A Scarlett menet – Spike Jonze: A nő

  • - köves -
  • 2014. március 3.

Film

Fiú és lány találkozik, fiú és lány egymásba szeret, fiú és lány közé éket ver az élet, fiú és lány újra egymásra talál, vége. Amióta világ a világ, ilyen megejtő egyszerűséggel bonyolódnak a szerelmi történetek a mozivásznon. Persze kisebb eltérések mindig lehetnek, változhat a nemek aránya, a szelek iránya és ma már nem divat világtalan virágáruslánynak lenni.

Spike Jonze mindig is sokat adott az eredetiségre, gondoljunk csak A John Malkovich menet eredetiségére, ezért nála ez a fiú-lány dolog egy kicsit meg van bolondítva: fiú és operációs rendszer találkozik, fiú és operációs rendszer egymásba szeret, fiú és operációs rendszer közé éket ver - és így tovább, míg szem nem marad szárazon. A kilencvenes években Tom Hanks játszotta volna a magának való bajuszos kockafejet, a csábos operációs rendszer pedig Meg Ryan hangján búgott volna, de hol vannak már a kilencvenes évek - vissza fognak még jönni, nyugi, de még nincs itt az idejük.

false

A korszellemnek megfelelően Jonze filmjében Joaquin Phoenix pislog félénken a világra körkörös szemüvege mögül: kis bajuszkájával és baglyos okuláréjával tisztára úgy fest, mint a letűnt idők olasz komikusai, mint egy Nino Manfredibe oltott Maurizio Nichetti, de a jelmeztervezőnek Groucho Marx is biztosan megjelent álmában. Viszont a jövő, melyben az operációs rendszerek Scarlett Johansson hangján szólalnak meg, mégiscsak egy édes álom, s bár Jonze-t egyetlen skateboardos haverja sem tudta lebeszélni, hogy hagyja már a "jaj, merre tart már ez a világ!" jellegű siránkozást, összességében nagyon is kívánatos ez a jövő. Egy pihe-puha, napsütötte világ, melyet a pihe-puha, magányos lelkeknek találtak ki L. A. és Sanghaj mutatósabb tereinek talányos összeszerkesztésével. Fiú-lány vonalon Scarlett hangjátéka méltó párja Joaquin érzékeny nézésének, bár az lett volna csak a bátorság a szerzői életművét szimpatikusan építgető forgatókönyvíró-filmrendező részéről, ha nem bújik egy operációs rendszer mögé, és szimpla fiú-lányban nyomja. Jonze filmje a könnyen és jól tolerálható love storyk közé tartozik, melynek láttán a windowsosok összebújnak a macesekkel.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.