Kálmán C. György: Magánvalóság (Az egyszerűség kedvéért)

  • 2000. december 21.

Egotrip

Mondom is a feleségemnek, hogy most már tényleg ideje volna csatlakoznunk a katolikus egyházhoz, olyan szép, szívhez szóló a hirdetésük, hogy ezer éve velünk vannak, és hát tényleg, ki, ha ők nem? Ezer év, az nem semmi (százezer légy nem tévedhet, ahogyan a vicc mondja), ők lesznek a nyerők, itt volna az ideje belépni, vagy hogy is mondják ezt.

Az egyszerűség kedvéért

Mondom is a feleségemnek, hogy most már tényleg ideje volna csatlakoznunk a katolikus egyházhoz, olyan szép, szívhez szóló a hirdetésük, hogy ezer éve velünk vannak, és hát tényleg, ki, ha ők nem? Ezer év, az nem semmi (százezer légy nem tévedhet, ahogyan a vicc mondja), ők lesznek a nyerők, itt volna az ideje belépni, vagy hogy is mondják ezt.

Az a kérdés csak, hogy mennyi macera: ki kell-e tölteni papírokat, van-e valami kötelező tanfolyam (munkavédelmi, ilyesmi), vizsga, esetleg valami fájdalmas vagy kellemetlen beavatási izé. És azért az sem mindegy, hogy anyagilag mi lesz a balansz: hogy van ez az egyházi adóval, mit lehet leírni, visszajön-e valami, vagy csak lelkiekben. Mindenesetre ha nem akarjuk, hogy az adónk egy százaléka eltűnjön a nagy állami zsebben, nem ártana végre elköteleznünk magunkat.

Épp úgy, ahogyan választások idején: hiába állt az ember szívéhez a legközelebb mondjuk a Magyar Szociális Érdekek Védelmének Zöld Frontja, azért csak valamilyen nagyobb pártra szavazott, mert különben a nagy semmibe hullott volna a voksa. Akinek semmi esélye, azt fájó szívvel bár, de felejtsük el. Márpedig így lesz ez az egyházakkal is: szigorú, de bölcs törvény, hulljon a férgese, a kapitalizmus farkastörvényei, a végtelen szétforgácsolódás megakadályozása, az adminisztráció csökkentése, racionalitás. Ha egy egyház nincs jelen Magyarországon száz éve, vagy nem működik itt legalább harminc éve szervezett formában, vagy - és ez a legfontosabb - nem éri el az egyszázalékos támogatottságot, akkor nem adhatjuk neki az adónk egy százalékát, ahogyan eddig szoktuk volt. Végre rend lesz, eddig is nehezen ismerjük ki magunkat a sok-sok egyház között, most akkor nem kell olyan hosszú listát silabizálni.

És az is nagyon bölcs döntés volt, hogy ezt a szabályozást a költségvetési törvénybe illesztették bele, minek aprózni. Nagy egységekben kell gondolkodni, az a sok parttalan parlamenti vita csak viszi az időt, a legfontosabb dolgokról ezek miatt nem lehet szó. Az ellenzék folyton csak kifogásokat keres, mindenbe beleköt, bezzeg a költségvetést szoros időkeretben kell tárgyalni, az ilyen csekélyke módosító indítványok viszonylag simán keresztülcsúsznak. Szükség van a törvényhozás racionalizálására is, legyen évente egy-két nagyobb törvény, és abba bele mindent, ami éppen fontos.

Itt az ideje, mondjuk, a vadgazdálkodásról szóló törvény újragondolásának, és ebből nem hiányozhat majd egy-két módosító indítvány a házkutatási szabályokról, a felsőoktatási finanszírozásról és az országimázs-központ újabb készenléti keretösszegeiről. Hiba lenne ezt a lehetőséget elszalasztani a frekvenciakiosztás és a reklámtevékenység újraszabályozására. Egy kapcsolódó módosító indítvány keretében jól el tudnám képzelni az államvallás bevezetését és a Miniszterelnöki Hivatal megerősítését szolgáló javaslatokat, s az indítványhoz függelékként csatlakozna az ebek szájkosárviselésének szigorítása.

Egyszerűbb, átláthatóbb legyen minden: kevesebb, de nagyobb törvény, kevesebb, de nagyobb egyház. Segíteni kell a polgárok tájékozódását ebben a bonyolulttá vált világban. A túl sok differenciálás, megvitatás, akadékoskodás, elkülönítés és jogászkodás nem vezet jóra. Nem a magyar ember természete ez.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.