„Utánuk fogunk menni”
FGYA_1000_top_story_lead.jpg

Interjú

„Utánuk fogunk menni”

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. május 25.

Belpol

Az embereknek elegük van abból, hogy mindig gyűlölni kell valakit, ezért a Momentum arról beszél, hogy milyen országot szeretne – mondja Fekete-Győr András, aki szerint korai még politikai szövetségekről beszélni, csak az biztos, hogy a Fidesszel, az MSZP-vel és a DK-val kizárt a koalíció.

Magyar Narancs: Volt időtök pihenni az elmúlt hónapokban?

Fekete-Győr András: Januárban indult el a kampány az olimpiai népszavazásért, azóta csak kis időnk volt pihenni. Február közepéig gyűjtöttük az aláírásokat, azóta járjuk az országot, beszélgetünk az emberekkel, múlt héten pedig az első nagy tüntetésünket is megrendeztük, ezeket mind nagy sikerként éljük meg. Pár napja jöttem haza Berlinből, ahol egy kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, a magyar demokrácia állapotáról és a Momentumról beszéltem, valamint elkezdtük szervezni az ottani helyi szervezetet is. A folyamatos sikerek, a fejlődő közösség rengeteg energiát ad, hiába dolgozunk sokat, nem érezzük fárasztónak.

MN: Hogyan lehet felkészülni a kormányzati támadásokra? Nyilván számít rá az ember, ha politizálni kezd, de más megélni azt.

FGYA: Tudtuk előre, hogy támadni fog a propagandagépezet, ezzel együtt vágtunk bele a politikába. Engem személy szerint még nem nagyon vettek elő, talán kivárnak, és később pörög majd fel a propagandagépezet, ha úgy gondolják, hogy nagyobb károkat tudnak okozni. De a mi múltunkban nincs semmi, amit ellenünk lehetne fordítani. A titkosszolgálatok valószínűleg megfigyelnek minket, ez is része a félelem rendszerének, amit meg akarunk változtatni.

MN: Tesztek valamit a megfigyelés ellen?

FGYA: Használunk titkosított rendszereket, amiket nehéz megfigyelni. A telefonjainkat lehallgatják, de a munkánkat ez nem akadályozza, rejtegetnivalónk nincsen. Ez az érzés persze nem tesz jót a közösségnek, de akkor is meglépjük, amit tervezünk, és elérjük, amit akarunk. Orbán rendszerének egyik alapeleme, hogy megfélemlítse azokat, akik kifejeznék a nemtetszésüket. Azokra az emberekre pedig, akiknek gyenge az érdekérvényesítő képességük, hat is ez a félelemkeltés. A Momentumban viszont biztonságban érezzük magunkat, mert ez a közösség megvédi tagjait, legyen szó jogi segítségnyújtásról vagy álláskeresésről.

MN: Hányan vagytok most a Momentumban?

FGYA: Jelenleg 370-400 tagunk van, és további 1100 ember felvétele van folyamatban. Az olimpiai népszavazásról szóló kampány óta alaposabb lett a felvételi, van részletekbe menő interjú, és keresünk közös ismerősöket a tagjelöltekkel, akiktől tudunk kérdezni a jelöltről. A tagjelöltekkel amúgy nem szokott probléma lenni, az interjúztatással csak a rosszindulatú, beépülni akaró személyeket akarjuk kiszűrni.

MN: Kik jelentkeztek az utóbbi hónapokban?

FGYA: Szerencsére sokféle ember jött, művészek, futárok, informatikusok, vállalkozók, targoncások, gyógypedagógusok, többnyire olyanok, akik korábban nem foglalkoztak tudatosan politikával, és ha nem látnák a reményt, talán most sem tennék. Ők most úgy érzik, hogy cselekedni akarnak, és azonosulni tudnak a Momentum szolidaritáson és teljesítményelvűségen alapuló európai értékrendjével. Az interjúkból az is kiderül, hogy sok volt Fidesz-szavazó is csatlakozik hozzánk. Míg az alapításkor 25 év volt az átlagéletkor, ez felment 35 körülre, és folyamatosan nő, tehát ez már nem egygenerációs mozgalom. Jelentkeztek a legkisebb falvakból is, 100 alapszervezetünk van alakulóban. A nagyobb hazai városok mellett olyan településeken is, mint Dabas vagy Hajdúszoboszló, de ott vagyunk Kolozsváron, Londonban és Brüsszelben is. Egyre több helyi erős ember, polgármester keres meg minket, hogy ismerkedjünk meg. Hatalmas mennyiségű tudás és elszántság halmozódott fel a Momentumban. Mindezt nagyon inspiráló átélni.

