Noha a szónokok váltig állították, hogy a rendezvény civil kezdeményezés és nem a párt kampányának része, természetesen kampányesemény volt. Egy brutálisan meggyilkolt asszony volt az „apropó” a gárdistákkal, Jobbik-zászlókkal tarkított kampánygyűlésre.
|
A délutáni megmozduláson elsőnek egy soroksári asszonyt, Varga Ildikót, szólították a színpadra, aki kijelentette: „Ezúton szeretném jelezni, hogy amit a kerületi illetékesek tesznek a közbiztonságért, az nekünk vajmi kevés. Nem megfelelő a közvilágítás a bicikliutakon, kevés a rendőr, sőt nincs is önálló rendőrkapitánysága Soroksárnak”, majd megköszönte a „Jobbik párt segítségét a rendezvény lebonyolításában, mivel az első perctől maximálisan mellettünk álltak”.
Ha eddig bárki azt hitte, hogy a szombati esemény az lenne, aminek a Jobbik beállítja – civil kezdeményezés –, és Vona Gábor csak a soroksári polgárok kedvéért jött el, Lehmann Viktor beszéde után már biztosan nem hitte ezt. Noha a képviselőjelölt azzal indított, hogy „megmutatjuk, nem félünk a bűnözőktől, és bebizonyítjuk, hogy ez a demonstráció nem politikai kampány, hanem egy kollektív szövetség (sic!) szimbóluma”, másról nem is esett szó, csak a Jobbik önfényezéséről, illetve arról, hogyan képzeli el a párt a közbiztonságot.
„A helyi cigány önkormányzat elnöke azt mondta, hogy nem egy cigányt keresünk, hanem egy gyilkost. Lehet, hogy ő már tud valamit. Mert ugye, ha áldozat, akkor számít a származás, ha elkövető, akkor nem” – mondta Lehmann, majd feltette a költői kérdést: „Miért van több joga a bűnözőnek, miért bújhat el könnyebben azáltal, ha az etnikumát, a nevét nem lehet megtudni?” A Jobbik válasza a jelölt szerint a nemi erőszakot elkövetők azonnali kémiai kasztrációja lenne, majd hozzátette azt is, hogy a „három csapás helyett legyen egy csapás!”, az viszont nem derült ki, hogy mit értett pontosan ezalatt. Ehelyett a kerületi önkormányzat tehetetlenkedéséről beszélt, saját rendőrkapitányságot, nagyobb rendőri jelenlétet követelve. „Egy tragédia kell, hogy egy szórólapot produkáljanak, amiben újabb ígéretek vannak” – utalt a polgármesteri hivatal sebtiben összerakott tájékoztatójára, miszerint Soroksár hamarosan a béke és a közbiztonság szigete lesz. A Jobbik viszont „nem csak beszél, de cselekszik is”. „Az Országgyűlésben kezdeményeztük a kerületi önálló rendőrkapitányság felállítását, és a Jobbik fővárosi frakciója egy előterjesztést nyújtott be, hogy a kerékpárúton legyen közvilágítás, mert úgy látszik, csak akarat kell” – jelentette ki Lehmann, s reményét fejezte ki, hogy a rendezvény „hangja eljut az Országgyűlésig és mindenkiig, aki érdemben tud tenni Soroksárért”.
Vona Gábor pártelnök viszont arról beszélt, hogy mi mindent tenne a Jobbik kormányra kerülése után a közbiztonságért. A pártelnök szerint a rendőrségnek vissza kell adni a becsületét, csendőrséget kellene felállítani, és a Magyar Gárda (Vona szavaival a „pozitív energia”) is a támogatásukat élvezné. „Ne legyen ma jó bűnözőnek lenni Magyarországon, ne a tisztességes emberek rettegjenek ebben az országban, hanem a jeges veríték csorogjon minden bűnöző hátán!” – figyelmeztetett a pártelnök, és ő is a „három csapás helyett egy csapást” szlogennel (és az ezzel járó kémiai kasztrációval) jött: „Mi kivonjuk az ilyen vadállatokat a forgalomból” – mondta. Vona megosztotta hallgatóságával azt is, hogyan változtatna pártja a jelenlegi börtönviszonyokon: „Mi olyan börtönöket szeretnénk, melynek lakói nem kerülnek egy forintjába sem ennek az országnak, sőt még ők termelnek, mi a börtönöket az egész nemzetgazdaságba szeretnénk bevonni” – igaz, nem részletezte, ezt miként képzelik. A pártelnök afelől sem hagyott kétséget, hogy a Jobbik a halálbüntetés pártján van. A beszédeket követően a néhány száz fős közönség a gyilkosság helyszínére vonult, hogy gyertyát gyújtsanak az áldozat emlékére. Vona Gábor nem tartott velük.