Bayer Zsolt bemutatja Mongóliát és a közös vérvonalat

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. február 2.

Fekete Lyuk

Szent Kelet Vesztett Varázsa címmel tizennégy részes dokumentumfilmet készített, amelyben Aba Sámuelről és a DNS-egyezésről is szó esik.

Mongólia különleges tájait járhatják be a nézők a Szent Kelet Vesztett Varázsa című, tizennégy részes, új magyar dokumentumfilm-sorozattal március 3-tól, minden vasárnap 16 óra 40 perctől a Duna csatornán – adta hírül pénteken az MTI.

A dokumentumfilm-sorozatot ismertető pénteki budapesti sajtótájékoztatón Bayer Zsolt, a sorozat írója és rendezője kiemelte, hogy szoros kapcsolatok fűzik össze a magyarokat és a mongolokat, melynek legnyilvánvalóbb jele kétezer közös szavunk.

A sorozat bemutatja az országot és annak lakóit, valamint feltárja a magyar és a mongol kultúra, történelem közös szálait is – mondta a sorozat írója és rendezője.

Az első, bevezető rész után következő 12 epizód a különböző régiókat ismerti, majd a záró adás során történészek és kutatók segítségével DNS-egyezéseket keresnek a magyarok és mongolok között, ami alapján egészen Aba Sámuelig visszavezethető a közös vérvonal – ismertette a sorozatot Bayer Zsolt.

Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) program főigazgatója hangsúlyozta, hogy a közmédia kiemelt feladata és fontos missziója nemzeti identitásunk megőrzése és gazdagítása.

„Szükséges ismernünk a múltunkat ahhoz, hogy utána választ tudjunk adni a jövő nagy kérdéseire” – tette hozzá. Pető is azt emelte ki, hogy nagyon sok közös kapcsolódási pontunk van a mongolokkal, ezeknek bemutatására is vállalkozott ez a filmsorozat, rendkívül erős képi világgal. Az első rész március 3-án, vasárnap délután lesz látható a Dunán.

 
Bayer Zsolt, a Szent Kelet Vesztett Varázsa című új magyar dokumentumfilm-sorozat írója és rendezője a produkciót bemutató sajtóeseményen, a Mongolian Yurt Budapest étteremben február 2-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

 A dokumentumfilm-sorozatban a mongol gasztronómia, kultúra és életmód elevenedik meg a Gobi-sivatagtól az Altai-hegységen át az ősi városig, Karakorumig. A forgatás során rénszarvaspásztorokhoz, Ulánbátorba és Moron városának buddhista szentélyébe, a főlámához is ellátogattak. A nézők a főláma kolostorában kaphatnak betekintést a buddhizmus és a sámánizmus világába, ezenkívül ellátogathatnak a Nadaam fesztiválra és egy, a civilizációtól teljesen érintetlen vadkempingezést is végigkövethetnek. Különleges drónfelvételeken láthatják az Altaj-hegység azon pontjait, ahova csak külön katonai engedéllyel léphetett be a stáb.

A sorozat készítői 2023 nyarán 40 napon keresztül forgattak Mongóliában, 8500 kilométeres utazásuk alatt többek között a forró sivatagba és fagyos hegységekbe is ellátogattak.

A Mongóliáról szóló tizennégy részes filmet Bayer Zsolt, a sorozat írója és rendezője álmodta meg. Kálomista Márton producerként végigkísérte a hónapokig tartó előkészítési fázist és az epizódok utómunkáját. A produkció szakmai támogatója Obrusánszky Borbála, Magyarország mongóliai nagykövete, anyagi támogatója pedig a Szerencsejáték Zrt..

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.