Először a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye landolt a postafiókunkban ma reggel: Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének feljelentése alapján, a Központi Nyomozó Főügyészség nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt a mai napon nyomozást rendelt el.
De még rá sem készültünk az ebédre, már megérkezett Árok Kornél levele: „Mai nap az alábbi levelet postáztam a Kaposvári Rendőrkapitányságnak, amelyben kényszerítés bűntette miatt feljelentést teszek.” Méghozzá, mint kiderül, Magyarország miniszterelnöke ellen.
Íme, alant közöljük betűhíven a két dokumentumot, amelyek bizony még össze is függnek egymással.
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Nyomozás indult Vida Ildikó feljelentése alapján
A Büntető Törvénykönyv szerint nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.
A rágalmazás bűncselekménye kapcsán fontos kiemelni, hogy az valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető.
Így az a kijelentés, hogy valaki „korrupt”, illetve „korrupciós cselekményt követett el”, az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.
| ||
A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a Büntető Törvénykönyv bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó személy (az ügy terheltje) számára a valóság bizonyítására.
A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz.
A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítást megfogalmazó személy nem tartozik büntetőjogi felelősséggel.
A valóságbizonyítás sikertelensége esetén ugyanakkor a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.
Amennyiben a rágalmazást hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el, az ügyet nem ún. magánvádas, hanem közvádas eljárás keretében kell vizsgálni.
Mivel a jelen ügyben a feljelentő által kifogásolt kifejezés Vida Ildikót nem mint magánszemélyt, hanem mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét érintette, és a hivatali működésével összefüggő cselekményre utalt, annak vizsgálata közvádas eljárásra tartozik.
A Központi Nyomozó Főügyészség a rágalmazás vétségének gyanúja ügyében rendelt el nyomozást, amely így nem meghatározott személy ellen folyik, ezért jelenleg minden olyan nyomozati cselekmény elvégezhető, amely közvetlenül nem érint mentelmi joggal rendelkező személyt.
Amennyiben az ügyben a beszerzett bizonyítékok alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merülne fel, azt kizárólag azt követően lehetne az érintett személlyel közölni, miután az arra jogosult szerv – a diplomatát küldő állam a saját hazai joga szerint eljárási rendben – a mentelmi jogát felfüggesztette.
Annak indokoltsága esetén, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő.
A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást.
Amennyiben a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult felfüggeszti, a nyomozás az adott személy gyanúsítotti kihallgatásával folytatódhat, ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni.
Budapest, 2014. december 15.
Dr. Keresztes Imre sk.
főügyész
| ||
Tisztelt Rendőrkapitányság!
Feljelentéssel kívánok élni Magyarország Miniszterelnöke ellen az alábbiak alapján:
Miniszterelnök Úr a napokban nagy nyilvánosság előtt, parlamenti felszólalása során utasítást adott Dr. Vida Ildikó asszonyt, a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal elnökének arra, hogy haladéktalanul tegyen feljelentést André Goodfriend, az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője ellen, ellenkező esetben eltávolítja posztjáról. (Az ominózus kijelentésről szinte valamennyi hazai médium beszámolt, így annak eredeti megszövegezése beszerezhető.)
Miniszterelnök Úr azonban a feljelentés jogcímét nem határozta meg, így abból az nem derül ki, hogy milyen jellegű jogsértés miatt kötelezi a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal Elnökét erre a lépésre.
| ||
Megítélésem szerint erre a lépésre a Miniszterelnök Úrnak nem volt joga, ezzel befolyásolta Dr. Vida Ildikót, quasi kényszerítette őt arra, hogy olyan dolgot tegyen meg, amelyet önszántából nem tett volna meg. Ez a hatályos Büntető Törvénykönyv 195.§. szerint („aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz”) megvalósítja a kényszerítés bűntettét. Emellett felmerülhet a hivatali visszaélés gyanúja is, nem beszélve egyéb munkajogi jogsértésekről.
A fenyegetés tényállása is igazolható, hiszen úgy nyilatkozott Miniszterelnök Úr, ha Dr. Vida Ildikó nem tesz eleget utasításának, akkor szankciókat léptet életbe vele szemben. Ezen fenyegetés hatására később a megfenyegetett személy teljesítette az utasítást.
Mint köztudott az amerikai ügyvivő úr ezt megelőzően olyan jellegű kijelentést tett a sajtóban, hogy az adóhatóság elnöke nemcsak eltűrte, hogy az általa vezetett szervezetnél korrupció jellegű cselekmények történjenek, hanem a jogsértések elkövetésében ő maga is részt vett.
Mindezek figyelembe vételével Miniszterelnök úr kötelességét is megszegte. Hazánk Miniszterelnöke hivatalos személy, és mint ilyen minőségében a törvény őt arra kötelezi, hogy amennyiben közvádas bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak gyanúját észleli, vagy szerez róla tudomást, úgy feljelentéssel kell élnie a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság felé.
Miniszterelnök Úr nem tett feljelentést korrupció jellegű jogsértések kivizsgálása iránt. Emellett tudomásunk van arról, hogy illetékes szervek folytatnak nyomozást az adóhatóságon belüli jogsértések felderítését illetően, mely eljárás folyamatban van – így annak eredménye Miniszterelnök úr előtt sem ismert. Úgy tett tehát utasítást, hogy nem győződött meg arról, hogy az ügyvivő úr kijelentése megalapozott-e, avagy annak semmiféle jogalapja nincs.
Ennek fényében jogszerűen nem utasíthatta volna Dr. Vida Ildikót. Amennyiben viszont magánindítványra üldözendő bűncselekmény történt (rágalmazás, becsületsértés, stb.), úgy annak megtételére szintén nem utasíthat senkit, nem beszélve annak elmaradása esetére ígért szankcióról.
Kérem T. Rendőrkapitányságot, hogy feljelentés alapján a szükséges intézkedéseket tegye meg, melyekről várom szíves tájékoztatását.
Kaposvár, 2014. december 14.
Árok Kornél
