Szüret extra: Na, ki kezdte az ukrajnai háborút? – Bogár László szerint…

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 2.

Fekete Lyuk

Nagy napok állhatnak Bogár László mögött! A professzor a közelmúltban élete egyik legnagyobb felfedezését tette. A mi szerencsénk, hogy ezt meg is osztotta a Magyar Hírlap olvasóival.

false

Nos, a legfrissebb cikkében ugyan az apokalipszishez hasonlítja az ukrajnai eseményeket, ám meglátása szerint mindezért a legkevésbé okolható Putyin, a kelet-ukrajnai szeparatisták vagy éppen a vállalkozó Vologya bácsi a Krím félszigetről… Ahogy írja, „az Ukrajna körül kibontakozó apokalipszis egyetlen pozitív következménye, hogy kiderült, valóban a szó szoros értelmében apokalipszisről van szó, mert ez az ősi görög szóösszetétel azt jelenti, hogy ’lehull a lepel’, és most bizony lehullott a lepel”, majd gyorsan el is magyarázza, hogy miért. „Szóval lehullani látszik a lepel, az Egyesült Államok mint globális birodalom ugyanolyan szimpla rablóháborút folytat Oroszország ellen, mint Napóleon vagy Hitler annak idején. Ukrajna csupán jelentéktelen eszköz ebben a kibontakozni látszó világháborúban, ami mindig is kizárólag a globális dominanciáról, az erőforrások feletti uralomról szólt. Az amerikai impérium számára létfontosságú annak megakadályozása, hogy kialakuljon az a globális nagykoalíció, amelyet eurázsiai földhídként szoktak emlegetni. Ez az utóbbi két évtized során valóban kibontakozni látszó együttműködési rendszer szimbolikusan a Párizs–Berlin–Moszkva–Peking-tengellyel írható le.”

Ha bárki arra gondolna, hogy a szerző ezután Orbán Viktor zsenialitását ecsetelné – hisz rajta kívül azért nem nagyon erőlködik senki efféle tengely létrehozásában –, annak csalódnia kell (na, de Bogár elvtárs, micsoda hanyagság ez, Orbán elvtárs talál lazsál?). De nem tart sokáig ez a csalódott állapot! Mert Bogár azt is tudja, hogy Amerikának miért fontos annyira ez a balhé! Hát, elsősorban azért, hogy „Európa egyetlen évtizeden belül az amerikai palagáz importjára építse energetikai rendszerét, ami, lévén sokkal drágább, mint az orosz földgáz, az új függés mellett jelentősen rontaná Európa és főként Németország versenyképességét”. És ez még nem minden! Bogár szerint „a tartós ellenségeskedés végre megnyitna egy hatalmas, új piacot is a történelmének legmélyebb válságát élő amerikai hadiipari komplexum számára. Végül mindezt megkoronázza majd az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi egyezmény. Hogy minden akadály nélkül áraszthassa el a génmanipulált kukorica az Európai Uniót és persze a »szabad« Ukrajnát is, akadálytalanul onthassa kultúrszennyét Hollywood a már eddig is éppen eléggé szétvert lelkű Közép- és Kelet-Európára”.

Most már csak arra lennénk kíváncsiak, hogy ezek az mocskos amerikaiak miféle szerkezetekkel manipulálták Putyint, a ruszki tábornokokat, a kelet-ukrajnai szeparatistákat, meg még ki tudja kiket, hogy bedőljenek ennek az aljas provokációnak, és úgy táncoljanak a kalasnyikovjaikkal, ahogy Obamáék fütyülnek valami kultúrszennyes amerikai nótát?

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.