Szemrevaló - új német filmek

Néma csönd

  • K. G.
  • 2011. szeptember 22.

Film

Kislányok gyilkosát keresi a rendőrség, csupa kiégett, zsarunak csak jóakarattal látszó alak - egyeseket a nyomozás hiábavalósága húzza, mások saját magánterheik alatt vánszorognak.

Az elkövetõ valamivel jobb passzban van; aligha árulunk el titkot, hogy õt Ulrich Thomsen, a dán film több nyelven is perfekt, bárhol (pl. Hollywood, Budapest) bevethetõ vendégmunkása alakítja - a mozipedofilok pedantériájával és kiskorúakra táguló orrlikakkal. Adekvát alakítás ez egy adekvát filmben, mely külalakra nagyon is megfelel egy céhes mestervizsga követelményeinek. Magyarul (németül) az, ami: egy Európában iskolázott, de Hollywoodba vágyó fiatalember be- vagy épp kilépõje (lásd még Antal Nimród és a Kontroll esete). Idõnk jó része a tengerentúli munkavállaláshoz elengedhetetlen ismeretek (dinamikus kameramozgás, pazar beállítások és sok más hangulati nyalánkság) demonstrálásával telik, kellõképpen flottul, a műfaj által megkövetelt borús hangulatban. Csak amikor a magukból (vagy másokból) épp kifordulni készülõ szereplõkön állapodna meg a kamera, akkor akad meg az olajozott gépezet egy pillanatra: nem több ez aprócska zavarnál, épp csak az tűnik fel, de az sem bántó módon, hogy a technikás külsõ kicsit lötyög a tévéfilmes elszántsággal mozgó szereplõkön. Úgy egyébként mindenki tisztességgel teszi a dolgát, európai filmben például ritkán látni ilyen szépen fényképezett autós vízi halált, és Ulrich Thomsen is tehet egy pipát a pedofil kisember színészi rubrikájába. Alighanem ezzel sikerült is megelõznie Mads Mikkelsent, a világ filmművészetének másik bolygó dánját.

Október 6-tól forgalmazza a Mozinet is


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.