A világsiker kapujában: a Netflix megvette a magyar sikerfilmet
DMOHA20170221007_top_story_lead.jpg

A világsiker kapujában: a Netflix megvette a magyar sikerfilmet

  • narancs.hu
  • 2017. november 7.

Film

Jövő héten lesz az amerikai bemutató, a fél világon elérhető lesz a Testről és lélekről.

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmjének amerikai vetítési jogait megvásárolta Netflix, és hamarosan be is mutatják az Egyesült Államokban. A bemutató az AFI Festen lesz, november 12-én, a Netflix pedig 2018. február 21-én veszi fel a kínálatába, számolt be a Deadline.

Az amerikai forgalmazás nagy lökést adhat a filmnek, melyet Magyarország jelöl a 2018-as Oscar-díjra.

A Netflix nem csak az USA-ban teszi elérhetővé a filmet, meg lehet majd nézni Latin-Amerikában (Brazília kivételével), a Közel-Keleten (Izrael és Törökország kivételével), Dél-Afrikában, Indiában, Pakisztánban, Afganisztánban, Bhutánban, Bangladesben, Srí Lankán és Mongóliában is.

A lap arra is emlékeztet, hogy a Testről és lélekről egy sor díjat megnyert már, köztük a sydney-i filmfesztivál nagydíját is, melyet most először nyert el női rendező.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.