A Szabolcs megyei rendőr-főkapitányság nyomozója, Orosz István rendőr őrnagy előterjesztésében - amelyben azt kéri a helyi ügyészségtől, hogy újabb három hónappal hosszabbítsa meg a nyomozást Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter ellen - többek között ezt írta: "alapos gyanú merült fel a Btk. 225. paragrafusában meghatározott hivatali visszaélés bűntettének elkövetésére dr. Baja Ferenccel szemben, aki a Hunalco Rt.-nek jogtalan előnyt biztosított, hivatali kötelességét, a területfejlesztési alap felhasználásával kapcsolatos jogszabályokat szándékosan, a tárcaközi bizottság figyelemfelhívása, véleménye ellenére megszegte." A kisvárdai ügyészség elutasította a kérelmet, mert nem merült fel újabb tényállás, Szabadfi Árpád rendőrfőkapitány pedig a kiszivárogtatás ügyében rögtön belső vizsgálatot kezdeményezett, a dokumentum ugyanis nem volt publikus, de "ismeretlen tettes" eljuttatta két országos napilap szerkesztőségébe. Bizonyára nem véletlenül az MSZP-tisztújítás előtt.
Az ügy és vizsgálata
A levél leírja, hogy Baja Ferenc úgy ítélt oda 80 millió forintos támogatást az egy palackozóüzemet létesítő Hunalco Rt.-nek - közismert nevén a zsurki vodkagyárnak -, hogy a cégnek nem volt építési engedélye, tevékenységi körében nem szerepelt a szeszgyártás és palackozás, valamint a beruházását nem "kedvezményezett területen" valósította meg. Ráadásul az építkezés már akkor elkezdődött, amikor az rt tulajdonosai a pályázatot beadták.
A zsurki szeszkazánok a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) két alapjának egyikénél, a területfejlesztésinél pályáztak (a másik a Környezetvédelmi Alap). A rendőr feljegyzése szerint a minisztériumnak el kellett volna utasítania az rt pályázatát. Baja úgy döntött a pénz odaítéléséről, hogy azt nem támogatta a pénzalap elosztását előkészítő tárcaközi bizottság.
"Igen, másként döntöttem, mert rossz volt az elosztó rendszer, nem volt elég árnyalt. Hasonló módon másként döntöttem a rétsági TDK esetében vagy a mátészalkai Ceis-nél, ezek jónak bizonyultak", mondta Baja Ferenc a Narancsnak, és hozzáfűzte: nem a rendőr-főkapitányság, hanem egy vizsgálótiszt jegyzi az előterjesztést, amelyről ő csak a sajtóból értesült. Magát a levelet szakmai tévedések sorozatának tartja (ezt szerinte "az ország bármelyik szakértője alátámasztaná").
A zsurki ügyben volt már egy parlamenti vizsgálat, ami a fideszes Balsay István egy évvel ezelőtti interpellációja nyomán kezdődött. Az Izsó Mihály (FKgP) vezette testület azonban csak a miniszteri döntés jogszerűségét firtatta, és arra a megállapításra jutott, hogy Baja nem követett el jogsértést, és nem vállalt a megengedhetőnél nagyobb szakmai kockázatot, amikor felülbírálta a tárcaközi bizottság döntését. A vizsgálódó képviselők nem találtak olyan információkat, amelyek a Hunalco Rt. és a kapcsolódó társaságok, valamint Baja érdekeltségére utaltak volna. A jelentés leszögezi, hogy a pályázatban vállalt kötelezettségek nem teljesültek, mivel csak rövid időre valósult meg a tervezett 160 fő foglalkoztatása. A jelentést 13 igen és 3 nem szavazattal fogadta el a testület. A három ellenszavazó a jelentés pontosságával és szerkesztésével nem volt megelégedve.
Az utolsó szó joga
A Területfejlesztési Alap pénzelosztó rendszere úgy működött, hogy - a tárcaközi bizottság javaslata alapján - a végső döntést Baja hozta. A pénzt a kincstár folyósította, de csak azután, hogy a pályázó teljesítette a feltételeket, mondta a leköszönő miniszter, és hozzátette: "Zsurk esetén éppen a kötelező jelzálogjog miatt kaphattuk vissza a pénzt, pontosan 55,4 millió forintot, a Hunalco Rt. ugyanis ennyit hívott le a 80 millióból. Jelenleg csak a kamatok miatt folyik a per."
