„Az erotika bonyolultabb képlet” – Mathieu Amalric

Film

Gonoszkodott James Bonddal, bohóckodott Wes Andersonnál, beleszeretett Kosztolányiba, legutóbb pedig Simenonnal és egy pár széttárt női lábbal kezdett. De mindenekelőtt rágyújtott egy cigire. A világhírű színész-rendezővel egy cigarettányi időt beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Angolul kérdezném...

Mathieu Amalric: Megpróbálhatja…

magyarnarancs.hu: Kér tüzet? (Amalric kissé viharverten, szájában meggyújtatlan cigarettával esik be az interjú – látványosan nem dohányzó – helyszínére – K. G.)

MA: Hát, nem tudom, szabad-e itt. A másik szobában sikerült elszívnom egyet, de itt…

magyarnarancs.hu: Nem árulom el senkinek.

MA: Oké (rágyújt, megnyugszik).

Amalric: La Chamre bleue

Mathieu Amalric: La Chambre bleue/A kék szoba

 

magyarnarancs.hu: Nemrég filmre vitte Georges Simenon kisregényét, A kék szobát. Simenon nem riadt vissza a pornográf részletektől. És ön?

MA: Ó, igen, a híres nyolcadik sor, a széttárt női lábbal és a szivárgó spermával.  Ez az első alkalom az életműben, hogy Simenon leírta, hogy sperma. 1963-ban fejezte be A kék szobát, ekkorra már túl volt jó néhány kemény, lélektani regényen, ezeket mi franciák roman durs-nek hívjuk. Meg is van az eredeti, '64-es kiadása a regénynek. Fogalmam sincs, honnan került hozzám, attól tartok, elloptam valahonnan. Nem vagyok egy nagy könyvtárépítő, de azért van egy-két saját könyvem, igaz, egy-kettő ellenőrizetlen forrásból. Szóval ezek a Simenon-féle roman durs-ök, ezek mind nagyon sötét, drámai történetek. De hogy irodalmi pornó lenne A kék szoba, csak mert az első oldalon széttárt női lábakról és szivárgó spermáról lehet olvasni? Nem, számomra távolról sem az. Ahogy Simenon a szex utáni testekről, a kitárulkozó nőről  ír, az számomra művészet, Gustave Courbet híres festménye, A világ eredete jut róla mindig az eszembe. Courbet festménye sem pornográf, Simenon sem az.

Gustave Courbet: A világ eredete

Gustave Courbet: A világ eredete

 

A férfit, akit játszom, örökre rabul ejtik ezek a lábak és a lábakhoz tartozó többi testrész. Sosem képes magához térni ebből a bódulatból. Erre a megszállottságra építettem a figurát. Nincs is ennél nagyobb misztérium a világon: két test egymás vonzásában. Persze igyekszünk viselkedni, hasznos tagjai lenni a társadalomnak, úgy teszünk, mintha élnénk, teszünk-veszünk, munkába járunk, de valójában a megszállottságaink mozgatnak bennünket. Ezért is olyan erős Simenon könyvének nyitánya. Megértet valamit ebből az erőből. Rendezőként olyan filmet akartam készíteni, mint a negyvenes évek amerikai drámái: az Angel Face Otto Premingertől, a Big Heat vagy a Beyond a Reasonable Doubt Fritz Langtól, vagy a Nightfall Jacques Tourneurtől. És tudja, mit derítettem ki, miközben Simenont adaptáltam? Azt, hogy Truffaut-nak is olvasnia kellett A kék szobát, mert a Szomszéd szeretők tiszta Simenon, tiszta kék szoba.

Amalric: La Chamre bleue

La Chamre bleue

 

magyarnarancs.hu: Könyvben mi a legerotikusabb élménye?

MA: Listákban rossz vagyok, de az biztos, hogy gyerekfejjel Apollinaire Tizenegyezer vesszője tette rám a legnagyobb hatást. Abban a korban voltam, 14 éves lehettem, amikor még titokban kellett kicsempésznem Apollinaire-t a szüleim könyvszekrényéről. Hű, micsoda élmény volt! Borzongató. Azóta azért az erotika valamivel bonyolultabb képletté vált számomra.

magyarnarancs.hu: Egy korábbi beszélgetésünk során elmondta, hogy meg akarta filmesíteni Kosztolányi Kis dráma a ruhatárban című novelláját. Hogy áll mostanában a mi Dezsőnkkel?

MA: Egy rövidfilmet terveztem, és azóta is csak tervezem és csak tervezem. Fene se érti, miért érzem annyira közel magamhoz Kosztolányi világát, ezt a melankóliával vegyes derűt, vagy derűvel vegyes melankóliát, hívja, aminek csak akarja. Talán a családi múltam miatt ennyire ismerős. Tudja, a  kelet-európai szálak, a zsidó családi gyökerek. Igaz, a zsidóságomról alig tudok valamit, a hagyományokat sem tartottam soha. A nagyanyám francia zsidó volt, párizsi zsidó asszony. De kit érdekel az ilyesmi! Az lenne a legjobb, ha senkit se érdekelne. Különösen most, a Charlie Hebdo-tragédia fényében. Franciák vagyunk mindannyian. Csak ennek kéne számítania.

Amalric és Simenon

Amalric szemüvegben, Simenon könyvben

 

magyarnarancs.hu: Nemrég zubrowkai lakájként tűnt fel Wes Anderson filmjében, A Grand Budapest Hotelben. Akárcsak ön, Anderson is egy sötét, drámai filmet akart készíteni (interjúnk vele itt), de ellentétben önnel, a végeredmény nála felszabadult komédiázás lett.

MA: A Grand Budapest Hotel számomra olyan, mint egy jó kis kalandfilm. Egy gyerekfilmbe oltott kalandfilm. A szó legjobb értelmében. És ez a gyerekfilm szerintem Wes Anderson legjobb felnőttfilmje.

false

magyarnarancs.hu: A rendezői énjét ilyenkor kikapcsolja, vagy titokban azért leste, hogy dolgozik Anderson?

MA: Naná, hogy lesek! Wes Anderson például nem állította le a kamerát a felvételek között. 35 mm-re forgatott. Ha huszonkétszer kellett ugyanazt megcsinálni, akkor azt huszonkétszer kellett egymás után, őrült tempóban, megállás nélkül megcsinálni, mert a film forgott tovább. Őrületes gyorsasággal kellett mindent, a legutolsó kelléket is visszatennünk a helyére, és kezdődött újra az őrület. Wes a tervezett káosz híve. Csak hajtja az embert, hadarja az instrukciókat, így éri el a kívánt burleszkhatást.

Georges Simenon fiával és hagyatékának gondozójával készített interjúnk itt, a neves Simenon-szakértővel, Jacques Dubois-val készített interjúnk pedig itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Félmosoly

E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.

Buffalo Soldiers

  • - turcsányi -

Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.

És mindenki másnak

Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.

Fénytörésben

  • Veres András

Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.

Palotám Pesten

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Bűnözők között

Kedden frissítette az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartozó Office of Foreign Assets Control, azaz a külföldiek vagyonát ellenőrző hivatal az ún. blokkolt személyek szankciós listáját, amelyen január 7-től immár Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is szerepel.

Edward Young jóslata

  • Földényi F. László

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

Itt a vége?

Hogy mikor élt át a magyar diplomácia olyan katasztrofális hónapokat, mint 2024 második felében, mikor volt a magyar kormány olyan elszigetelt nemzetközi szinten, mint az Európai Unió Tanácsának most véget ért soros elnöksége idején – arra csak a leg­öregebbek emlékezhetnek.