Páneurópai piknik, augusztus 19., Sopronpuszta

  • 2014. augusztus 21.

Felszab

Mai posztunk egy résztvevő-szervező, Kóczán Zoltán elbeszélésén alapul.

Az eredetileg a debreceni MDF által kezdeményezett, és a soproni ellenzéki pártok által befogadott és megszervezett piknik eredeti célja egy magyar–osztrák baráti találkozó volt, egy közös sütögetés-borozgatás, és beszélgetés az európai gondolatról, népek barátságáról. („Igazából itt senki nem gondolt arra, hogy világraszóló eseményt csinálunk.”) Az osztrák sajtó cikkei nyomán azonban a világsajtó is foglalkozni kezdett a kezdeményezéssel. A balatoni kempingekben és a budapesti menekülttáborokban osztogatott német nyelvű szórólapok hatására pedig augusztus 19-én délelőtt már 2-300 keletnémet autó, lakókocsi, motor utasai várakoztak a beharangozott határnyitásra. Egy óra körül sajtótájékoztató volt a Lővér Szállóban, többek között Konrád György és a rendezvény két fővédnöke, Habsburg Ottó és Pozsgay Imre képviselőinek részvételével.

false

 

Fotó: Kóczán Zoltán/Europeana 1989

A forgatókönyv szerint délután háromkor lett volna a hivatalos határnyitás, de addigra a helyszínen hatalmas volt a felfordulás, a keletnémetek ugyanis már korábban ledöntötték a határkaput. Így azt a levert lakattal együtt újra fel kellett állítani, hogy a kamerák kereszttüzében újra megnyithassák. A soproni határőrök elegánsan középre és az egyik kapufélfához állva fogadták az Ausztriából hivatalos papírokkal érkezőket, míg a hátuk mögött keletnémetek tucatjai „osontak át” a másik irányba. A délutáni hatalmas eső gyakorlatilag véget vetett a pikniknek, de az éjfélig nyitva tartó kapun még sok százan távoztak Ausztriába, a szabadságba.

false

 

Fotó: Kóczán Zoltán/Europeana 1989

false

 

Fotó: Kóczán Zoltán/Europeana 1989

 

 

false

Fotó: Kováts Attila/Europeana 1989

false

 

Fotó: Kováts Attila/Europeana 1989

(Kóczán Zoltán és Kováts Attila teljes története hamarosan olvasható lesz a www.europeana1989.eu honlapon. Köszönet Bódai Zsuzsannának a képek válogatásában nyújtott segítségéért.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.