MN: Kik ezek a helyi erős emberek?

FGYA: Véleményvezérek, munkaadók, kisebb települések független polgármesterei. Ők úgy érzik, hogy jobb egy országos párt része lenni. Neveket csak akkor fogunk mondani, ha már végleg eldőlt, hogy a Momentumban politizálnak tovább.

MN: Korábban nyilatkoztad, hogy elismert szakemberek is segítenek a háttérben. Ők kicsodák?

FGYA: Van egy széles szakértői kör is, amely segíti a munkánkat. A Költségvetési Felelősségi Intézet például a költségvetéssel kapcsolatos tapasztalatait adja át, és a módszertanban is segítenek. A programalkotásunk folyamán terveink szerint egyre több, most még háttérben dolgozó szakember lép majd a nyilvánosság elé. Meg kell törnünk a félelem rendszerét, hogy ne megbélyegzés, hanem elismerés járjon azért, ha valaki politikai vagy választási programot ír szakértőként.

MN: A Medián legutóbb 2 százalékon mérte a Momentumot, ezzel elégedett vagy most?

FGYA: Három hónapja léptünk a nyilvánosság elé, egy év van a választásokig, és nagyon turbulens a politika Magyarországon. A május elsejei tüntetés viszont fordulópont volt, mert sok olyan visszajelzést kaptunk utána, hogy most már látják, kik vagyunk, értik, mit akarunk, és ez a támogatottságunkban is meg fog mutatkozni.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

MN: Mindig elmondjátok, hogy jövőre a kormányváltás a cél, de mi lenne az a minimum eredmény, amivel már nem lennél csalódott?

FGYA: Más célunk nem lehet, mint a 2018-as kormányváltás. Ha nem fejezzük be a rendszerváltást és nem mutatunk ajtót annak a politikai elitnek, amely az elmúlt 27 évben ide juttatta az országot, Magyarország úgy lemarad, hogy már nehezen lesz visszaút.

MN: Kik a potenciális Momentum-szavazók?

FGYA: Mindenkit érdekeltté akarunk tenni abban, hogy közösen építsük újra Magyarországot, ezért mindenhonnan várjuk a társadalmi támogatottságot a falvakig és a külföldön élő magyarokig bezárólag. A mi politikai közösségünktől tudást, tapasztalatot, segítséget, pozitív élményeket kapnak a tagjaink és szimpatizánsaink. Közösséget, közös értékrendet kell adni az embereknek. Egyre több konzervatív, akár véleményformáló is szimpatizál velünk, a tüntetésünkön például ott volt Lukácsi Katalin és Király Miklós is, ennek pedig nagyon örülünk. (Lukácsi a CEU-ügy miatt lépett ki a KDNP-ből, Király az ELTE jogi karán tanszékvezető, korábban Orbánt támogatta, ő szintén a CEU miatt emelte fel a szavát – K. A. Á.)

MN: A különböző társadalmi csoportokat másként kell megszólítani, mert másra rezonálnak a különböző élethelyzetben lévő emberek.

FGYA: A legtöbben biztonságos, kiszámítható országban szeretnének élni, ahol jól működnek a dolgok. Erre a legtöbben rezonálnak, és a Momentum alapvetően ezt akarja elérni. Országjárásunkon nem egyórás előadásokat tartunk, hanem órákon át beszélgetünk a helyiekkel. Ezt a jó szokást kormányra kerülve is meg kívánjuk tartani.

MN: Attól nem tartasz, hogy sokakat taszíthat, hogy egy kalap alá veszitek Orbánt és Gyurcsányt? Lehet utálni mindkettőt, de túlzás egyenlőségjelet tenni közéjük.

FGYA: Magyarország a rendszerváltás után nem lett sikeres ország, és ennek személyi felelősei is vannak. Az országot vezető politikusok közül kiemelkedik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc. Nem gondolom, hogy túlságosan elvetemült volna őket felelősség szempontjából összemosni. Az nyilvánvaló, hogy Orbán ma már sokkal kártékonyabb politikát folytat, mint előtte bárki, de az ő rendszerének megágyazott egy másik politikai erő, Gyurcsány vezetésével. Ők mindenképp gátjai az ország szükséges megújulásának.

