"Elment a kedvem a pesszimizmustól" - Bëlga

  • - minek -
  • 2007. november 29.

Zene

Nemrég került a boltokba a Bëlga negyedik, Zigilemez című albuma: ennek ürügyén kérdeztük Mégötlövést és Bauxitot, a nem hiphopzenekar két frontemberét/MC-jét/szövegládáját. Optimizmusuk szerencsére töretlen. És a sajtómunkások is megkapják a magukét.

Magyar Narancs: Az új albummal kapcsolatos reflexiókat olvasva szinte már az a benyomásom támadt, hogy némi túlzással élve intézménnyé, hivatkozási alappá, sőt mércévé váltatok a honi könnyűzenében, legalábbis így kezelnek titeket. Ez zavar, vagy jólesik?

Mégötlövés: Nekünk is mondták már páran. Jó érzés, örülünk is neki, mikor ilyet hallunk.

Bauxit: Köszönjük szépen, jólesik és remek érzés, de szerintem igazából nincs is mérce, csak viszonyítások. Persze, kellenének a mércék, de azok sohasem abszolutizálhatók, s inkább a társadalom közmegegyezésén kell, hogy alapuljanak.

MN: Egy internetes zenei portál (quart.hu) egyenesen kortárs írókat, irodalomtörténészeket, sőt filozófusokat kért fel az új számok értékelésére - olvastatok már olyan elemzést saját magatokról, ami még titeket is meglepett?

M: Mi is láttuk: nekem tetszik a kezdeményezés, mert ez az első olyan kritika, amit jónak tartok, ha mindből kiveszem a puszta dicséretet vagy az ellenszenvet. Mindegyik albumunk után jó lett volna valami hasonló, amiből aztán a többi újságíró, lemezkritikus is kiindulhatott volna, és akkor nem írnának annyi hülyeséget, mint szoktak.

B: Én is élvezettel olvastam ezeket az írásokat, mert itt találtam megalapozott érveket, ellenérveket, polémiát is, s nem csupán az történt, hogy a kritikában valaki felsorolja, hogy miről is szólnak a számok, majd levonja a konzekvenciát, nem tudom, mi alapján, amiben általában gyakoriak az ilyen szavak, mint a "paródia" és a "vitriolos".

MN: Tényleg ennyire fárasztó a sajtómunkásokkal való kapcsolat, mint azt a Mit parodizálsz? sugallja? Gondoljátok, hogy ezzel meg az utolsó számmal - California (hiphopzeneka) - sikerül megelőzni a további efemer kérdéseket?

M: Azért azt nem gondoljuk. De ezután legalább széttárhatjuk a kezünket, és mondhatjuk: mi mindent megpróbáltunk...

B: Nem vagyunk sajtóellenesek, de úgy tűnik, van, aki azt gondolja, hogy majd helyette keressük meg a pénzét. Nem kell felkészülni, utánanézni semminek, csak be kell rajtunk nyomni egy gombot, és ömlik belőlünk a szó. Ez szerintem nem újságírás.

MN: Honnan ez a javíthatatlan optimizmus - már ami országunkat illeti. Gondolok itt többek között a Boros vagy a De szar itt élni című számra.

M: Ez velünk született, mindnyájunkkal - kivéve Tokyót. Õ sem pesszimista, csak reálisan látja/láttatja a dolgokat.

B: Kurva jók itt az adottságok. Érdemes viszszatérni ezekhez az alapokhoz, és újragondolni az ittlétet. Nekem például nincs kedvem többé szenvelegni, ahogy megannyi honfitársunk teszi ebben az országban. Elment a kedvem a pesszimizmustól.

MN: Az új lemezen - a megszokott ragga-reggae alapokon kívül - meglepően sok és jól sikerült retró/elektropop alapú sláger található. Nektek mennyire jön be a már évek óra tartó nyolcvanas évek revival? Pláne annak tükrében, hogy - mintegy szerencsétlen történelmi véletlenként - nálunk pont ez volt a késő Kádár-kor.

M: Ez Titusz érdeme a lemezen, engem nem nagyon fog meg - de amit Titusz csinált ebből, az tetszik, valósággal megihletett.

B: Mindenről a Verseny utcai bolhapiac szintetizátorkínálata tehet.

MN: A Bëlga lemezeire mindig is jellemző volt, hogy zeneileg (is) üdítően sokszínűek. Hogy csak rövid felsorolást tartsak: diszkó, metál, elektropop, drum and bass, turbófolk, ragga és hiphop után/mellett mi jöhet még?

M: Nem tudjuk, de biztos lesz még valami, amit ki akarunk próbálni.

B: Hangos beatzene.

MN: Terveztek élő zenekari fellépés(eke)t? Vagy az túl macerás lenne?

M: Szokott lenni és még lesz is. De amúgy igazad van, sok vele a macera, viszont vannak olyan számok, amiket koncerten csak zenekarral lehet előadni.

MN: Ehhez kapcsolódóan: az öt-hat órányi potenciális koncertprogramból (mondjuk ennyi az eddigi albumok terjedelme) hogyan áll össze az élő fellépések menüje?

M: Idén még sokkal több lesz a friss albumról a koncerteken, de jövőre, amint látjuk az új album dalai által keltett reakciókat, a program feltöltődik a régiekkel, és körülbelül minden albumról ugyanannyi szám lesz hallható élőben.

B: Ja-ja, most az új albumon van a hangsúly. De az előző lemezeken is vannak olyan számok, amiket még nem is koncerteztünk le.

MN: Van olyan darab a korábbi Bëlga-korszakokból, amit már illetve most nem adnátok elő? És nem azért, mert az történetesen Paizs Miki száma volt...

M: Természetesen van. Nem mindegyik számunk jó koncerten - viszont vannak kifejezett koncertszámok, azokat erőltetjük továbbra is.

B: Igen. Meg a helyzettől is függ. Meg a kedvünktől. Meg mások kedvétől.

MN: Amikor mintegy felkészülés gyanánt elővettem a korábbi lemezeiteket, rögvest szemléletesebbé vált, hogy a Zigilemez (öt év leforgása alatt!) már a negyedik komplett zeneanyagotok, ráadásul a legutóbbi dupla volt. Szinte már egy teljes, de legalábbis egy fél életmű, nemde? Vagy csak most jön a java?

M: Ezen még nem gondolkoztunk, általában nem gondolkozunk életművön. Csak csinálgatjuk.

B: Nekem a végcélom a tizenkét Bëlga-cédés díszdobozreklám az Eurosporton.

A zenekar lemezbemutató koncertje december 1-jén lesz a Petőfi Csarnokban

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”