhány hónap elteltével azonban Borókai arról beszélt, hogy "a pluszfejlesztésekhez szükségünk van újabb tőkebevonásra", idén februárban pedig a híradások már "a tulajdonosi kör megerősítéséről folytatott tárgyalásokról" számoltak be.
Az egyik
"Megerősítés" helyett márciusban a teljes pakett gazdát cserélt. A társaságnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint "a csatorna további sikereihez újabb, jelentős befektetésekre, fejlesztésekre van szükség, ezért fájó szívvel az eladás mellett döntöttünk. Olyan új tulajdonosokat kerestünk, akik garantálni tudták a csatorna továbblépését, és biztosítják szellemiségének megőrzését is." A HT 3768 darab, egyenként 100 ezer forint névértékű részvényét Töröcskei István (1127 db), az Inforg Rt. (905 db) és a Pro Aurum Rt. (1736 db) szerezte meg, a vételárat nem hozták nyilvánosságra. A társaság igazgatóságának továbbra is Borókai maradt az elnöke, vezérigazgatónak azonban a Simicska Lajos által fémjelzett Mahir-csoport egyik érdekeltségétől, a Hung-Ister Rt. hasonló posztjáról érkezett Fazekas Csabát igazolták. Töröcskei Istvánnak egyébként közvetlen rálátása volt az "árura", hiszen a vásárlást megelőzően majdnem egy évig a HT felügyelőbizottsági tagja volt. A tisztségre Bálintfy javaslatára választották meg, lévén régi ismerősök: 1991-ben Töröcskei volt a Kulturbank elnök-vezérigazgatója, Bálintfy ugyanott felügyelőbizottsági tag, egy évvel később, amikor Töröcskei a Magyar Hitel Bank vezérigazgatója, utóbbi ott tűnik fel felügyelőbizottsági tagként. (Mindkét pénzintézetnél vezető tisztséget töltött be akkortájt a későbbi Phare-miniszter, Boros Imre is.) A Pro Aurum felügyelőbizottságában pedig megtalálható Ruff Zoltán, aki tavaly májusban került a HT igazgatóságába.
Az új tulajdonosok közös jellemzője, hogy számos személyi és üzleti kapcsolattal kötődnek az Orbán-kormány favorizált autópálya-építőjéhez, a Vegyépszer Rt.-hez. Tekintve, hogy szálösszekuszáló képességét már a sztrádaépítéskor al-al-vállalkozói hálózat kiépítésével bizonyító Vegyépszer (és holdudvara) tulajdonosi ábrája leginkább egy "ezerlábú" nyomtatott áramkörre hasonlít, csak néhány fontosabb összefüggés bemutatására vállalkozhatunk.
A nyilvános cégadatok szerint az Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó Rt. (Inforg) a Vegyépszer egyik részvényese. Az Inforg vezérigazgatója és többségi tulajdonosa Nánásy Csaba, aki a Vegyépszer másik részvényesénél, az Épszer-Unió Rt.-nél előbb igazgatósági, majd felügyelőbizottsági tisztséget töltött be. Korábban Inforg-érdekeltségek voltak az autópálya-építések egykori legfőbb alvállalkozói, a VIA 21 Rt., valamint a Magyar Útépítő (Maút) Kft. is: előbbiben ekkor Nánásy igazgatósági, utóbbiban felügyelőbizottsági tag. De idén május 3-áig a felügyelőbizottsági tagok között találhattuk Nánásy Csabát a Virex Kft.-ben is, melynek jelenleg 70 százalékos tulajdonosa a Vegyépszer, a papírok többi részén pedig az Inforg, az Épszer-Unió és több, a Vegyépszer Rt. 100 százalékos tulajdonában levő cég (Mahíd 2000 Rt., Vegyépszer Kft., Maút Kft.) osztozik.
A másik, a harmadik
A Pro Aurum Vagyonkezelő Rt. 2003 júniusában vált ki az Inforgból, miközben annak öt és fél milliárdos saját tőkéjéből 3,1 milliárdot vitt magával. A Pro Aurum tulajdonosa, Sárkány Nagy Erzsébet, aki nem más, mint a sztrádaépítések központi figurájának, a Vegyépszer Rt.-t a kormányváltásig vezető (résztulajdonos, 2001 januárjáig elnök-vezérigazgató, azután 2002 májusáig elnök) Nagy Eleknek a testvére. A rokoni szálon túl is feltételezhető, hogy Nagy Erzsébet látott már aszfaltozógépet, hiszen tulajdonos volt a Maút Kft.-ben, neve felbukkan a VIA 21 Rt., valamint a szintén autópálya-generálkivitelező (és természetesen Vegyépszer-érdekeltségű) V-Ber Kft. felügyelőbizottságában. Az Épszer-Unió Rt.-nek részben tulajdonosa, 2001 májusáig igazgatósági tagja, a Vegyépszer Reorganizációs és Tanácsadó Kft.-nek ügyvezetője. Töröcskei István 2003 májusá-tól idén márciusig - tehát már a cég "nagy korszaka" után - volt a Vegyépszer igazgatósági tagja, továbbá december óta ő a Pro Aurum Rt. vezérigazgatója.
