Kitiltották a melegeket a szegedi Új Nemzedék Központból

  • narancs.hu
  • 2017. november 26.

Fekete Lyuk

Az irodáról még a homofóbiát ellenző matricát is leszedték.

A Szegedi LMBT Közösségért Csoport aktivistáival készült volna egy interjú, amelyben a tagok szívesen meséltek volna az őket megkereső lapnak – egyebek közt – a szegedi Új Nemzedék Központ (ÚNK) közösségi terében szerzett pozitív élményeikről. Megkérdezték a közösségi tér helyi vezetőit is, akik továbbították a lap kérdését a budapesti központba. „Ekkor érkezett a hidegzuhany: az erősen kormánykötődésű menedzsment nem csak a sajtószereplést tiltotta le, de a szervezet rendezvényeit sem engedélyezi tovább az ÚNK helyi közösségi terében” – közölte a helyi ügyekkel foglalkozó Szegedi Csípős blog.

A Szegedi LMBT Közösségért Csoport végül a már beharangozott filmklubját sem tarthatta meg, és a korábban kirakott, a homofóbiát ellenző "biztonságos tér" matricát is leszedték a bejáratról.

Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Kakas Béla, a megyei közgyűlés elnöke tavaly adta át a közösségi teret

Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Kakas Béla, a megyei közgyűlés elnöke tavaly adta át a közösségi teret

Fotó: ujnemzedek.hu

A kitiltást azzal magyarázták, hogy az LMBT-emberek érdekeit védő civil szervezet a kormányzati és uniós támogatásból működő Új Nemzedék Központ szerint „politizál”, amikor próbál beleszólni az őket érintő közügyekbe. Azt már a hírt szemléző 24.hu írja, hogy november 10-én tett ígéretet Szeged város közgyűlése arra, hogy a jövő évi esélyegyenlőségi program elkészítése során szem előtt tartják az LMBTQ-közösség igényeit is. A közösség tagjai tapssal fogadták az előterjesztést. Talán ez lehetett az a „politizálás”, amire az ÚNK vezetősége hivatkozott.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.