Saját halál

Járhatatlan út

  • - kg -
  • 2012. április 4.

Film

Elmegy az ember az orvoshoz, ahol közlik vele: a baj nagy, a tumor nem operálható, az orvostudomány ezen a ponton leteszi a fegyvert, a hátralévő idő szűk hónapokban mérhető. Az ember hazamegy, ahol immár öten ülnek az asztalnál; anya, apa, kisfiú, nagylány - ők a jóindulatúak, és a tumor a rossz. Andreas Dresen filmjében persze nincsenek se jók, se rosszak, és megdőlni látszik Hitchcock suspense-elmélete is, miszerint ha bomba van az asztal alatt, azt mindenképp tudatni kell a nézővel, mert az okozza a feszültséget.


Itt aztán nagyon is tudatva van a nézővel, hogy bomba van az asztal alatt, de nem ez okozza a feszültséget. Az ugyanis nem a megúszás lehetőségéből, hanem a nem megúszás biztos tudatából fakad, ám ez máris erős felülfogalmazása annak, amit a film mutat. Egy házat mutat, ami olyan, mint a többi, egy családot, ami olyan, mint a többi, és egy tumort, ami szintén olyan, mint a többi. Nemrég, amikor Javier Bardemen volt a sor, hogy haldokoljon, Bardemmel együtt a rák is sztárstátuszt élvezett, Dresennél azonban nincs sztár, a tumor a hétköznapok része marad. A rendező úgy jár-kel a tumoros házban, mint egy udvarias vendég, aki, ha megrendült is, de azért tartja magát, s tudja, hogy bizonyos ajtókon nem mehet be. Nem mehet be, mert ahhoz kevés a film; Dresen nagyjából tudja, hol a határ, ami üdvös dolog, az pedig még inkább az, hogy a produkció nem a hónap művészfilmjének igényével készült. A lét nagy kérdéseit máshol feszegetik, itt csak egy játékfilm pereg - négy ember és egy tumor együttéléséről.

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója. A film rendezőjével készített interjúnk itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.