MN: Folyamatosan közösségről beszéltek, de a pártokkal való összefogást kizárjátok. Nincs ebben ellentmondás?

FGYA: Amikor közösségről beszélünk, akkor emberek közösségéről van szó, nem pedig pártokéról: politikai értékrendeket összekeverni nem helyes, ez már többször kiderült. Egy összefogásban vagy egy választási pártnál, melyben több vezető személyiség van, az emberek nem tudják, hogy kinek van érdemi befolyása a vezetésre, mi lesz a pontos irány. A konkrét ügyekben együttműködés persze teljesen más. A Momentum Paks 2 ügyében elsősorban az orosz befolyás veszélye miatt, míg az LMP elsősorban az atomellenessége miatt szeretne népszavazást. Az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatban pedig egyetértünk a Jobbikkal is, de ugyanígy fontos a jelenleg is aktívan Moszkvához köthető politikusok kivizsgálása, az álhírportálok leleplezése, és a szélsőséges félkatonai szervezetek megfékezése.

MN: A választási rendszer adott, az pedig a legerősebb pártot jutalmazza, és ez most a Fidesz.

FGYA: Ez azt jelenti, hogy 2018-ra nekünk kell a legerősebb párttá válnunk.

MN: Az időközi választások azt mutatják, hogy legalább a koordinált indulás szükséges a Fidesz legyőzéséhez.

FGYA: 2018-ban az egyéni választókerületek (evk) minden korábbinál fontosabbak lesznek. Ezért az a célunk, hogy mind a 106 körzetben olyan jelöltet állítsunk, aki felveszi a versenyt a Fidesszel. Ehhez szükség van pénzre is, de a legértékesebb erőforrás az ember. Budapesten van olyan választókerület, ahol már több mint 100 tagunk van, de annyian jelentkeznek az ország összes pontjáról, hogy lesznek esélyes jelöltjeink.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: De lehet, hogy pont a momentumos jelölt indítása segíti győzelemhez a Fideszt.

FGYA: Most arra koncentrálunk, hogy mindenhol legyen erős jelöltünk. Ha ez nem mindenhol sikerül, akkor lehet erről beszélni, és akkor majd akár arról is lehet tárgyalni, hogy más pártok hol lépnek vissza a Momentum javára.

MN: És ha a választások után csak úgy lehet leváltani a Fideszt, ha a Momentum koalícióra lép más párttal?

FGYA: Amikor egy új párt megjelenik és részt vesz a közélet alakításában, az hatással van a többi párt viselkedésére is. Nem látható előre, melyek azok a politikai közösségek, amelyekkel együtt tudnánk működni. Ehhez is idő kell, meg kell ismerni az ott dolgozó embereket. Az viszont kizárt, hogy a bűnös pártokkal, a Fidesszel, az MSZP-vel vagy a DK-val mi koalícióra lépjünk: nem érdemlik meg, hogy a bizalmunkkal megtiszteljük őket.

MN: A Fidesz előnye indulásból óriási, elég csak a médiafelületekre gondolni.

FGYA: A Fidesz médiafölényére az a válaszunk, hogy az emberek erősebbek tudnak lenni, mint a média. Ezért is szólítottuk fel a május 1-jei tüntetésünk résztvevőit, hogy legyenek ők a médiánk. Ha a Momentum jelenléte egyre több helyen lesz olyan erős, mint Budapesten vagy Szegeden már most, akkor ellensúlyozni tudjuk a kormánymédiát. Országszerte kijavítottuk a propagandaplakátokat, országszerte tervezzük helyi, nyomtatott lapok indítását, most indult az első országos plakátkampányunk, az Indítsuk be Magyarországot. A következő választáson nagy hatása lesz a közösségi médiának is, erre is nagy hangsúlyt fektetünk. A sok munka mellett ennek vannak anyagi vonzatai is. Most felajánlásokból működik a Momentum, ami egyrészt nagyon felemelő érzés, másrészt óriási felelősség, hiszen ezért a bizalomért folyamatosan meg kell dolgozni. Ha valamit rosszul csinálunk, balul sül el egy tüntetés vagy egy kampány, akkor a támogatók legközelebb kétszer is meggondolják, hogy adjanak-e pénzt. Most a tagok önkéntes alapon dolgoznak a Momentumban, ez örökké nem fenntartható, de 2018-ig biztosan az.

