A diktatúra mint lakótárs: Janus a köztévében

  • Gera Márton
  • 2015. december 15.

Film

A diktatúra beférkőzik a családba, leül az asztalhoz, befekszik a franciaágyba, és a végén mindent tönkretesz. Nem kell félni, ez csak egy tévéfilm.

Úgy tűnik, a köztévé kezd rájönni, hogy az értelmes műsorait nem a hajnali műsorsávba kell eldugni, hogy még véletlenül se láthassák azok, akik szerint a közszolgálatiság nem abban merül ki, miként főzi körbe az országot Borbás Marcsi. Legalábbis a Janust viszonylag megfelelő időpontban vetítették, és hovatovább még reklámozták is.

false

Nyilván kellett ehhez egyfajta bizalom a tévéfilm felé, ami részben indokolt is, hiszen Gyöngyössy Bence tisztességes munkát rakott le az asztalra. Persze, ha úgy vesszük, favorit a téma: arról van szó, hogyan férkőzik be a diktatúra a mindennapokba, és miként teszi élhetetlenné azokat. Ráadásul a Janus megtörtént eseményeken alapul, így még azzal sem lehet vádolni, hogy összehord hetet-havat a történelemmel kapcsolatban. Egyébként tényleg nem lehet, mert a tévéfilm – jobb pillanataiban – nem is szeretne mást, mint bemutatni egy romániai magyar család életét a Ceaușescu-rendszer végén. Azt, hogy miként hálózta be a férjet a Securitate, és hogyan lett minden csak egyszerű színjáték: az esküvő, a vacsorák, az őszintének tűnő pillanatok. Mert itt a diktatúra mindent megmérgez, a feleség önmaga épelméjűségében kezd kételkedni, hiszen a férje nyilván nem hazudik. Seress Zoltán játssza a férjet, Marozsán Erika a feleségét, és színészi játékról tulajdonképpen csak miattuk beszélhetünk, ugyanis a többi szereplő megszólalásai után azt lehet érezni, hogy a Família Kft. reinkarnálódott.

Könnyű volna teljesen elrontani, pillanatok alatt válhatna didaktikussá a film, játszhatná a rendező az önjelölt történészt. Ám szerencsére a Janus nagyobb részében nem ez történik, egyedül a vége felé érezni, hogy kissé többet akar, mint amit elbír: mutogatják az 1989-es forradalom felvételeit, csak éppen feleslegesen, mert utóbbinak tárgyalására itt most igazán nincs mód. Közben meg abban erős a film, hogy nem áll meg a kommunizmus bukásánál, szépen eljut a cselekmény napjainkig, és látjuk, a volt ügynök milyen elegánsan száll be a kormány autójába. Talán túlságosan is egyértelmű a jelenet, de értjük a célzást.

Duna Tv, december 14. Vetítik még: december 16. 18.30, Duna World


Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?