Tévétorrent

Resurrection

  • Baski Sándor
  • 2014. május 30.

Tévétorrent

Nem tudunk betelni az élőhalottakkal.

A korhatáros halálhörgést a The Walking Dead szállítja hétről hétre töretlen sikerrel, de a betevő zombiadagot azok is megkaphatják, akiket a rothadó hullák látványa nem izgat fel különösebben. A Visszajáróknak, a Narancs hasábjain is méltatott és szinte hiba nélküli francia sorozatnak természetesen már javában készül az amerikai újrája, de addig is itt az ABC-n futó Resurrection, amely elvileg Jason Mott regényén alapul, a gyakorlatban viszont jelentős hasonlóságokat mutat az európai műfajtárssal.

A sztori ebben a verzióban is egy kistelepülésen, a missouri Arcadiában játszódik (populáció a Wikipedia szerint 608 fő), a kedélyeket pedig szintúgy évek vagy akár évtizedek óta halott családtagok megmagyarázhatatlan visszatérése borzolja. Hasonló tüneteket produkálnak, mint a francia rokonok: megnövekedett étvágy és inszomnia. A nyomozófigura ellenben jóval nagyobb szerepet kap, így a Resurrection az első pár epizódban nemcsak drámaként, de misztikus krimiként is funkcionál. A rejtélyeket és a kötelező szentimentális pillanatokat a megfelelő koncentrátumban kapjuk, a sztármentes színészgárda is hozza az iparági sztenderdet, a folytatásban azonban eltolódnak az arányok. A Visszajárók is jelentős terjedelemben taglalta az élők és holtak banális családi problémáit és kibeszéletlen múltbéli traumáit, de egy pillanatra sem tűnt úgy, mintha szappanoperát néznénk. A Resurrectionről ugyanezt nem lehet elmondani, pont az hiányzik belőle, ami a francia szériát kiemelte a dömpingből: hangulat, atmoszféra, életszag.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.