MN: A gazdasági háttér megteremtésével foglalkoztok? Felkerestek vállalkozókat, hogy segítsenek?

FGYA: Vendégei voltunk a szekszárdi Magyar Vállalkozói Szalonnak, találkoztunk mezőgazdasági vállalkozókkal is, ők mind nagyon fontosak a jövő szempontjából, a vállalkozók partnerei a Momentumnak. Ők is befektetnek egy politikai vízióba, ha nem is feltétlenül anyagi értelemben. Azt a tabut viszont le kell dönteni, hogy a politikát nulla pénzből kell csinálni. A politika, a szervezetépítés pénzbe kerül, és szerencsére ezt egyre többen felismerik. A mikroadományok a legjobb formái ennek – a közösségi finanszírozásban óriási potenciál van, és ez biztosítja a függetlenséget. Ha jönnek mecénások, akik úgy adnak támogatást, hogy nem kérnek érte semmit cserébe, és nem korrupt módon szerezték a pénzüket, azt nagyon szívesen elfogadjuk.

MN: Volt már ilyen felajánlás?

FGYA: Milliós nagyságrendben már volt, de a felajánlások 95 százaléka két- és tízezer forint közötti összeg. Sok külföldön élő magyar is támogat minket.

MN: Fontos, hogy lesz programotok, amit néhány választó biztos el is fog olvasni, de azzal szemben ott van a Fidesz jelszavakkal operáló, milliókat elérő folyamatos kampánya.

FGYA: Most a politika nagyon otrombán és bután kommunikál, tőlünk ilyet soha nem fognak látni a választók. Az embereknek elegük van abból, hogy mindig gyűlölni kell valakit, s a mi kommunikációnkban sokkal hangsúlyosabb a pozitív vízió, annak elmondása, hogy mit szeretnénk elérni. A szakpolitikákat valóban nem lehet elmondani három mondatban, de egy kreatívan megalkotott, hatperces videóban már igen.

MN: A pozitív hangvétel miatt van, hogy viszonylag keveset beszéltek a Fidesz korrupciós ügyeiről?

FGYA: A Fidesz körüli korrupciógyanús ügyeket majd a kormányra kerülésünk után felállított pártfüggetlen nyomozó és bűnüldöző szervek és az ügyészség vizsgálják ki. Sok politikus már nem lenne szabadlábon, ha ezek az intézmények elvégeznék a dolgukat. Mi politikai szervezetként azt tudjuk tenni, hogy megteremtjük mindennek az intézményi hátterét. A korrupció onnan kezdve felszámolható, a politikusok elszámoltathatóak, és el is kell őket számoltatni. Véget kell vetni annak, hogy ez egy következmények nélküli ország. Erre számítsanak a rabló, korrupt politikusok. Utánuk fogunk menni.

MN: A NER lebontásához elegendő megnyerni egy választást?

FGYA: Az elmúlt években megtanultuk, hogy parlamenti kétharmaddal mindent át lehet írni: csak a Fidesz nem élt, hanem súlyosan visszaélt ezzel a felhatalmazással. De egy ekkora többséggel lehet okosan is bánni. A jelenlegi választási rendszer pedig pont azt segíti, hogy egy éppen megerősödő közösség könnyebben jusson kétharmados többséghez. A NER-t leváltani és új rendszert indítani ezzel lehet, és ezt az új rendszert kell majd konszolidálni hosszú távon. Alaposan ki kell elemezni, hogy kormányra kerülésünk esetén hogyan bontható le a 2010 után kiépített intézményi rendszer, és hogyan változtatható át egy haladó és szabad rendszerré. Az építkezéshez idő kell, a Momentum előtt most hosszú távú projekt áll. Mi 30 évvel ezelőtt születtünk, most kezdtünk politizálni. A mi lelkesedésünk kiegészül a tapasztaltabbak tudásával és bölcsességével, és majd kiderül, 30 év múlva hogyan néznek vissza ránk. Remélem, úgy, hogy mi voltunk azok, akik megreformálták a közügyeinket, és akik Magyarországot méltó helyére, Európa élmezőnyébe vezették.

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.