Diplomáciai jegyzet

Putyin kozákjai

szerző
Ara-Kovács Attila
publikálva
2014. júl. 19., 09:00
kommentek
4
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az oroszoknak el kell gondolkodniuk azon, meddig éri meg nekik olyan csoportocskák támogatása, melyeket ugyan felhasználhatnak bármire, de semmilyen tekintetben nem ellenőrizhetnek. És amelyek olyan válságokba sodorhatják bele Oroszországot, amilyeneket aligha lehet előre látni vagy megjósolni. A maláj gép tragédiája erre több mint elrettentő példa.

Azt követően, hogy ismertté vált: (1) a Kelet-Ukrajna felett elpusztult maláj Boeing 777-tel egy rakéta végzett, s nem a fedélzetére felcsempészett bomba, (2) a gép Amszterdamból indult Kuala Lumpur felé, már nagy biztonsággal ki lehetett jelenteni: az elkövetők a Donyeck-medencében tevékenykedő orosz szakadárok lehettek, különösen ez utóbbi körülmény vált perdöntővé. A légtérbe nyugatról belépő gépet ugyanis az ukrán légirányításnak (Ukraeroruh) – feltehetően a lemberginek (Lviv) – azonnal észlelnie kellett, mintegy átvéve azt a lengyelektől, majd át kellett adnia a kijevi légiirányításnak. A gépet tehát polgári járműként azonosították s mire az orosz határtól mindössze 20-25 kilométerre lévő Torez település körzetébe ért – itt következett be a tragédia július 17-én, helyi idő szerint 16.20-kor –, nagy valószínűséggel az orosz légiirányítás már át is vehette az ukrántól, nyilvánvalóan azonosítva, hogy polgári járatról van szó.

false

Az ukrán vagy az orosz felelősség teljességgel kizárható, elvégre egyik országnak sem fűződött érdeke ahhoz, hogy előidézzen egy ilyen súlyos, nemzetközi válsággal fenyegető tragédiát. Épp ellenkezőleg: már az elmúlt két nap eseményei és reakciói is jelzik: mind Kijev, mind Moszkva felfogta: a kelet-ukrajnai harcok kimenetele múlhat azon, hogy a nemzetközi közösség végül is kire bizonyítja rá a bűncselekményt.

Az első moszkvai reakciók – Vlagyimir Putyin cinikus kijelentése, hogy egyrészt az a kormány felelős a bűncselekményért, amelyik területén az megtörtént, illetve, hogy Kijev felelőssége nem vitatható, hisz a szakadárok elleni megújult ukrán fellépés következménye a maláj gép pusztulása – nagy felháborodást keltettek. Ezt azonban rögtön korrigálni igyekeztek azzal, hogy felhagytak a szakadárok mentegetésével, s kijelentették: a hozzájuk került fekete dobozhoz nem hajlandók hozzányúlni, sőt azonnal átadják az ez ügyben eljárni hivatott nemzetközi szerveknek. (Csak az egyik fekete dobozról volt szó, a másikat később találták meg, s azt alighanem a szakadárok már szintén át is adták a nemzetközi vizsgáló személyzetnek.) Moszkva akarata játszhatott szerepet abban is, hogy a szeparatisták, akik kezdetben hallani sem akartak arról, hogy külső megfigyelőket engedjenek a gép roncsainak közelébe, órákon belül megváltoztatták a véleményüket, s azóta már a helyszínre is érkeztek az illetékes szervek szakértői – elsősorban malájok.

Milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek eldönthetik, kik, honnan és hogyan semmisítették meg a 298 embert szállító repülőt?

1. Percekkel azt követően, hogy a tragédia bekövetkezett, Igor Sztrelkov – valódi nevén Igor Girkin, az úgynevezett Donyecki Népköztársaság katonai főparancsnoka, korábbi GRU-ezredes, aki már a Krím elszakításában is szerepet játszott – azt posztolta a legnagyobb orosz közösségi oldalon, a Vkontakte.ru-n, hogy: „Épp lelőttünk egy repülőgépet Torez mellett, egy AN-26-ost.” Amint elkezdtek szállingózni a hírek arról, hogy mégsem ukrán katonai szállítógépről volt szó, Sztrelkov/Girkin igyekezett a beírást azonnal eltüntetni.

