magyarnarancs.hu: Lubitsch színészként kezdte Berlinben. Mennyire volt jó színész?
Scott Eyman: Komikus színész volt, méghozzá jó komikus színész. Tele energiával, vitalitással, utcaszéles gesztusokkal. A maiak közül talán Mel Brookshoz állt a legközelebb. Hogy kifinomult technikával dolgozott volna? Távolról sem. Bevitte a poénokat? Tízből kilencet. A külseje miatt, mely jellegzetesen zsidós volt. Két út állt előtte: vagy karakterszínész lesz, vagy komikus. Ő az utóbbit választotta.
| ||
magyarnarancs.hu: Laughter in Paradise című könyvében Andrew Sarrist, a filmkritikusok istenét idézi, aki szerint Lubitsch korabeli alakításai mai szemmel kifejezetten antiszemitának tűnnek. Ez hogy jött ki Sarrisnek?
SE: Nézze, mai szemmel mindenki alkoholista, nem így van?! Mai szemmel mindenki valami. Az érzékenységünk az egekbe szökött. Lubitsch volt a némafilmek örökmozgó, dörzsölt figurája. Ismeri Budd Schulberg What Makes Sammy Run? című regényét? A negyvenes évek elején jelent meg, egy Lower East Side-i zsidó fiúról szól, Sammy Glickről, aki mindenkin átgázolva sikeres forgatókönyvíróvá küzdi fel magát Hollywoodban. Schulberg maga is zsidó volt, de csak úgy záporoztak rá az antiszemitizmust kiáltó kritikák. Micsoda marhaság! Minden iparágnak megvannak a maga Sammyjei, legyenek zsidók, keresztények, presbiteriánusok vagy ateisták. Schulberg jól ismerte Hollywoodot, hiszen hollywoodi családba született bele (apja, B. P. Schulberg a korai hollywoodi mogulok egyike volt – KG), s ezért tudta jól, hogy az amerikai filmipart, annak is főleg a produceri oldalát javarészt zsidók alkották. Ők alapították a boltot, miért ne alkalmazták volna a rokonaikat. Hollywood ma már a harvardi diplomások terepe, ki a megmondhatója, hogy ki zsidó és ki nem? Én biztosan nem. De abban az időben, amiről Schulberg írt, ez volt a helyzet. Hollywood túlnyomórészt zsidókból állt. Schulberg nem antiszemita regényt írt, hanem tényeken alapuló sztorit, majdhogynem publicisztikát.
| ||
magyarnarancs.hu: Rendben, Schulberget tisztáztuk, de mi a helyzet Lubitschcsal?
SE: Őt is tisztázzuk mindjárt, bár ő még annyi tisztázásra sem szorul, mint Schulberg. Lefogadom, hogy Lubitsch berlini komédiáinak a közönsége javarészt zsidókból állt. Híres szerepe volt Schuhpalast Pinkus – népszerű komikus figura volt a maga idején. Az úri közönség Pabstra vagy Murnaura fizetett be, aki viszont térdcsapkodós nevetésre vágyott, az az olyan néhány tekercses komédiákra ült be, mint Pinkus, a cipőboltok réme.
magyarnarancs.hu: Történelmi tény, hogy Lubitsch imádta Budapestet, és ennek a vonzalmának leginkább a berlini évei alatt hódolt. Megtehette, mert immár nemcsak színészként, de rendezőként is befutott. „Ha vakációra ment, mindig Budapestet választotta. Nagyon is kedvére volt a magyarok szex terén tanúsított gyakorlatiassága. Ez a praktikus szemlélet, bár híján volt a francia eleganciának, a képmutatást sem ismerte.” Ezek Lubitsch unokahúgának a visszaemlékezései. Felér egy szextörténeti gyorstalpalóval.
SE: Lubitsch mindenekelőtt két dologért rajongott Budapestben: a magyar nőkért és a magyar ételekért. Nagy barátja volt a magyar nőknek, de még nagyobb híve a nehéz magyar ételeknek. Sztereotípiáról beszélünk? Meglehet, de Lubitsch akkor is oda volt a gulyásért. Korai halálában (55 évesen halt meg – KG) a zsíros magyar kosztnak és persze híres szivarmániájának is szerepe lehetett. Óriási szivarokat szívott reggel, délben, este. De ne siessünk ennyire előre. Lubitsch 22-ben hagyta el az öreg kontinenst, és települt át Hollywoodba. A tízes-húszas évek Budapestje mély benyomást tett rá. Nem is tudom, mi volt dekadensebb: a húszas évek Berlinje, vagy a húszas évek Budapestje? Ön szerint?
| ||
magyarnarancs.hu: Nem ismerek összehasonlító elemzéseket a témában, de ha csak a könyvében szereplő korabeli beszámolót vesszük, eléggé úgy tűnik, hogy Berlint nehéz lehetett megelőzni: „Az éjszakai élet kimerítette a dekadencia fogalmát. A berlini éjszakában bármelyik nőről kiderülhetett, hogy férfi, az utcán korzózó nők közül pedig Conrad Veidt (a kor nagy német férfi sztárja – KG) volt a legcsinosabb.” Dekadenciában ezt nehéz lett volna überelni. Mik voltak Lubitsch berlini törzshelyei?
