Bezár az Odeon, döglődik a művészmozi-hálózat

Temet, nem sirat

Film

Átalakulóban a budapesti art mozis paletta: két évtizede még nyitni, ma már zárni divat a művészfilmeket vetítő helyeket. A bezárási láz legfrissebb áldozata az Odeon Lloyd: hiába a patina, a Budapest Film Zrt. nem kér a fizetésképtelenné vált intézményből.

Az állami támogatások megszűnése után idén gyakorlatilag a főváros is kihátrált az art mozik mögül. Bár gyorssegély címén a filmalaptól kaptak némi támogatást, és kilátásban van állítólag több NKA-pályázat is, a budapesti art mozik többségének helyzete több mint aggasztó. Úgy tűnik, hogy a Budapest Film Zrt., a főváros moziüzemeltetéssel foglalkozó cége, melynek a budapesti mozivagyon optimális kezelése a feladata, a kevesebb több elve mellett tette le a garast. Mint Körösvölgyi Zoltán, a Budapest Film Zrt. cégvezetője a mozik jövőjével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen a Művész moziban elmondta, a jelen közönségigények mellett nincs szükség ennyi art mozira.

Egy terem

A Bem helyén kocsma, az Európában iskola működik, a Hunniából a napokban lett kávézó, az art mozik újabb bezárási hullámának első áldozata pedig a Hollán Ernő utcai Odeon lett, mely hónapok óta nem tudta fizetni a bérleti díjat. Elsőként a Kino és a Tabán mozi segélykiáltásai hallatszottak, amelyekre még épp időben érkezett válasz a filmalap által megítélt gyorssegélyek kifizetésével. A Kino 4, a Tabán és az Odeon 2-2 millió forintot kapott. Míg a Tabán és a Kino ki tudta fizetni a felhalmozódott bérletidíj-tartozását a létesítmények tulajdonosának, a Budapest Film Zrt.-nek, s ezzel egérutat nyert, a síró harmadik az Odeon lett: mint halottnak a csók, ennyit jelentett a fél éve halmozódó adósságot görgető mozi számára a gyorssegély.

A jelenlegi bérleti díjakat még 2004-ben, az analóg filmforgalmazás fénykorában állapították meg, ám azóta nem történt változás. Borsos Erika, az Odeon Kft. ügyvezetője a Narancs kérdésére elmondta: az Odeon problémáját immár hosszú idő óta az jelentette, hogy a magas rezsi és bérleti díj mellett képtelenek voltak kitermelni a moziüzemeltetés költségeit. Erre még akkor sem lett volna módjuk, ha folyamatosan telt házzal üzemel a mozi. Az Odeon egy szem, 101 fős terme ehhez nyilvánvalóan kevés. Immár bizonyos tehát, hogy az egytermes art mozi nem működőképes forma többé - több forrásunk is megerősítette, hogy a jelenlegi struktúrában egy nagy terem legfeljebb a bezáráshoz elég. Bár az Odeon 2002-ben megkezdett átalakításakor szóba került egy második terem kialakítása is, ez anyagi források híján végül nem valósult meg.

A jövőben az Odeon csapata más struktúrában próbálja meg folytatni tevékenységét (lehetséges, hogy a Művészben kapnak egy saját műsorsávot), a téka üzemeltetésére pedig jelenleg is keresik a megfelelő helyet. A mozival szimbiózisban működő filmkölcsönző - a város legnagyobb tékája - úgy tűnik, megmentendő értéket képvisel a Budapest Film Zrt. számára is. Információnk szerint a "kulturális fellegvárként" aposztrofált kölcsönzőt már ki is vásárolták az Odeon tartozásának fejében. Egy lehetséges verzió szerint a Művész mozi melletti egykori Underground nevű szórakozóhelyre plántálnák át az újlipótvárosiak kedvenc, kávéillatú kölcsönzőjét (merthogy a tékába vezető út az Odeon másik "vívmányán", a kávéházon keresztül vezet-vezetett). Kérdés, hogy ami működött a Hollán Ernő utcában, működni fog-e két villamosmegállóval odébb, pinceszinten. S hogy mi lesz a Budapest Film Zrt. által felszámolt mozi helyén? Több forrásunk is úgy tudja, hogy a jövőben dzsesszklub költözik ide, bár ezt Körösvölgyi kérdésünkre sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.

Két terem

Mielőtt végképp eltemetnénk Budapest egykor prosperáló, európai viszonylatban is példaértékű artmozi-hálózatát, érdemes kitérni egy-két reményteli fejleményre is a gyászbeszédben, elvégre biztató jelek is mutatkoznak a piacon, legalábbis számszakilag: azok az art mozik például, melyek eseményalapú programszervezésbe kezdtek, decens nézettségnövekedést könyvelhettek el az elmúlt időkben. Az iskolák kedvezményes moziztatása, a különféle fesztiválok vagy a "hozzáadott értékű" mozis happeningek (amilyeneket például a filmterjesztést külön utakon űző Magyarhangya szervez immár programszerűen) jelentős mértékben hozzájárultak a látogatottsági mutatók kedvező alakulásához.

A nézettség szép dolog, a nézőszám-növekedés még szebb, ám a kedvező statisztika - ha a bevételi oldalon nem társul kellő növekménnyel - meglehetősen gyenge eszköz, különösképp rezsifizetés esetén. Hiszen hiába produkált az Odeon is biztató számokat, ha ez kevésnek bizonyult a költségek kigazdálkodásához. A helyzet reménytelen, ám hogy mégsem annyira súlyos, mint amennyire lehetne, az elsősorban két mozinak, a Cirko-Gejzírnek és a Művésznek köszönhető. Potyondi Linda, a Cirko-Gejzír munkatársa szerint sikerüket elsősorban az egyedi filmkínálatnak köszönhetik (a Cirko forgalmazóként is jelen van a piacon, a mozi filmellátása házon belül zajlik), s annak, hogy az átlagnál hosszabb ideig tartanak műsoron egy-egy filmet, bár az elmúlt évekhez képest náluk is lerövidült a filmek kifutása. A Cirkóhoz szokott közönség befutása viszont továbbra is példaértékű: a masszív törzsközönség soraiból sokan anélkül látogatják a mozit, hogy tudnák, mi megy aznap este. Hasonló tényezőkben látja a sikeres art mozi receptjét a Művész mozi munkatársa, Balogh Gábor is. Több terem, széles filmválaszték, elkötelezett csapat! Jelszónak nem rossz, a fellélegzéshez azonban kevés. A Fizetési felszólítás II. - Ha nem fizetsz, véged! című horrort alighanem még jó darabig műsoron kell tartania a két megmenekítettnek; a Kinónak éppúgy, mint a Tabánnak.


Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?