Első változat

Mondvacsináltságok

szerző
Kálmán C. György
publikálva
2012. aug. 06., 11:00
kommentek
4
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Vigyázzunk azzal, mit (mikor és miért) tekintünk lényegtelennek, érdektelennek, elhanyagolható tényezőnek.

Sólyom László például beszédet mondott Aszófőn, aminek nagy híre ment, nem véletlenül: a volt államfő keményen ostorozta a jelenlegi kormány stílusát, egyes intézkedéseit, az alkotmányozást, sőt a média felületességét. Sokan sok mindenben igazat adnak neki, mások vitatják a beszéd megállapításait, persze – nekem sok minden nem tetszik benne, de most csak egy mozzanatot említek.

Sólyom szerint „az alaptörvény ellen felhozott kifogások legnagyobb része – a házasság mint férfi és nő kapcsolata, a magzat védelme, Isten nevének szerepeltetése – mondvacsinált”. Mondvacsinált – tehát alaptalan, nem igazi probléma, felfújt ügy, csakis azért létezik, mert mondva megcsinálták – azáltal hozzák létre, hogy beszélnek róla. Mindez tehát nem egyéb, mint (üres) fecsegés, duma, gyorsan túl lehet lépni rajta.

Hát – nem tudom.

Amit Lukács György írt az egyik legnagyobb magyar drámáról, Madách Az ember tragédiájáról, az vitatható, talán igazságtalan, provokatív – és érdekes. Lukács szerint a bizánci jelenet alapkonfliktusát (a homousion-homoiusion ellentétet) Madách egyáltalán nem érti, és úgy viszonyul hozzá, azzal a felháborodással, „amellyel a XIX. század felvilágosodott polgára viszonylik a középkor ideológiai harcaihoz”. Márpedig ez megöli a drámaiságot, állítja Lukács.

Másutt ezt írja a magyar filozófus: „Már gimnazista koromban – pedig akkor szenvedélyes ateista voltam – mélyen felháborított Az ember tragédiájának bizánci jelenete: Tankréd (és vele, érezhetően, Madách) állásfoglalása a homousion–homoiusion-vitában. Mert azt éreztem akkor, és érzem ma is, és érzi velem mindenki, akinek egy vallásos, egy metafizikai nívón élt élet iránt csak a legkisebb érzéke van: mi másért haljon meg valaki, ha keresztény, mint a hitért, mint azért, hogy Krisztus Istennel egynemű-e vagy csak hasonló hozzá? Hát nem ezen múlik minden?” (Lukács György: Ifjúkori művek [1902–1918]. Magvető, 1977. 703. – idézi Lörinczy Huba.)

Vagyis: bizonyos távolságból, perspektívából – vagy egyszerűen: bizonyos értelmezők számára – érdektelennek tetsző ügyek halálosan fontosak, életbevágóak lehetnek máskor, mások számára. Férfi és nő kapcsolata, a magzat védelme, Isten nevének szerepeltetése – mindez nem számít? Mondvacsinált? A keresztény-konzervatív, úri közép-államelnök szerint nyilván. Mit érdekli őt – és természetesen sokakat nem izgat –, hogy a meleg és leszbikus közösség tagjai hogyan élik meg azt, hogy csak másneműek köthetnek házasságot;  az abortusz kérdését az egyházi iránymutatás révén egyszer s mindenkorra megoldottnak tekinti; és talán kifejezetten hiányolná, ha Istent nem emlegetné az alaptörvény, nem is érti, mi lehet ezzel a probléma (és kinek lehet ezzel bármi baja). Nem – az efféle kérdésekre nemcsak Sólyom süket, hanem nagyon sokan –, de olyannyira, hogy fel sem fogják, mások hogy nem süketek ezekre. Azok – szerintük – csak mondvacsinálnak.

Mai programok
Sólyom valaha az Alkotmánybíróság elnöke volt, később a köztársaságé. Elvárható volna tőle, hogy ne bagatellizálja azokat az ellenvetéseket, amelyeket talán nem a többség és bizonyára nem eléggé hangosan fogalmazott meg. Át kellene látnia, hogy vannak ügyek, amelyek sokak számára nagyon is fontosak. „Hát nem ezen múlik minden?”

szerző
Kálmán C. György
publikálva
2012. aug. 06., 11:00
kommentek
4
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 4
    belll
    2015. január 03., szombat 14:32
    Liberális oldalon is teljes az inkoherencia: Ha megértőek vagyunk a homousion–homoiusion-vitával kapcsolatban, vagyis "Hát nem ezen múlik minden?" szintjére emeljük, akkor liberálisként az is tolerálni kellene, hogy a keresztények a keresztény értékekre is így gondolnak: "Hát nem ezen múlik minden?". Az azonos neműek házasságával kapcsolatban úgy gondolják, hogy egyik utolsó bástyája ezeknek az értékeknek, tehát úgy érzik, ezen múlik minden.
    Liberálisként így tekinteni a meleg házasságra, viszont nettó idiotizmus. Liberálisként konzekvensen a házasság intézményélnek a megszüntetéséért kellene küzdeni, nem pedig azt bővítgetni. Liberálisként ugyanis az a kérdés: Mi köze az államnak a magánélethez?
    Mióta tartozik az alapvető emberi jogok közé a házasodás? Az nem jog, az szabadság kérdése, ami szabadság ma is biztosítva van az LMBT-knek is. Olyan kapcsolatban élnek egymással amilyenben akarnak.
  2. 3
    Aleks Varga
    2012. augusztus 06., hétfő 19:19
    Nagyon szomoru ez. Valamikor az egyhaz es az allam szetvalasztasat torveny garantalta, Ezert kaptak az egyhazak adomentesseget. Ma azt latni hogy a valamikor liberalis, progressziv FIDESZ mara mar kereszteny nem demokrata partta valt, mert szukseguk volt azokra a valaszto tomegekre, akik a kulonbozo egyhazak ideologiai befolyasolasa utan politikai sikra vittek a hituket es ra szeretnek kenyszeriteni az ertekrendjuket a nem vallasos, vagy vallasat nem gyakorlo, ideologiailag semleges valasztokra. Amikor a Solyom fele beszedeket olvasom mindig kevert erzeseim vannak, mert meg olyan nimbusszal rendelkezo mint Solyom Laszlo, sincs kepben, nem erti hogy a demokracia nem errol szol, hogy egyes dolgokat le lehet seperni az asztalrol. Isten nevenek emlitese az alaptorvenyben olyannyira az ido kerekenek visszafele forgatasa, amire nem volt pelda meg a Magyar allam torteneteben. A hivo embereket nem szeretnem megbantani de tudomasul kene venniuk, hogy ne imadkozzanak az iskolakban, es akkor megigerjuk, hogy nem fogunk gondolkodni az O templomaikban.
  3. 2
    mandras
    2012. augusztus 06., hétfő 15:45
    Én ennél durvábbnak értelmezem Sólyom szavait. Azokat sajnálja le, akik diszkriminációnak tekintik a melegházasság lehetetlenné, a szüléskényszer lehetségessé, a vallás világnézeti primátusának kötelezővé tételét. Mit ugrálnak? Hiszen senki nem akarja őket lecsukni vagy elhallgattatni. Dehogy van itt diktatúra!
    Szóval Sólyom a jogállami orbánizmus szószólója. Ami az Orbán-rendszerből elfogadhatatlan, annak 3/4 részével egyetért, csak szerinte jogállami stílusban kellene megcsinálni. Hogy ez fából vaskarika? Na és!
  4. 1
    Lajkakutya
    2012. augusztus 06., hétfő 13:36
    Egy jogtudós, több mint húszévvel a rendszerváltás után biztosan érti, hogy miért fontos a demokratikus társadalom egésze számára az ideológiailag semleges állam. Amennyiben az ideológiailag semleges állam igényét mondvacsinált problémának tartja, az azt jelenti, hogy érti ugyan az igényt, de nem ért egyet vele. Az európai alkotmány vitájában kisebbségben maradtak azok a politikai erők, amelyek igent mondtak a vallás alkotmányos megjelenítésére.

    Alkotmányunk vallásos elkötelezettségű és ezzel egy alternatív európaiság-eszme, a vallásos aspektusú "közös európai ház" víziója mellett tettük le a voksunkat. Sokkal összetetteb jelenség ez, mint gondolnánk. Az öregebbek emlékezhetnek a Népszabadság közvetlenül a rendszerváltás után közölt, azt a térségünkben artikulálódó igényt vizsgáló cikksorozatára, amely a kelet-európai, volt kommunista országok romjain keresztény mintaállamok létrejöttét sürgeti. Nyilatkozata alapján úgy vélem, hogy ennek megvalósítását Sólyom László nem vonja kritika alá.

Komment írásához vagy regisztrálj

Összes blog Itt

Blog

még több cikk