2. Az ukrán hírszerzés közzétett két telefonbeszélgetést. Az egyiket 16.40-kor, tehát 20 perccel a gép megsemmisülése után rögzítették, s ezen egy bizonyos Igor Bezler, az ukránok szerint orosz hírszerző, helyi orosz katonai parancsnok jelenti Vaszilij Geranyinnak, az orosz hadsereg ezredesének: „Épp lelőttünk egy repülőt. A Minera-csoport. Jenakievo mellett zuhant le.

3. Ugyancsak az ukrán hírszerzés tett közzé egy másik beszélgetést is, melyet a katasztrófa után 40 perccel rögzítettek, vagyis helyi idő szerint 17 órakor. Az „Őrnagy” fedőnevű személy jelentette egy másik, „Görög” fedőnevű személynek: „A csernukinóiak voltak, akik lelőtték a gépet, a csernukinói ellenőrző pontról… Száz százalék, hogy egy személyszállító gépről van szó, a fedélzeten mindenki civil volt.

4. Barack Obama, anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna az elkövetőket, július 18-i nyilatkozatában egyértelművé tette: a) a repülőgépet föld-levegő rakétával lőtték le, b) a rakétát a kelet-ukrajnai szakadárok által ellenőrzött területről lőtték ki. Két ilyen egyértelmű kijelentés nem hangozhatott volna el, ha az amerikai hírszerzésnek ne lennének bizonyítékai.

Mai programok
Az elkövetkező napok – illetve hetek – sorsdöntőek lesznek az ukrajnai válság lezárását illetően. Az nyilvánvaló, hogy Kijev olyan esélyt kapott függetlenségi céljai megvalósítására, amilyenre eddig nem számíthatott. A háromszáz ember tragédiája hozzásegítheti az országot, hogy lezárja belső konfliktusait, elvégre a szeparatisták ezt követően már egyáltalán nem számíthatnak a világ eddigi elnéző, jobbára semleges magatartására. Putyinnak pedig el kell gondolkodnia azon, meddig éri meg neki olyan csoportocskák támogatása, melyeket ugyan felhasználhat bármire, de semmilyen tekintetben nem ellenőrizhet. És amelyek olyan válságokba sodorhatják bele Oroszországot, amilyeneket aligha lehet előre látni, megjósolni. A maláj gép tragédiája erre több mint elrettentő példa.

Nem kétséges viszont, hogy Kijev ezt követően megkettőzött, sőt megsokszorozott katonai erővel lép majd fel a „donyecki kozákokkal” szemben, s e tekintetben bírni fogja a világ szimpátiáját. Mi több, számíthat ennél többre is. Egyelőre nehéz megítélni, mi volt az értelme a Petro Porosenko ukrán államfő minapi törvény-előterjesztésének, amely külföldi haderő bevonását engedélyezné ukrajnai műveletekbe, de tény: valami nagyon hasonló is kisülhet ebből, mint ami 1995-ben Horvátországban lejátszódott, amikor komoly amerikai irreguláris katonai segítséggel az addig eléggé gyengén teljesítő horvát haderő két nap alatt elsöpörte a föld színéről a Krajnai Szerb Köztársaság nevű agresszív kis enklávét.

szerző
Ara-Kovács Attila
publikálva
2014. júl. 19., 09:00
kommentek
4
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 4
    Kurta Viktor
    2014. július 26., szombat 07:03
    A térség destabilizálása egyetlen országnak állhat érdekében: Oroszországnak. Havonta mutatja meg hódító, területszerző szándékait. Háborús bűnös, csakúgy mint Izrael, a civil lakosság gyilkolászása miatt. Vagy mint a Hamasz, a terrorcselekmények miatt.
  2. 3
    Semsei Leena
    2014. július 19., szombat 19:18
    Egyetlen állítással vitatkozom: ezeket a "csoportocskákat" nem felhasználja Putyin, hanem irányítja. A propagandgépezettől kezdve a grúz (abház, oszét) csecsen, dagesztáni harcokon át a Krím lecsatolásáig minden a Kreml által történik, annak irányításával.
  3. 2
    István Balogh
    2014. július 19., szombat 11:55
    ...@SaRo ..ezért kár volt ennyit pötyögnöd..:(
  4. 1 SaRo
    SaRo
    2014. július 19., szombat 11:21
    Nem szeretem a bizonyítékot/bizonyítást nélkülöző szemellenzős, kizárólag hangulatkeltésre (befolyásolásra, terelgetésre) szolgáló nettó hazugságokat. Ez a cikk erre példa.
    Megelőlegez (pontosabban, nem is igényel) bármiféle bizonyítási eljárást. Prejudikál. Bűn így tálalni bármit is...

