Abszurdisztán a köbön: a kormány nyilvánosságra hozta a „Stop Soros” nevű törvénycsomag tervezetét

  • narancs.hu
  • 2018. január 18.

Fekete Lyuk

Mindig van lejjebb. Ennél is.

Februárban dönthet az Országgyűlés az illegális bevándorlás elleni újabb, az ország biztonságának növelése érdekében szükséges törvénycsomagról – közölte Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, adta hírül az MTI.

Nézzük csak meg, miről is van szó? A kormány ma hozta nyilvánosságra a törvénycsomag tervezetét, amit nemes egyszerűséggel csak „Stop Soros” néven emlegetnek. „A tervezet szerint a magyar állam elsődleges kötelessége és joga, hogy polgárait, valamint a nemzeti kultúrát megvédje. Minden olyan tevékenység, amely az illegális bevándorlás elősegítése, és bevándorlási nyomás fokozása irányába hat, a magyar államérdekkel szemben áll, egyben számszerűsíthető költségvetési kárt okoz.”

Ezért kitalálták, hogy „olyan szabályozásra van szükség, amely azonosítja a migrációt támogató szervezeteket és fellép Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető emberekkel szemben”. És mindezt hogyan képzelik el a gyakorlatban? Hát úgy, hogy megalkottak három törvényjavaslatot:

  • az illegális migrációt támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról,
  • a bevándorlási finanszírozási illetékről,
  • és az idegenrendészeti távoltartásról.

Az elsőben „a tömeges migrációt propagáló és támogató, valamint az illegális határátlépést elkövető és menekültügyi védelemben nem részesülő embert szponzoráló, egyéb módon támogató” szervezetek regisztrációs kötelezettségét írják elő, illetve a szervezet köteles nyilatkozni az előző évben érkezett – közvetlenül vagy közvetve külföldről származó – pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás mértékéről és annak felhasználásáról, a tevékenységhez kapcsolódó kifizetések pontos megjelölésével. Kötelezettség továbbá, hogy a külföldről származó pénzbeli juttatásokat az erre a célra létrehozott elkülönített bankszámlaszámon fogadhatja és az ide érkezett összeget csak a külföldi támogató írásban kifejezett hozzájárulásával szabad továbbutalni.

A második előírja a migrációt támogató szervezetek illetékfizetési kötelezettségét, és meghatározza, hogy az illeték mértéke a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás 25 százaléka legyen.

A harmadik szerint a távoltartást azokkal szemben rendelheti el a belügyminiszter, akik az illegális migránsok Magyarországra történő jogszerűtlen belépését és tartózkodását segítik, vagy akik ezen szervezeteket finanszírozzák. A kitiltás valamennyi schengeni belépési pont, illetve schengeni külső határ 8 kilométeres körzetére vonatkozik.

false

Nem nagy bravúr érzékelni az áthallást a törvényjavaslatok és aközött a néhány napja felmerült gondolat között, hogy Soros Györgyöt valahogy mégiscsak jó volna kitiltani az országból. Lázár János megjegyezte: „Mivel a törvény csak a jövőre nézve lépne hatályba, ezért kiváló alkalom lehet arra, hogy Soros György abbahagyja Közép-Európában az illegális migráció finanszírozását.”

Gulyás Gergely megszólalása pedig már tényleg csak hab a tortán, szerinte ugyanis ahhoz, hogy valakit ne lehessen Magyarország területéről kitiltani, a magyar állampolgárság igazolására van szükség. Arra a kérdésre, hogy ha Soros Györgynek nincs magyar útlevele és személyigazolványa sem, akkor kitiltható-e, így válaszolt: ha a feltételezés igaz, és az üzletember nem tudja állampolgárságát igazolni, akkor kitiltható.

A törvénycsomagot a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta, de erre igazából már nincs is szükség, hiszen annak „megalkotására a magyar polgárok adnak felhatalmazást, a népszavazáson részt vevők 98 százaléka egyértelműen elutasította a kötelező kvótát, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációban pedig 2,3 millió ember mondott egyértelmű véleményt, hogy egységesen erős fellépést akarnak az illegális bevándorlás ellen, a betelepítések helyett a határok megerősített védelmét szorgalmazzák”.

Nesztek, most megkapjátok!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.