SE: Azt nem tudom megmondani, de azt igen, hogy a Hollywoodban töltött húsz-egynéhány éve alatt milyen helyeket frekventált. A hollywoodi magyar éttermeket.
| ||
magyarnarancs.hu: Lubitsch nemcsak a magyar nőket és a magyar ételeket, de a magyar színdarabokat és színdarabírókat is nagy becsben tartotta. László Aladár darabjából, A becsületes megtalálóból készítette a Trouble in Paradise-t, László Miklós Illatszertárából a Saroküzletet, Lengyel Menyhért történetéből a Ninocskát és a Lenni vagy nem lennit, Bús-Fekete László Születésnap című darabjából a Heaven Can Waitet és így tovább. Azt írja a könyvében, hogy ezek többnyire másodosztályú darabok voltak, amikből Lubitsch remek filmeket készített. Miért másodosztályúak?
| ||
SE: Ez nem a saját véleményem, hanem Lubitsch állandó forgatókönyvírójáé, Samson Raphaelsoné. Raphaelson, aki nem tekintette komoly emberhez méltó munkának a forgatókönyvírást, sikeres New York-i drámaírónak számított, de a sors úgy hozta, hogy bármennyire is lenézte a filmet, mégis ebből kereste a kenyerét. És az utókor is főként ezért hálás neki. Raphaelson alighanem a Broadway követelményei szerint osztályozta az elé kerülő, adaptálásra váró darabokat. Lehet, hogy egy kicsit magas lóról tekintett le rájuk. Az sem volt éppenséggel előny, hogy fordításban olvasta őket. Ugyanazzal a sznobériával nézte ezeket a habkönnyű közép-európai darabokat, mint az egész filmes bizniszt. New York-i színházi ember volt, és a New York-i színházi emberek mindig is hajlamosak voltak egy kis sznobériára.
magyarnarancs.hu: Raphaelsonnal többször is találkozott. Volt benne neheztelés egykori főnöke iránt?
SE: Egyetlen rossz szava sem volt Lubitschhoz. Az egyetlen kritikai észrevétele Lubitsch nőinek szólt. Szerinte a nők terén Hollywood legkifinomultabb rendezőjének szörnyű ízlése volt. Készséggel aláírom, így volt.
magyarnarancs.hu: Miben állt ez a szörnyű ízlés?
SE: Lubitschot kora ifjúságától fogva az olyan nők vonzották, akiket mi Amerikában úgy hívunk; sikszék. A feltűnően szőke, feltűnően árja kinézetű nőkhöz vonzódott. Az kellett neki, ami ő nem volt. Azt már nem nagyon nézte, hogy a választottjai valóban illenek-e hozzá. Az első felesége rendszeresen csalta. A második feleségét pedig egyetlen dolog izgatta fel: Lubitsch bankszámlája.
| ||
magyarnarancs.hu: Lubitsch a kifinomult hollywoodi vígjátékok mestere volt, de az angolt úgy törte, mintha baltával faragná ki a szavakat. Jellegzetes kiejtése az élcek örökös céltáblájává tette Hollywoodban…
SE: Annyira azért nem volt vészes, mint Michael Curtiz (Kertész Mihály – KG) angolja. A legszörnyűbb angolt a rendezők közül Curtiz beszélte. Curtizhez állandó tolmács kellett, nagy nyelvújító volt, aki olyan szavakat használt, mint őelőtte senki más. Ehhez képest Lubitsch csak egy közepes erősségű akcentust tudott felmutatni. Sokat beszélgettem Lubitschról Billy Wilderrel, akinek ugyancsak német volt az anyanyelve. Wilder szerint mentorának nem voltak nyelvi nehézségei.
magyarnarancs.hu: Wilder Lubitch alatt, forgatókönyvíróként kezdte hollywoodi karrierjét. Világéletében hálás maradt mesterének, a sokat emlegetett és sokféleképpen értelmezett Lubitsch touch kifejezést is ő tette híressé. A Lubitsch touch remekül hangzik, de a praktikus tanácsok szintjén mit adott Lubitch Wildernek?