A Területfejlesztési Alap elosztó rendszere egyébként ma már másként működik, a regionális területfejlesztési tanácsok döntenek mindenben, és ebbe a miniszternek már nincs beleszólása.
"Sok olyan pályázat volt, amelyik végül nem felelt meg a végső kritériumoknak, azaz nem kötöttünk szerződést. A tárcaközi bizottság minden döntése nyilvános volt, minden eleme visszakereshető. A rendőrségi levél semmiféle új információt nem tartalmaz a parlamenti vizsgálóbizottság jelentéséhez képest, és ezért tekintem ezt az egészet politikai típusú támadásnak. Most a magam szabadságharcát vívom, hogy végül kiderüljön az igazság."
"Zsurk nem látszik jó döntésnek"
De nem csak a zsurki szeszfőzdének megítélt támogatás volt - akár Baja személyétől függetlenül is - zűrös: Csuja László, a KTM másik pénzalapjának, a Központi Környezetvédelmi Alapnak kezelőbizottsági tagja a Narancsnak elmondta, hogy az elmúlt években több milliárd forintnyi támogatás odaítélésénél szegték meg a jogszabályokat. Példaként a Mátrai Erőműnek odaítélt 600 millió forintot és a Perion Monokra tervezett akkumulátorfeldolgozójának 700 milliós támogatását említi. Ezeknél a beruházásoknál elemi engedélyek is hiányoztak, és csak az erőteljes lobbizásnak köszönhető, hogy a KTM megadta a támogatást (az előkészítő bizottságban egyébként az igazságügyin kívül minden minisztérium képviselteti magát). Csuja fájlalja, hogy míg levegőtisztaságra mindössze 240 millió forint jut, addig milliárdos támogatásokról döntenek szabálytalanul.
Igaz, az összegeket az említett pályázók soha nem kapták meg - nem hívhatják le addig, amíg nem felelnek meg minden követelménynek -, de ezeket a pénzeket másra sem lehet felhasználni, ott rohadnak csendben a számlákon.
Baja szerint "Csuja úr olyan dolgokról mond véleményt, ahol nem bíráltam felül a tárcaközi bizottság véleményét, a testület döntött úgy, ahogy döntött. Azzal pedig egyetértek, hogy a Környezetvédelmi Alap szétosztásának rendszerét is át kell alakítani."
Baja úgy emlékszik, hogy Csuja az általa említett esetekben kisebbségben maradt a tárcaközi bizottságban. "Nem állítom, hogy nem követtünk el hibákat, de ezeket próbáltuk kivédeni. A tárca tavaly 50 milliárd forintot osztott el, az Állami Számvevőszék mindkét alapot megvizsgálta, komolyabb hibát nem talált. Egy ilyen volumenű döntéssorozatban előfordulhatnak hibás döntések is. Zsurk nem látszik jó döntésnek, hiszen a cég tönkrement, akkor lett volna jó döntés, ha most 160 ember dolgozna ott."
Baja Ferenc ezekben a napokban egyre koncentrál: a nyilvánosság előtt és az MSZP-n belül be akarja bizonyítani, hogy nem követett el törvénytelenséget, az MTV 1 Aktuális című műsorában egy hosszas jogi okfejtésbe bonyolódva azonban jelezte: nem kéri mentelmi jogának felfüggesztését. Hogy igazát elismertesse, először az MSZP elnökségéhez, választmányához és a párt országos egyeztető bizottságához fordul. "Bocsánatot kérek, de túl nagy ez a kabát, amit rám akarnak aggatni."
A párton belüli szolidaritás csak addig érvényes, amíg a vádak be nem bizonyosodnak. Ha az újságok által felvetett gyanú tényeken nyugszik, akkor ettől az MSZP a lehető legkeményebben elhatárolja magát - mondta az ügy kapcsán kedden Kovács László leköszönő külügyminiszter, az MSZP frakcióvezetője egy győri sajtótájékoztatón. Horn Gyula szerint viszont csak arról van szó: egyesek nehezen tudják elfogadni, hogy Baja Ferenc az MSZP választmányának az elnöke, ezért megpróbálják őt a tisztújító kongresszus előtt lejáratni.
Hornnak különben meggyőződése, hogy Baja az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta a kormányban. Lelke rajta.
- kr -
