A Nő és A Férfi kellett hozzá – 70 éves a Casablanca

  • narancs.hu
  • 2012. szeptember 24.

Film

A Casablanca hetven éve készült, de máig a világ egyik legjobb filmjeként tartja számon a filmes kánon. De vajon mi a titka? Magyar filmeseket kérdeztünk Kertész Mihály 1942-es klasszikusáról.

Mundruczó Kornél


 

narancs.hu: Mitől olyan jó a Casablanca?

Van egy olyan melankóliája, ami végtelenül otthonos: minden jelenetét úgy tudja bejárni az ember, mintha otthon lenne. Nem beleélni tudod magad, hanem egyszerűen benne vagy, a tied. Minden szereplő, minden figura te magad vagy, mintha a személyiséged sok-sok része kinyílna Casablancában, ami sokkal inkább egy belső város, mint egy létező hely.

narancs.hu: Ingrid Bergman jóval magasabb volt Humphrey Bogartnál, ezért a közös jeleneteikben előbbi néha árokban sétált, illetve az utóbbit sámliztatták.

A Casablanca esetében nem működne, ha a nő magasabb lenne: ezekhez a klasszikus képekhez az illik, hogy nem tűnik alacsonyabbnak a férfi. Itt nem az volt a lényeg, hogy a valóságot mutassák be, hanem egy álomvilágot. Egyébként nagyon érdekes a Bogart-jelenség: egy nagyon fura, egyáltalán nem szép férfi, aki olyan múltat és szomorúságot hordoz az arcán, amivel mindenki azonosulni tud. Ő fémjelezte a noirkorszakot, és a mai napig igazi ikon maradt – annak ellenére, hogy ha jobban megnézzük, alacsony, nagyon nagy a feje, csapott a válla, szóval nem egy férfias jelenség.

Koltai Lajos


 

Rengetegszer láttam és bármikor boldogan végignézem újra. Az egyik kedvenc budapesti éttermemben van egy bárzongorista, aki ha meglát, elkezdi játszani az As time goes byt, mert tudja, hogy mennyire szeretem.

narancs.hu: Állítólag éjszakánként írták (át) a forgatókönyvet, és a stáb java része a forgatás reggelén találkozott csak az aznapi penzummal.

Operatőrként sokat forgattam így, például a vizsgafilmemnél, az Agitátoroknál minden éjjel újraírta a másnapi jeleneteket Magyar Dezső (a rendező) és Bódy Gábor (a forgatókönyvíró). Amerikában nagyon sok forgatás a mai napig így zajlik: szinte mindennap kapjuk az új oldalakat. Gyakori, hogy nem az eredeti forgatókönyvíró, hanem egy második vagy harmadik író az, akit megkérnek, hogy forgatás közben dolgozza át az egyre inkább vegyes salátára emlékeztető forgatókönyvet. Ez persze nem mindig sikerül és rengeteg a fejre állás, amikor az újraírt jelenet sokkal rosszabb, mint az eredeti volt.

Kocsis Ágnes


 

Nagyon régen láttam, szerintem majdnem húsz éve. Akkor nem volt rám nagy hatással. Arra emlékszem, hogy a film képi világának nagyon erős volt a hangulata.

narancs.hu: Egy mai filmben is probléma lehet, ha a női főszereplő magasabb, mint a férfi?

Persze, sőt. A Pál Adriennél például az volt a gond, hogy Horváth Ákos sokkal magasabb a címszerepet játszó Gábor Évánál, akire emiatt egy nagyon magas sarkú csizmát adtunk a közös jelenetekben. Amikor viszont az erdei, sáros föld miatt ez nem volt lehetséges, kis dombot építettünk, amire Éva fellépett. De a nagyon alacsony Madonna mellé is állandóan kicsi pasikat válogatnak. Van egy közvélekedés arról, hogy mi a normális, és ha valami eltér ettől (pl. a nő magasabb, mint a partnere vagy a férfi sokkal magasabb, mint a nő) akkor ezt fogják először észrevenni a nézők, és elvonja a figyelmüket a lényeges momentumokról.

Pálfi György


 

Rengeteg film van nagyon hasonló sztorival, és amennyire ismerem a keletkezéstörténetét, a Casablancával úgy voltak, hogy „na, csináljunk egyet a sok közül”. És tényleg nagyon nehéz megmondani, hogy mi különbözteti meg az akkortájt készült filmek tucatjaitól. Rejtély, hogy mit és hogyan, de valamit nagyon eltaláltak, az biztos. Ez az, amiért filmet csinálunk, ugyanakkor pontosan ez az, amit tudatosan senki nem tud belerakni egy filmbe.

narancs.hu: Egy esetleges remake esetén kit tudnál elképzelni a két főszerepben?

Nehéz kérdés. Nagyon férfias jelenségnek kéne lennie a pasinak – talán George Clooney megteszi. Charlize Theron vagy Scarlett Johansson lehetne a nő. Mindenképp A Nő és A Férfi kell ebbe a sztoriba.

Dyga Zsombor


 

Ez a film egy nagy mix-up: mindent beleraktak, ami jó egy filmben benne kell, hogy legyen. És annak ellenére, hogy egy hatalmas katyvasz, totál egyben van, és rengeteg momentumát örökre szívébe zárta a néző. A „here’s looking at you, kid” az egyik legkedvesebb idézetem. Pedig benne se volt a forgatókönyvben, Bogart improvizálta a helyszínen.

narancs.hu: Te kinek adnád a főszerepeket egy remake-ben?

Bízom benne, hogy senki se vetemedik ilyesmire.



Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.