| ||
SE: Semmi olyat, amit pontokba szedve egy PowerPoint-prezentáción lehetne mutogatni. Wilder gondolkodásmódot tanult Lubitschtól. Lubitsch a romantikus komédiák mibenlétét ismertette meg Wilderrel. Lubitsch a romantikus komédia bizniszében utazott, mire Wildert, a kezdő forgatókönyvírót a szárnyai alá vette, teljes mértékben a romkomokra állt rá, hogy mai kifejezéssel éljek. Azt ugye mindenki tudja, hogy miként végződik a romantikus komédia. Happy enddel, mi mással! A felek egymás karjaiba omolnak, vagy valami hasonló helyre. Lubitschot az izgatta, és őutána Wildert is, hogy miként lehet e nagyon is kiszámítható végkifejletig a járatlan úton eljutni. Az Avanti!-ban vagy A délutáni szerelemben Wilder a lubitschi úton jár. Persze Lubitsch sosem csinált volna olyan filmet, amiben a férfi és nő között több mint 30 év a korkülönbség. Gary Cooper legalább egy harmincassal idősebb volt Audrey Hepburnnél. Ez még Wilder idejében is sokakat felháborított.
magyarnarancs.hu: A szexuális utalgatások terén mi volt Lubitsch legmerészebb filmes pillanata?
| ||
SE: Mielőtt az erkölcscsőszök átvették volna a hatalmat Hollywoodban, tehát a Production Code előtti időkben Lubitsch sem fogta vissza magát. A The Love Parade című filmben Maurice Chevalier épp a királynővel hetyeg, amikor a király váratlanul hazaállít. Belép, lecsatolja a kardját, benyit, kijön; nem vett észre semmit. Felcsatolja a kardját – de nem a sajátját, hanem a királynőt döngető Chevalier-jét. Na, akkor esik le neki, hogy egy másik fickó is járt a királynő legbelsőbb termeiben, méghozzá kard és gatya nélkül. Elcserélt kardok – ez színtiszta Lubitsch.
| ||
Ugyanezt a harmincas években már nem lehetett megcsinálni. Habár a Kékszakáll nyolcadik felesége elég merészen indul: Gary Cooper és Claudette Colbert szóváltásba elegyednek, miközben mindketten pizsamát akarnak vásárolni. Cooper csak egy pizsamafelsőt akar, mert alsó nélkül alszik, Colbert viszont csak pizsamaalsót, mert sosem visel felsőt. Elképzelni Gary Coopert alsó és Claudette Colbertet felső nélkül – ez egyszerre vicces és sikamlós. Billy Wilder volt a forgatókönyvíró, az ő keze is benne van a pizsamákban.
| ||
magyarnarancs.hu: 1935-ben Hitler visszavonatta Lubitsch német állampolgárságát. Ezzel gyakorlatilag Németország ellenségének nyilvánította. Lubitsch ezt hogyan viselte?
SE: Lelkileg biztosan megviselte, de különösebb változást nem hozott a mindennapjaiban, hiszen esze ágában sem volt visszatérni Németországba. Amerikához kötötte immár szinte minden. Persze mindenkit rosszul érint, ha a szülőhazája kitagadja.
| ||
magyarnarancs.hu: 1940-ben mutatták be a nácik Az örök zsidó (Der ewige Jude) című antiszemita propagandafilmet. Lubitschról készült felvételeket is bevágtak a filmbe, Chaplin és Peter Lorre társaságában a „nemzetközi zsidóság” reprezentánsát hivatott jelképezni.
SE: Nem valószínű, hogy Lubitsch látta a filmet, de nyilvánvalóan hallott róla. Az antiszemitizmusról viszont nem csak hallott, hiszen Berlinben cseperedett fel, ahol nem kellett a szomszédba mennie egy kis antiszemitizmusért.
magyarnarancs.hu: Mindenképpen tisztáznunk kell Lubitsch halálának körülményeit, hiszen Billy Wilder (lásd korábbi interjúnkat) egy népszerű anekdotát is költött a szomorú eset köré. Wilder verziója szerint a halálhír hallatán azonnal a helyszínre sietett, ahol egy szipogó örömlányt talált, akit némi vigasztalás után kifizetett…
SE: Én egy másik történetet tudok, amit Lubitsch egyik legközelebbi barátjától hallottam. A nő, akivel Lubitsch közvetlenül a halálát okozó infarktus előtt hált, nem kurva volt, hanem színésznő. Erős a gyanúm, hogy Lubitsch utolsó nője a magyar származású Eva Gabor volt. Azt hiszem, vele hált a halála előtt is. Ma már a történet minden szereplője halott, biztosat sosem fogunk tudni. Csak egy biztos: Billy Wilder baromságokat beszélt.