Az exbankár, jelenleg az Equilor brókercéget is vezető Töröcskeinek a Fidesz-érában pozíció is jutott: 1998-tól négy éven keresztül ő volt az állami tulajdonú Magyar Exporthitel-biztosító (Mehib) Rt. elnöke. Az Eximbankot és a Mehibet a Boross-kormány 1994-ben alapította, addig az exportot finanszírozó állami bank és a kivitel biztosítója egy szervezetben, az Export-garancia Rt.-ben működött. Az MSZP-SZDSZ-koalíció 1995-ben közös irányítás alá vonta a két intézményt, majd az Orbán-kabinet ismét megkettőzte a vezető testületet; ekkor került a biztosító élére Töröcskei.
A tizenkét állami gazdaság körön belüli szétosztásakor, 2001-ben is gondoltak Töröcskeire: az ÁPV Rt.-től a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) került agrárcégek egyikében, a Gödöllői Tangazdaság (GT) Rt.-ben szerzett tulajdonrészt. A privatizáció a dolgozók vagyonhoz juttatásának nevében speciális technikával történt: a cégeket könyv szerinti értéken, kedvezményes hitelek igénybevételével lehetett megvenni abban az esetben, ha a vásárló olyan társaság, melyben a dolgozók legalább 70 százaléka tulajdonos. Gödöllőn ez 74 százalékos volt, de a létszámaránynak nem sok köze volt a végül kialakuló tulajdonrészhez, így a vásárlásra létrejött Kartali Vagyonkezelő Rt.-ben a menedzsment Menagro Rt.-je több mint 50 százalékkal szerepelt. A Menagro legnagyobb részvényese 37,5 százalékos részesedéssel az MFB által a GT felügyelőbizottságába delegált Töröcskei.
Nánásy Csaba szintén klubtagnak tekinthető: neve a 2002-es országgyűlési választások két fordulója között privatizált Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Rt. kapcsán is felbukkant. (Megjegyzendő: e kapós cég egy részét az 1998-as választásokkor a szocialistákhoz közel álló Arago-csoport vette meg, majd egy évvel később a Simicska-féle APEH nyomására eladta az MFB-nek.) A záloghitelezési és műkincs-kereskedői piacon vezető szerepet betöltő, többmilliárdos ingatlan vagyonnal rendelkező BÁV 48 százaléka az Inforg-tulajdonú és Nánásy vezette Pro-Cash Rt.-hez, 46 százaléka az OTP-hez került. Egy évvel később azonban az OTP - némi haszonnal - továbbadta részesedését a szintén Inforg-érdekeltségű Szövetkezeti Ipari Központ Kft.-nek, tehát a papírok 94 százaléka - közvetve - Nánásyék birtokába került. A szálak összeérnek: az Inforg-Pro Aurum szétváláskor az utóbbinak jutott a 2,5 milliárd forinton nyilvántartott Pro-Cash-részvénycsomag.
A BÁV eladását - csakúgy, mint a tizenkét agrárcég magánosítását - a kormányváltás után megtámadta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ám a rendőrség bűncselekmény hiányában rövidesen megszüntette a nyomozást. Érdemes megemlékeznünk arról is, hogy a Vegyépszernek úgymond megágyazva (ugyanis később ő került birtokon belülre) az Inforg egy leányvállalatán keresztül kivette a részét a Főtaxi megszerzéséből is, míg a fuvarozócég ingatlan vagyona a VIA 21-nél landolt. (A BÁV-on keresztül egyébként a pénzverde Könyves Kálmán körúti ingatlanja is a Vegyépszer érdekeltségébe került - lásd: Telek a zaciban, Magyar Narancs, 2004. március 4.)
A jobboldali kabinet által gazdagított üzletembereknek immár van tévéjük is. Az, hogy a hírgyár vajon jó befektetés-e, és később bőven megtérül vagy inkább viszi a pénzt, e pillanatban nem tudható. A Hír Tv adásai 1,7 millió háztartásba, azaz 4,5-5 millió emberhez juthatnak el, az április 17-i Figyelőben megjelentek szerint nézettségéről viszont mást mond a csatorna vezetője és a műszeres méréseket végző cég (előbbi 800 ezer és 1,2 millió közötti számról tud, az AGB szerint tavaly szeptemberben a 18 évnél idősebb lakosságból 233 ezren nézték egy percnél tovább az adót). Borókai Gábor nyilatkozatai szerint az évi mintegy másfél milliárdos költségeket az idén már fedezik a kábelszolgáltatóktól és a reklámokból származó, üzleti titkot képező bevételek.
Mészáros Bálint
