Bezár az Odeon, döglődik a művészmozi-hálózat

Temet, nem sirat

Film

Átalakulóban a budapesti art mozis paletta: két évtizede még nyitni, ma már zárni divat a művészfilmeket vetítő helyeket. A bezárási láz legfrissebb áldozata az Odeon Lloyd: hiába a patina, a Budapest Film Zrt. nem kér a fizetésképtelenné vált intézményből.

Az állami támogatások megszűnése után idén gyakorlatilag a főváros is kihátrált az art mozik mögül. Bár gyorssegély címén a filmalaptól kaptak némi támogatást, és kilátásban van állítólag több NKA-pályázat is, a budapesti art mozik többségének helyzete több mint aggasztó. Úgy tűnik, hogy a Budapest Film Zrt., a főváros moziüzemeltetéssel foglalkozó cége, melynek a budapesti mozivagyon optimális kezelése a feladata, a kevesebb több elve mellett tette le a garast. Mint Körösvölgyi Zoltán, a Budapest Film Zrt. cégvezetője a mozik jövőjével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen a Művész moziban elmondta, a jelen közönségigények mellett nincs szükség ennyi art mozira.

Egy terem

A Bem helyén kocsma, az Európában iskola működik, a Hunniából a napokban lett kávézó, az art mozik újabb bezárási hullámának első áldozata pedig a Hollán Ernő utcai Odeon lett, mely hónapok óta nem tudta fizetni a bérleti díjat. Elsőként a Kino és a Tabán mozi segélykiáltásai hallatszottak, amelyekre még épp időben érkezett válasz a filmalap által megítélt gyorssegélyek kifizetésével. A Kino 4, a Tabán és az Odeon 2-2 millió forintot kapott. Míg a Tabán és a Kino ki tudta fizetni a felhalmozódott bérletidíj-tartozását a létesítmények tulajdonosának, a Budapest Film Zrt.-nek, s ezzel egérutat nyert, a síró harmadik az Odeon lett: mint halottnak a csók, ennyit jelentett a fél éve halmozódó adósságot görgető mozi számára a gyorssegély.

A jelenlegi bérleti díjakat még 2004-ben, az analóg filmforgalmazás fénykorában állapították meg, ám azóta nem történt változás. Borsos Erika, az Odeon Kft. ügyvezetője a Narancs kérdésére elmondta: az Odeon problémáját immár hosszú idő óta az jelentette, hogy a magas rezsi és bérleti díj mellett képtelenek voltak kitermelni a moziüzemeltetés költségeit. Erre még akkor sem lett volna módjuk, ha folyamatosan telt házzal üzemel a mozi. Az Odeon egy szem, 101 fős terme ehhez nyilvánvalóan kevés. Immár bizonyos tehát, hogy az egytermes art mozi nem működőképes forma többé - több forrásunk is megerősítette, hogy a jelenlegi struktúrában egy nagy terem legfeljebb a bezáráshoz elég. Bár az Odeon 2002-ben megkezdett átalakításakor szóba került egy második terem kialakítása is, ez anyagi források híján végül nem valósult meg.

A jövőben az Odeon csapata más struktúrában próbálja meg folytatni tevékenységét (lehetséges, hogy a Művészben kapnak egy saját műsorsávot), a téka üzemeltetésére pedig jelenleg is keresik a megfelelő helyet. A mozival szimbiózisban működő filmkölcsönző - a város legnagyobb tékája - úgy tűnik, megmentendő értéket képvisel a Budapest Film Zrt. számára is. Információnk szerint a "kulturális fellegvárként" aposztrofált kölcsönzőt már ki is vásárolták az Odeon tartozásának fejében. Egy lehetséges verzió szerint a Művész mozi melletti egykori Underground nevű szórakozóhelyre plántálnák át az újlipótvárosiak kedvenc, kávéillatú kölcsönzőjét (merthogy a tékába vezető út az Odeon másik "vívmányán", a kávéházon keresztül vezet-vezetett). Kérdés, hogy ami működött a Hollán Ernő utcában, működni fog-e két villamosmegállóval odébb, pinceszinten. S hogy mi lesz a Budapest Film Zrt. által felszámolt mozi helyén? Több forrásunk is úgy tudja, hogy a jövőben dzsesszklub költözik ide, bár ezt Körösvölgyi kérdésünkre sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.

Két terem

Mielőtt végképp eltemetnénk Budapest egykor prosperáló, európai viszonylatban is példaértékű artmozi-hálózatát, érdemes kitérni egy-két reményteli fejleményre is a gyászbeszédben, elvégre biztató jelek is mutatkoznak a piacon, legalábbis számszakilag: azok az art mozik például, melyek eseményalapú programszervezésbe kezdtek, decens nézettségnövekedést könyvelhettek el az elmúlt időkben. Az iskolák kedvezményes moziztatása, a különféle fesztiválok vagy a "hozzáadott értékű" mozis happeningek (amilyeneket például a filmterjesztést külön utakon űző Magyarhangya szervez immár programszerűen) jelentős mértékben hozzájárultak a látogatottsági mutatók kedvező alakulásához.

A nézettség szép dolog, a nézőszám-növekedés még szebb, ám a kedvező statisztika - ha a bevételi oldalon nem társul kellő növekménnyel - meglehetősen gyenge eszköz, különösképp rezsifizetés esetén. Hiszen hiába produkált az Odeon is biztató számokat, ha ez kevésnek bizonyult a költségek kigazdálkodásához. A helyzet reménytelen, ám hogy mégsem annyira súlyos, mint amennyire lehetne, az elsősorban két mozinak, a Cirko-Gejzírnek és a Művésznek köszönhető. Potyondi Linda, a Cirko-Gejzír munkatársa szerint sikerüket elsősorban az egyedi filmkínálatnak köszönhetik (a Cirko forgalmazóként is jelen van a piacon, a mozi filmellátása házon belül zajlik), s annak, hogy az átlagnál hosszabb ideig tartanak műsoron egy-egy filmet, bár az elmúlt évekhez képest náluk is lerövidült a filmek kifutása. A Cirkóhoz szokott közönség befutása viszont továbbra is példaértékű: a masszív törzsközönség soraiból sokan anélkül látogatják a mozit, hogy tudnák, mi megy aznap este. Hasonló tényezőkben látja a sikeres art mozi receptjét a Művész mozi munkatársa, Balogh Gábor is. Több terem, széles filmválaszték, elkötelezett csapat! Jelszónak nem rossz, a fellélegzéshez azonban kevés. A Fizetési felszólítás II. - Ha nem fizetsz, véged! című horrort alighanem még jó darabig műsoron kell tartania a két megmenekítettnek; a Kinónak éppúgy, mint a Tabánnak.


Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.