Az új emberminiszter szerint a neveletlen gyerekeket meg kell nevelni, a hit- és erkölcstan nagyon jó, a műhiba pedig relatív dolog

  • narancs.hu
  • 2018. április 28.

Fekete Lyuk

Sikerült megtalálni Balog Zoltán méltó utódját.

Tegnap hivatalossá vált az új Orbán-kormány összetétele, és a miniszterekkel kapcsolatos pletykák jelentős része be is igazolódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) élére például valóban Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója került, akinek korábbi kijelentései a napokban bejárták az internetet. Kiderült például, hogy az új miniszter nem hisz az ősrobbanásban, ahogy szerinte a halálos betegségek többségét el tudjuk kerülni, ha betartjuk a Tízparancsolatot.

Most a 168 Óra Online szemlézte Kásler egy korábbi fellépését, ahol a leendő miniszter megint érdekeseket mondott.

Szerinte például az emberi gondolkodás egy fikarcnyit sem fejlődik, a világ pedig nem megismerhető, „mert nagyon sok olyan dolog van, amire egyetlenegy válasz van, az az Isten léte, nincs egyéb”. Kásler szerint akkor sincs olyan nagy gond, ha valaki se otthon, se az iskolában nem ismeri fel, hogy „mi a szép élet”, mivel az egyház ott van:

„Önök eldönthetik azt, hogy akarnak élni, és lehet élni szépen is, csak meg kell hallgatniuk, hogy lehet szépen élni, fel kell ismerni, hogy mi a szép élet. És ezt otthon, ha nem kapja meg valaki, és még az iskolában sem kapja meg valaki, akkor van nehéz helyzetben, de akkor még mindig támaszkodhat az egyházra, meg támaszkodhat saját magára.”

false

 

Fotó: YouTube/Echo Televízió


De Kásler kifejtette a műhibáról szóló véleményét is:

„Az, hogy műhiba, ez rendkívül relatív dolog. (...) Biztos, hogy a gyermekkel, aki meghalt vagy műhiba áldozata lett, egészen biztos, hogy ott volt mellette a Jóisten, és egészen biztos, hogy ez a kisgyermek megkapta a Jóisten segítségét, legfeljebb mi erről nem tudunk. Az, hogy az orvos megkapja-e a Jóistentől a feláldozást (sic!), vagy segítséget, hogy ezen túllépjen, az egy másik kérdés.

Bár az Emmiben vélhetőleg továbbra is lesz oktatási államtitkárság, végső soron ez a terület is a miniszter alá fog tartozni, így egyáltalán nem mindegy, mit gondol Kásler az oktatásról. Ezt gondolja:

„Az iskolában pedig nem folyik nevelés. Oktatni még úgy, ahogy oktatnak, többé-kevésbé tényszerűen oktatnak, ebben se vagyok biztos. A társadalomtudományokat rendkívül masszívan eltorzítva oktatják. Tehát azok a klasszikus értékek, ami az identitás részeit képezik, tehát ember vagyok, magyar vagyok, hívő vagyok, ésatöbbi, ésatöbbi, és a magyar kultúrának az elképesztő kincsestárát nem ismertetik meg a diákokkal. Na most a magyar nyelv nagyon plasztikus, akit nem nevelnek, az neveletlen. (...) Döntő fordulat volt, amikor az etika és a hittan oktatását visszaállították, mert legalább ízelítőt kap abból, hogy ilyen létezik.”

Kásler Miklósról szóló korábbi portrénkat itt lehet elolvasni.

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.