Vida Ildikó, az anyatigris – A legerősebb mondatok a kitiltását elismerő NAV-elnök interjújából

  • 2014. november 5.

Fekete Lyuk

A mai Magyar Nemzetben Vida Ildikó hivatalosan is elismerte, amit már hetek óta tud mindenki. A kitiltásról szóló interjúban azonban igazi gyöngyszemek is vannak.

Oké, a kezdés is erős a Csermely Péter által jegyzett interjúban.

„– Ön azok közé tartozik, akiknek az Egyesült Államokba való beutazását az amerikai nagykövetség nemkívánatosnak minősítette?
– Igen.

– Egyedüliként a NAV vezetői közül, vagy több kollégájával együtt?
– Többen vagyunk.

– Kik ők?
– A többieket nem szeretném megnevezni.

(…)

– Tehát tudja, hogy önön kívül kiket tiltottak ki?
– Igen, elmondták nekem.”

De jöjjenek a legjobb részletek, amikor Vida Ildikó előjön az „én is ember vagyok, ne bántsatok” szöveggel! Ezeket nem fogjuk elfelejteni soha!

„Azt, hogy szabadságra megyek, már régebben megszerveztem, most volt az őszi szünet, ekkor tudtam együtt lenni a gyermekemmel.

Másfelől viszont én is ember vagyok, és mélyen megrázott egyrészt maga az eljárás, amit példátlannak tartok, másrészt pedig az a minden tényállítást és bizonyítékot nélkülöző rágalomözön, ami rám zúdult és zúdul azóta is.”

OMG! De nézzük tovább, gyerünk, gyerünk!

„Tudom, hogy szerencsésebb lett volna hamarabb kiállnom a nyilvánosság elé. De ez az aljas támadás annyira megrendített, hogy napokig fel sem tudtam fogni, hogy mi történik velem. Egyszerűen most jutottam el idáig.”

De hogy bírta ki Csermely röhögés nélkül?! Vagy röhögött? Mi mást tehetett volna ennél a kérdésnél:

„Miért nevezi aljasnak az amerikai nagykövetség lépését?
– Az eljárásuk annyiban különbözik az ötvenes évek koncepciós pereitől, hogy azokat a pereket legalább lefolytatták.”

És még néhány csemege:

„Akkora ütést kaptam, hogy szükségem volt egy kis időre, hogy magamhoz térjek.”

„Anyatigristípus vagyok, és két családom van, az egyik a szűkebb családom, a másik maga a NAV. A végsőkig küzdeni fogok az igazunkért, és soha nem adom fel. Egyszerűen nem tehetek mást. Valaki, valahol, valamiért, arctalanul és minden konkrétum nélkül rám sütötte a bélyeget, hogy korrupt gazember vagyok, és akkor én mostantól éljek együtt ezzel a bélyeggel, tűrjem a rágalmakat, a rám zuhogó mocskot, tűrjem, hogy szétcincálják a becsületemet, hogy belegázoljanak a magánéletembe? Hát nem. Nem.”

A megejtő önvallomás itt olvasható teljes terjedelemben. Jó szórakozást hozzá!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.