Kamondi Zoltán (1960–2016)

  • narancs.hu
  • 2016. március 17.

Film

55 éves korában elhunyt a Dolina és Az alkimista és a szűz rendezője, aki a rendszerváltás utáni magyar film egyik legszebb jelenetét alkotta meg. Ezzel emlékezünk itt rá.

Kamondi Zoltán élete során négy, elég eredeti és elég egyenetlen nagyjátékfilmet rendezett. Közülük az első kettő (a Halálutak és angyalok, valamint az Az alkimista és a szűz) tűnik maradandóbbnak, miközben, tegyük hozzá, nem ezeket, hanem a Kísértéseket jelölték Berlinben Aranymedvére. Utolsó bemutatott filmje Bodor Ádám írásából, Az érsek látogatásából készített Dolina volt 2007-ben; ötödik filmje, a Halj már meg! (Ónodi Eszter, Cserhalmi György és Kováts Adél főszereplésével) gyakorlatilag készen van, jelenleg a befejezésére és bemutatására vár.

false

S ha már az interneten a teljes Az alkimista és a szűz könnyen elérhető, iderakjuk azt is, elsősorban azért, mert ebben látható a rendszerváltás utáni filmművészet egyik legszebb, egyszerre ártatlan és tűzforró jelenete Ónodi Eszter főszereplésével, akit ez a film tett az ezredforduló korszakának legfontosabb filmszínésznőjévé. Az általa alakított szereplő a 15. percnél érkezik meg az ajándékával:

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.