Film

Az Argo-akció

  • - kg -
  • 2012. november 29.

Film

Az eset dokumentumai nyilván abban az ügynökségi széfben hevertek, melyre a "titoktalanítás esetén megfilmesítendő" feliratot tűzte ki egy pedáns alkalmazott. S mindehhez Ben "filmrendező" Affleck módfelett szerencsés választásnak bizonyult, hogy Ben "filmszínész" Affleckkel a főszerepben filmre vigye annak a szerencsés vállalkozásnak a történetét, melyben a CIA vezetése A majmok bolygója Oscar-díjas maszkmesterével és több más, minden hollywoodi hájjal megkent alakkal szövetkezett, hogy kihozzanak Teheránból hat amerikai követségi dolgozót. Elmesélve úgy hangzik az egész, mint egy rossz hollywoodi producervicc. Az megvan, hogy hollywoodi bennfentesek a Diploma előtt 2 elkészítéséről diskurálnak Robert Altman szatírájának, A játékosnak az elején? Ám az még a javíthatatlanul cinikus Altmannak is sok lett volna, ha ugyanezen alakok egy olyan thrillert vizionálnak, melyben a CIA embere úgy menekíti ki honfitársait Teheránból, hogy hollywoodi filmesnek adja ki magát, aki egy Star Wars-szerű űreposzhoz keres helyszíneket a bazársoron. Pedig épp ez történt a több mint harminc éve megesett akcióban.


Eddig a történet, de az igazi hollywoodi csavart mégiscsak az jelenti, hogy Ben Affleck két Boston környéki thriller (Hideg nyomon, Tolvajok városa) eminens megrendezése után milyen szórakoztató filmet készített belőle. Az Argo-akció ugyanis nem akar mást, mint szórakoztatni. Színtiszta Hollywood: szatíra, kémjátszma és az elmaradhatatlan hőstörténet. Külön-külön ezerszer láttuk mindegyiket, de így egyben ritka élvezetes egyveleget alkotnak.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”