Visszautasítják a tiltakozó debreceni professzorok, hogy a rektor lekommunistázta őket

  • narancs.hu
  • 2021. február 28.

Belpol

A Debreceni Egyetem alapítványi működésbe tolása ellen szót emelt 21 professzor azt írja, soha semelyik párt érdekét nem képviselték, szemben a rektor állításával, amelyben aljas politikai indítékot látnak.

"Az egyetemünk rektora újra nyilvánosan negatívan minősített bennünket véleményünk kifejtése miatt. Állításával szemben sohasem volt szándékunk valamely pártnak az érdekeit képviselni" – írta a Debreceni Egyetem magánkézbe adását és annak módját kifogásoló 21 professzor a közösségi oldalán, miután Szilvássy Zoltán rektor február 25-én azt állította: „ezt a huszonegy professzort, akik ugye Facebook-csoportot is alakítottak, őket valamennyiüket a Magyar Szocialista Munkáspárt és utódpártja tagjai között lehet megtalálni”.

A professzorok elismerik, valóban vannak közöttük néhányan, akik politikai szerepet is vállaltak már - rektori, dékáni, szakszervezeti vezetői posztokat töltöttek be az egyetemen -, de nagy többségüknek nincs semmilyen pártpolitikai tevékenysége, "az pedig mindannyiunk számára sértő, ha alantas politikai indítékot magyaráznak bele állásfoglalásunkba" – írják a rektor kommunistázására reagálva.

Mint megjegyzik, közösségükhöz tartozás egyedüli kritériuma, hogy olyan dolgokat mondjanak ki, amelyek az egyetemi polgárság egy részét zavarják, egyetemük hírnevét és megbecsülését csorbítják. Facebook-csoportjukat pedig azért alakították, mert nem volt más választásuk: bár a modellváltással, annak tárgyalásmódjával kapcsolatos aggályaikat a Bölcsészettudományi Doktori Tanács állásfoglalásában eljuttatták az egyetem vezetéséhez, de véleményük kifejtésére nem volt lehetőség egyetemi fórumokon.

Ahogy a narancs.hu is beszámolt róla, január 25-én a 21 professzor nyílt levélben kifogásolta, hogy az egyetem szenátusa a január 21-i rendkívüli és zárt ülésén – 65 igen, 0 nem, 3 tartózkodás mellett – támogatta a fenntartónál „a DE állami alapítású, fenntartó-vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, saját vagyonnal rendelkező egyetemmé történő átalakulását.”

Ismereteik szerint ugyanis az egyetem közössége sem a 2021–24. évekre szóló Intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát előzetesen nem ismerhette meg. Szemben az egyetem közleményével nem történt széleskörű és intenzív egyeztetés az egyetem történetében talán legnagyobb horderejű változás tervéről, céljáról, indokairól, előnyeiről és hátrányairól, következményeiről. Kifogásolták, hogy a szenátus tagjai sem kaptak és így nem is osztottak meg dokumentált információkat választóikkal, jóllehet ez az egyetemi demokrácia alapja. A DE 21 professzora olyan egyetemben szeretne hinni, mely az értelmiségtől elvárt kritikus és konstruktív szellemű diskurzusra, szabad véleménynyilvánításra és valóságos demokráciára épül.

A 21 professzor valamennyien az MTA doktorai, hatan akadémikusok: Baranyi Béla, Bazsa György, Farkas Etelka, Fábián István, Gáspár Attila, Gát György, Hoffmann István, Joó Ferenc, Kónya József, Kövér Katalin, Losonczi László, Maksa Gyula, Nagy László, Nagy Noémi, Orosz István, Páles Zsolt, Polónyi István, Rurik Imre, Sóvágó Imre, Tóth Imre, Tóth Valéria, Várnagy Katalin.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?