    .."az elkövetők a Donyeck-medencében tevékenykedő orosz szakadárok lehettek"..
    Hol a hitelt érdemlő, egyértelmű bizonyítás, hiteles/ített bizonyíték? Az eset súlyára (és lehetséges következményeire) való tekintettel, nem kellene megvárni egy alapos, független, hitelt érdemlő vizsgálat eredményét, bizonyítékait?

    .."Az ukrán vagy az orosz felelősség tejességgel kizárható, elvégre egyik országnak sem fűződött érdeke, hogy előidézzen egy ilyen súlyos, nemzetközi válsággal fenyegető tragédiát."..
    Ez így kijelentve, szimpla butaság. Többféle spekuláció lehetséges, jelen pillanatban nincs (nem lehet) egyen válasz a (cui prodest) kérdésre.

    .."a hozzájuk került fekete dobozhoz nem hajlandók hozzányúlni, sőt azonnal átadják az ez ügyben eljárni hivatott nemzetközi szerveknek."..
    Kényszer, vonakodás nélkül, azonnal a helyes megoldást választották (nem mellesleg, kifogták a szelet néhány vitorlából...). Nemzetközi (több oldalról kontrollált) vizsgálat kell.
    (Kell jó adag rosszindulat ebbe a/z (orosz) döntésbe bármit is belemagyarázni, önkényesen, eleve cinkelt...)

    A négy pontban összefoglalt "bizonyítékok", semmire sem bizonyítékok.
    Tele van a You Tube ezeknél jobb amatőr alkotásokkal. Én is készítettem/töltöttem fel sk. szerk. "művet".
    Nem hiteles, bárki feltehet hasonlót (pláne. ha érdekét szolgálja).
    Ha hitelesíthetőek (időpont, feltöltő személye, "alias" szereplők, stb.), az már más...

    Obama azt mondta.... Obama sok mindent mond (döntse el mindenki a szavahihetőségét, a szabadon választott műfaja...)
    .."ha az amerikai hírszerzésnek ne lennének bizonyítékai.".. Elő a farbával (ha van). Ez ismét bizonyítatlan feltételezés. (Mellesleg, gyakran nem kell nekik casus belli sem ; csinálnak, gyártanak, ha érdekük úgy kívánja). Semmit sem bizonyít...

    Jelen állás szerint, egyetlen TÉNY megkérdőjelezhetetlen: lezuhant az utasszállító, meghalt 298 ember. Ennyi a tény.
    Semmilyen bizonyítékkal nem állt még elő senki, a rakétára nézve (feltételezés, valószínű).
    Semmilyen bizonyítékkal nem állt még elő senki, hogy (feltételezve a rakétát) ki indíthatta (ha...).

    És végül, az újságíró megcáfolja saját gondolatmenetét:

    Állítás:
    ."Az ukrán vagy az orosz felelősség tejességgel kizárható, elvégre egyik országnak sem fűződött érdeke, hogy előidézzen egy ilyen súlyos, nemzetközi válsággal fenyegető tragédiát."..

    Cáfolat:
    .."Nem kétséges viszont, hogy Kijev ezt követően megkettőzött, sőt megsokszorozott katonai erővel lép majd fel a „donyecki kozákokkal” szemben, s e tekintetben bírni fogja a világ szimpátiáját."..
    És a lóláb:
    Idegen hadsereg (USA, NATO, földönkívűliek, stb.) bevonása a harcokba.
    Az oligarchák harcába.




Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Ara-Kovács Attila

„A gonosz győzelmének záloga, hogy a jó emberek ne tegyenek semmit.” – E. Burke

Ara-Kovács Attila
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk