Van baj: a magyarok 2/3-a szerint létezik Soros György pártja

  • 2018. január 29.

Fekete Lyuk

Sőt, lehet rá szavazni az áprilisi országgyűlési választáson.

Mindez a zoom.hu megrendelésére készült Policy Agenda közvélemény-kutatásából derül ki.

A kutatásban – amely ezerfős reprezentatív mintán, január 16. és 23. között készült – azt a hipotetikus esetet vizsgálta a Policy Agenda, hogy miként viszonyulnak a választók egy fiktív párt választási győzelmi esélyeihez.

Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint megnyerheti-e Soros György Pártja (SGYP) a tavaszi országgyűlési választásokat?”, a válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy nem, míg 2 százalék szerint valós győzelmi esélye van a – valójában nem is létező – pártnak.

Vagyis a magyar választók kétharmada – vélhetően a kormányzati propaganda hatására – azt hiszi, hogy az amerikai milliárdos saját párttal képviselteti magát a magyar országgyűlési választáson.

Mindössze a válaszadók 24 százaléka tud arról, hogy valójában nem is létezik ilyen nevű párt (ők azok, akik azt válaszolták, hogy SGYP nevű párt nem indul a választásokon), tíz százalék pedig nem tudott válaszolni.

A Policy Agenda kutatói szerint az mindenképpen ijesztő, hogy a „sorosozás” olyan mértékben hatott a magyar választókra, hogy könnyen elképzelhetőnek tartják, valóban felbukkanhat a választási lapon egy SGYP nevű – valójában soha nem létezett – párt.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.