Film

Az ölés aktusa

Film

Vidám indonéz tömeggyilkosok profi filmes keretek között - mintha mi sem lenne természetesebb - rekonstruálják egykori brutális tetteiket Joshua Oppenheimer dokumentumfilmjében (a rendezővel készült interjúnk a március 21-i számban).

A hatvanas években a kommunisták ellen elkövetett tömeges népirtásban részt vevő alakulatok tagjai parádéznak a vásznon, úgy, mintha egy fikciós amerikai filmben szerepelnének. De ez nem valami mese, ez a valóság, amelyről így első kézből szerzünk tudomást, a gyilkosok kedélyesen - olykor imitálva is hőstetteiket - beszélnek arról, mit tettek szent meggyőződésből, ami mai véleményük szerint is teljesen helyénvaló (volt). Bicskanyitogató e hencegő gyilkosokat hallgatni, nézni meg még rosszabb, de a film dramaturgiája, az eszközei és a kényszerötletből fakadó végmegoldás - Oppenheimer eredetileg a mészárlások túlélőivel forgatott volna - rendkívül fontos, sokkoló kordokumentumot hozott létre. A film a rekonstruálás - gyilkosok díszletek közti majomkodása -, illetve a valós dokumentumfilmes eszközök használata - interjúk készítése, a szereplők "követése" - révén válik maximálisan hitelessé és szörnyen őszintévé. De nemcsak a mészárlók mai élethelyzetéről és véleményéről vagy az ország politikai állapotáról kapunk objektív képet, hanem a társadalmi viszonyokról is, amelyek láttatása olyan érzést kelt, mintha Indonéziában megállt volna az idő. A múlttal szembenézni látszólag nem okoz gondot a gyilkosoknak, kizárólag az utolsó filmpercekből sejlik ki a felismeréssel párosuló megértés.

A filmet még vetítik április 13-án 21 órakor a Puskin moziban.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.