Film

Életet az éveknek

Steve McQueen: 12 év rabszolgaság

  • - köves -
  • 2014. február 9.

Film

Brit tudósok egy csoportja szerint elképzelhető, hogy akár már egy-két film múlva is bekövetkezhet, hogy Steve McQueen megszűnik az a saját képeibe (ó, te rideg, rideg kameraszem!) és mondanivalója fontosságába (a rabszolgaság elég rossz!) feledkezett filmrendező lenni, akinek ma ismerjük.

Közel a nap, hogy a Shame és az Éhség rendezője igazi, élettel teli filmet készít, s nem nehezen kikezdhető ízléssel kifaragott, feltartott ujjú emlékművet. Semmi kétség, úgy ma nem éhezik senki európai művészfilmen, és senki oly kétségbeesetten nem veri a farkát kozmikus magányában, mint Steve McQueen hősei. S ami elmondható a korábbi művekre, elmondható a legfrissebbre is; olyan tüchtigül senki sem mesél arról a nagy amerikai szégyenfoltról, amit rabszolgaságnak hívnak, mint a brit filmművész. Kamerája (rideg, rideg) előtt ismét egy komplett szenvedéstörténet szökken szárba; 12 év korbácsütésekben, megaláztatásokban és gyapotszedésben gazdag története, annak minden testileg-lelkileg jelentős fordulatával. Nem keveset kell ülni, hogy végigüljük a tisztes polgári életet élő családapából tőrbe csalt szerencsétlenné tett, rabszolgasorba süllyesztett, különböző gazdák keze alatt 12 évet lehúzó Solomon Northup 19. századi történetét. Solomont senkinek sem kellett kitalálni, önéletrajza szerint minden rá mért ütés igaz, egy fiktív rabszolga azonban éppúgy megtette volna. Talán mert McQueen, akinek passziója a tablófestés, úgy lőcsöli rá szerencsétlen Solomonra a rabszolgaság ügyének szendvicsemberszerepét, mintha szegénynek nem lenne épp elég baja enélkül is. Még az Ügyet is neki kell a hátán elvinnie, hisz a szerep így kívánja. Az csak természetes, hogy McQueen a rá olyannyira jellemző kimértséggel pergeti a korfestő eseményeket, és nemcsak a szolgák, de az urak típusaiból is bőséggel válogat. Így jut színészi ziccerhez és déli akcentushoz Michael Fassbender, Paul Dano, Benedict Camberbatch és egy jó ács (meg a producer) szerepében Brad Pitt. De Solomont is nagy ász, a Gyönyörű mocsokságok óta magas szinten szívó Chiwetel Ejiofor alakítja - elsőrangú szenvedés az övé, a legjobb anyagból.

Akárhogy nézzük is, súlyos, fontos, veretes mű született, annyira veretes, hogy ennél több veret már nem is fért volna el rajta. Igazán nem panaszképp, inkább az elismerés hangján jegyeznénk meg, hogy ennyi tökéletesség közepette egy kevéske életnek is hasznát vette volna ez a vitrinbe kívánkozó, mérnöki remek.

Forgalmazza a Pro Video

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.